Tiszta szívből utálom a költözést, talán azért is, mert elég sokszor volt benne részem. Egyetemi éveim alatt, minden évben máshol laktam/laktunk. Mindig kerestem az olcsóbb, hozzáférhetőbb albérletet, merthogy pénzben nem bővelkedtem soha. Most is egy ilyen helyzettel kellett szembenézni, költöztem, ezúttal egyedül, mivel addigi lakótársam abbahagyta az egyetemet. Pontosabban költöztem volna, ha találtam volna valami jó helyet, de semmi ilyen nem volt kilátásba, addigi albérletemből viszont mennem kellett, egyrészt, mert egyedül maradtam, és nem tudtam fizetni tovább, másrészt, mert bosszantott, hogy a tulajdonos, szinte duplájára emelte a bért. A megmentőm, az egyik tanárom volt, akinek elpanaszoltam nagy bajom. Azt mondta, van egy ismerőse, de előbb meg kell kérdeznie, fogadna-e. És fogadott.
Két nap múlva, már teljes menetfelszerelésben érkeztem a helyszínre. Belvárosi, háromszintes épület, tiszta, nagyon szép és karbantartott lépcsőház, egyszóval tiszta luxus. Tanárom figyelmeztetett, hogy nem fog kelleni bért fizetnem, ellenben szigorúan be kell majd tartani a játékszabályokat. Nem zavart a dolog, az volt a fontos, hogy ingyen lakáshoz jutottam, méghozzá igazi luxuslakáshoz.
Csengettem az ajtón és vártam, hogy valaki beengedjen. A második emeleten ez volt az egyetlen lakrész, és egyáltalán nem tűnt kicsinek.
A mahagóni színű, vastag faajtó, szinte hangtalanul nyílt ki. Egy középkorú hölgy nyitott ajtót. Az ilyenkor szokásos, illedelmes ismerkedés után, megmutatta a szobámat, majd megkért, ha elrendezkedtem, menjek és szóljak, mert szeretne elmondani egy-két dolgot. Nemcsak elegánsan berendezett szobám volt, hanem külön fürdőszobám is, aminek módfelett örültem.
A hölgy, akit amúgy Évának hívtak, magamban csak Éva-mamának becéztem, bár sem a kora, sem a megjelenése nem volt mamás, ismertette a ház szabályait.
Nem akar bulikat a házban, látogatókat pedig, ha lehet egyszerre keveset. Hangos zene vagy hullarészegen való hazajövetel tilos. Dohányozni ellenben szabad… ennek nagyon örültem:) Na de legfőképp az ingyen lakásnak örültem, utolsó éves lévén, reméltem, hogy itt kihúzom a végéig.
Este bemutatta a férjét is, Pétert, akiről messziről üvöltött, hogy kemény alkoholista. Akkor is épp részeg volt, méghozzá annyira, hogy másnap nem emlékezett rám.
Hamar belerázódtam a hétköznapokban, és megbarátkoztam Évával is, már amennyire ez lehetséges volt. Én a 23 éves egyetemista srác és Éva egy 44 éves, szigorú megjelenésű ügyvédnő. Szigorúságát fokozott a szemüveg, a hátul szorosan összekötött haj és a mindig, még otthon is, elegáns, szolid, konzervatív megjelenése, választékos modora. Jelenléte tisztelet parancsoló volt, és mindig zavarba jöttem, ha beszélgetésre került sor. Azt hiszem, ezt ő is észrevette, mert egy idő után barátságosabb és közvetlenebb lett. Sokat beszélgettünk, néha nagyon magányosnak érezte magát, pláne, hogy a férje mindig későn ért haza és rendszerint ittasan, vagy éppen napokig üzleti úton volt.
Egy este szolt, hogy vár a nappaliban. Meglepődtem, amikor megláttam a poharakat az asztalon.
– Ünnepelünk valamit? – kérdeztem meglepődve.
– Igen, ma születésnapom van, és persze a kedves férjem elfelejtette, na meg el is van utazva, csak holnapután jön haza.
Hangjából egy kis keserűség érződött ki. Már vagy 2 órája beszélgettünk és iszogattuk a finom vörösbort. Én már kezdtem érezni a hatását, és úgy tűnt megeredt az Éva nyelve is. Véletlenül terelődött a beszélgetés a szexre, meglepett, hogy Éva ilyesmiről beszél. Elpirultam egy kicsit, ő pedig kacagott rajtam.
– Na ne csináld, nehogy azt mond, hogy szégyellős vagy – mondta kacagva.
Egyre jobban belemerültünk a témába, ki mit szeret, hogy szereti, stb. Éreztem, hogy lassan felizgulok, próbáltam palástolni ezt az állapotot, azt hiszem nem nagyon sikerült. Egyre gyakrabban pillantottam a hófehér ing alatt meg-meg rezdülő, telt kebleket és a térdig érő, szürke szoknya alatt megbúvó nőiesen telt, harisnyába bujtatott combokat. Levette a szemüvegét, és kiengedte a haját, egyre vonzóbbnak tűnt… Azon gondolkodtam, talán alkalmat kellene keresni, és elmenni lefeküdni, nem volna tanácsos kikezdeni a házigazdámmal, aki még ráadásul több mint 20 évvel idősebb nálam.
Izzadt a tenyerem, és egyre erősebb lett az erekcióm, a szűk rövidnadrág már nem tudta eltakarni. Szégyelltem magam, és izegtem-mozogtam, nem tudtam mi tévő legyek. Éva kiment a konyhába még egy üveg bor után, gyorsan kihasználtam az alkalmat, és kimentem a fürdőbe, megmosakodtam hideg vízzel, de nem sokat segített. Hiába siettem vissza, előttem visszaért már a borral. Nem volt választásom, keresztül kellett mennem a szobán, ahhoz hogy leülhessek. Szűk rövidnadrágomon hatalmas kitüremkedés. Érkezésemre felpillantott, mondani akart valamit, de megakadt a szeme a nadrágomon. Elhallgatott, mintha csodálkozást éreztem volna rajta, de nem mertem ránézni.