A tökéletes desszert

Isabella útja a romlott anyává váláshoz akkor kezdődött, amikor egy nyugodt, hűvös üzletember illetlen javaslatot tett. A belvárosi olasz étterem tulajdonosaként több csapást is el kellett viselnie az évben. Először jött a hosszú kényszerbezárás a járvány miatt, azután elkezdődtek a tüntetések. Amikor megnyithatott, akkor is csak az ülőhelyek 50%-át tölthette fel a szabályok szerint.
Ezért azonnal elfogadta a javaslatot. Ebben az iparban nem érdemes váratni az ügyfelet, mert az alternatív megoldások után néz. És ilyenek mindig akadnak egy nagyvárosban. A kért időben az étterem már zárva szokott lenni, de Isabella jelezte a csökkentett létszámú személyzetnek hogy készüljenek túlórára. A fiai szintén beszálltak a munkába. Jeremy-t, az értékesítési vezetőt kényszerszabadságolták, Ryan pedig -a fiatalabb fiú- még egyetemista volt, de online zajlottak az előadásai.
Az évek során nagy tapasztalatot szereztek már az étteremmel kapcsolatos alantas feladatok elvégzésében, de a nőnek ennek ellenére kezdtek fenntartásai lenni pár dolog kapcsán, ahogy közeledett a magánvacsora időpontja. A vendéglátóipar szűk világ volt és a pletykák gyorsan terjedtek. Isabella nagyon remélte hogy az estéről semmi nem kerül ki Twitterre vagy hasonló oldalra és repül szét a világban. Bármennyire is próbálta más emberek véleményétől függetleníteni magát, a jó hír mindennél fontosabb volt számára. A nő korábban pénzügyi elemző volt egy nagyobb banknál, úgyhogy tisztában volt azzal hogy milyen vendégekre számíthat. Kifogástalan öltönyök, kemény munka…és deviancia amikor eljön a játék ideje. A banki munkája alatt még az is előfordult hogy ügyfelek csoportjával sztriptízbárban kellett találkoznia. Az állása érdekében persze úgy tett mintha tetszene neki.
Pontosan ezért hagyta végül ott a pénzügyi szektort és kezdett bele a vendéglátásba. Ám a kör bezárult és most megint ezekkel a szeszélyes emberekkel hozta össze a sors. A tökéletes desszert részletei…



Tavaszi huncutság

Amikor az optimizmust valaki kiradírozza a szótáradból, mikor a depresszió veszi át az uralmat érzelmeid mezején, gyomrod görcsben, szemed könnyben, lehet, akkor vár reád valaki a kanyarban.

Gyógyírt kerestem a válás után, mert fájt itt belül. Nagyon fájt. Hat év színtiszta szerelem, ki az ablakon, becsapva éreztem magam, tőrbecsalva. Soha nem léptem félre a hat év alatt. Pedig volt egy-két ajánlat, incselkedő lehetőség, és a monogámia alapvetően nem az én belső hitem, de megpróbáltam az Ő, az én, a boldogságunk kedvéért. Vannak kiknek semmi sem elég, pénz, jólét, szeretet. Csak éppen nincs ráírva a homlokukra, mi is lakozik ott a leges leg mélyén. S most itt állok egymagam, se ház, se asszony, se gyerek. Igaz a kislány az Ő első házasságából született, de nagyon összenőttünk, Anna többször is kért,” hadd szólítsalak apunak”. Ott és akkor úgy döntöttem, soha többé meg nem tagadom önmagam. Miért is tenném, hisz szabad az élet, szabad a szerelem. Talán a legőszintébb érzelmi megnyilvánulás egy ember életében, igaz, lehet az egyik legkomplikáltabb is. Attól a ponttól kezdve nem érdekelnek morális útmutatások, (legyenek azok társadalmi, vallásos, vagy kulturális eredetűek), sem erkölcsi dogmák. Hogyan is szabhatna valaki határt, a szerelem, vagy csak a szex vonzerejének.
Tavaszi huncutság részletei…



A baszós tanulás

– Akkor indulsz?
– Igen anya!
– Remek! Mikor jössz?
– Fogalmam sincs, utána még elmennék sörözni egyet, ha nem gond..
– Szinte most lettél 18, és már eliszod azt a maradék agyadat is?
– Vicces.. Szia!
– Vigyázz magadra.

Végre… El sem hiszem, hogy egy ajtónyi távolság ilyen sokat érhet.. Na, de akkor induljunk is.. Természetesen a magántanárom felé tartok.. Szerencsére alig lakunk pár utcányira egymástól, de mégis.. Ki a francnak van kedve ilyenkor tanulnia, nemde? Ahogyan sétálok a fák zöldellnek, a lányokon alig egy két rongy.. El sem hiszem, hogy ebbe nem gondoltam bele még idejében..

Ohh, na de itt is volnánk. Hányas csengő is? Hát persze, hogy a hármas. Már megint ez az idétlen “zene”. Nem tudom hogy ez, vagy a kitalálója lehet idegesítőbb..

– Igen? – Üdvözöl a lágy, fiatalos női hang… Ismét…
– Én vagyok az, Vencel.
– Ohh, gyere csak.

Ajtó kinyit, lépcsőzés a másodikra. Minden kibaszott monotonná vállt. Éppen melózhatnék, bulizhatnék, mi több… Dughatnék.

– Ohh, szia, már tényleg vártalak. – Hogy tud mindig ilyen kibebaszott vidám lenni?
-Én nem annyira.. Mármint nem téged, te a legkisebbik probléma lennél az életemben.
A baszós tanulás részletei…



Intim adok-kapok

Van valami végzetszerû abban, hogy kiket ismerünk és kiket nem. Ez a kör nagyon sokáig épül, majd egy bizonyos idõ után már csak stagnál, míg végül szép lassan leépül. Természetesen a lehetõségek is beszûkülnek, de úgy vélem az igazi ok saját magunkban keresendõ, mennyire tudunk nyitottak maradni új ismeretségek felé.
Régebben az egyetlen út kitörni ebbõl a szûkülõ körbõl a különbözõ szórakozóhelyeken át vezetett. A hét második felében, esténként a megfelelõ helyeken mindig lehetett találkozni ismerkedni vágyó, másik nembéliekkel. Élõben ez hallatlanul egyszerû, mert kölcsönös szimpátia nélkül el sem indul a folyamat, ha pedig adott, akkor elõbb-utóbb odatalál a folt a zsákhoz, vagy fordítva. A történet akkor kezd el bonyolódni, mikor kiderül, hogy a felek eltérõ kimenet reményében fogtak hozzá. Ez elég suta helyzetekhez tud vezetni, különösen, ha mindkét szereplõ túl van már egy-két italon, mikor is a gesztusok könnyebben utat találnak, mint a tények. Így aztán tíz mosolyból jó ha egy mögött rejtõzik hasonló szándék, de ugyan ki olyan szerencsés, hogy mindig éppen azzal kerül kapcsolatba?
Ma már az internetes társkeresõk révén a tér és az idõ problémáit meg lehet kerülni, sõt az egyre kifinomultabb listázási funkciók révén a lehetõ legpontosabb célcsoport keresést is el lehet végezni. Így aztán az életben oly gyakran elõforduló, téves célú ismerkedések számát itt minimálisra lehet csökkenteni. Ha valaki az érdekel, akkor ebben a világban az is gyorsan kiderül, hogy ki a legény a sorban. Gondot inkább csak az jelent, hogy az anonim ismerkedés miatt a kölcsönös szimpátia hiánya csak többszöri nekifutásra szokott kiderülni, ha egyáltalán el jut odáig a dolog. Intim adok-kapok részletei…



Egy laza szextörténet

Egy szeles napon tartottam hazafelé a munkából, a buszt éppen lekésve sétáltam haza felé mikor elhaladtam a házad előtt.

Emlékszem mindig is flörtöltünk ,de azt a bizonyos határt soha nem léptük át. Lehet mert édesanyám kolléganője voltál lehet, mert visszahúzódó félénk srác vagyok nem tudom a lényeg ,hogy nem történt semmi. Éppen ezen gondolkodtam ,és azon, hogy mi lehet veled mikor szembe jöttél velem. Mosolyod miatt egyből észrevettelek, mint mindig most is szikrázó a mosolyod.

Közelebb érsz és rögtön látom jobban nézel ki mint valaha( kis sport cipő szűk farmer nadrág,és tél lévén hosszú kapucnis kabát).

Puszi Puszi szia hogy vagy a szokásos dolgok, de valami megváltozott valami furcsa dolog volt a szemedben,aztán meg hívtál magadhoz kávézni, nem tudom mi volt velem, de az összes fáradtságom elmúlt és szemrebbenés nélkül mondtam igent.

Ajtót nyitottál beléptünk, de mire a zár kattant mögöttem mi már hevesen csókolózni kezdtünk, a ruhák lassan lekerültek rólunk.

Nem jutottunk beljebb ott rögtön az előszobában csókoltam végig elképesztő testedet szépen lassan mégis vadul és érzékien jártam be minden porcikád. Mire eljutottam csupasz puncidhoz már csorgott belőled a vágy egyértelmű jele, én pedig csak finom csókokat leheltem a puncidra míg nem egyszer csak bele nyaltam és te nem bírtad tovább hatalmasat élveztél.Ez engem csak még jobban tűzbe hozott és csak nyaltam simogattam a csupasz puncid.
Egy laza szextörténet részletei…