Két és fél hét múlva ismét egyedül fogom tölteni a születésnapomat három év után, ami Lénának köszönhető. Bánatomat egy üveg, jéghideg whiskyvel próbáltam enyhíteni a Karolina Bárban, ahol egyedül ülve a sarokba helyezett asztalnál lógattam orromat. Három hete egyfolytában oda járok, amióta Léna szavai nem mennek ki fejemből, ráadásul a képzelőerőmnek köszönhetően a fejemben megjelennek azok a pózok, emberek, helyszínek, ahol Léna szétnyitotta lábait másoknak, ezzel megcsalva engem. Szívemet nyomó hatalmas súlyokat szavakba öntve tudom csökkenteni, amit Hektor füle hallgat már vagy másfél hete és kezdem sajnálni, hiszen minden este a problémáimat hallgatni elég unható dolog. Hektorral középsuli óta vagyunk barátok, főleg akkor mélyült el a kapcsolatunk, amikor kiderült: mindketten a saját nemünkhöz vonzódunk, bár Hektor többször is kipróbálta a szexet nőkkel, de mint ahogy látszik, nem győzte meg magát, és nem is tartja magát biszexuálisnak. Én még soha nem próbáltam ki férfivel és még sose gondolkodtam ezen, bár abban a helyzetben már mindenféle hülyeség megjelent a szemem előtt vagy a fejemben.
Éjfél után kezdtem azt érezni, ahogy a túlzott whisky bevitel elérte hatását és megjelentek rajtam azok a jelek, melyek sugallták Hektornak: vigyen haza, mert nem lesz jó vége. Magam ura voltam ugyan, viszont voltak pillanatok mikor megfeledkeztem magamról, ezért én is jobbnak tartottam, ha haza megyek, méghozzá kísérettel.
Az alatt az idő alatt – mit friss levegőn töltöttem – sikerült tisztább elmét varázsolni magamnak és mindenem nagyjából a rendes kerékvágásba állt, viszont van valami, ami nem tetszett. Hektor enyhén vékony, de erős karját fogva és rátámaszkodva sétáltam a járdán, miközben valami kavargott benne, ami azt éreztette velem, hogy minden gondom tova szállt, vagyis szívem s lelkem tisztára mosódott. Vajon ezt a barátomnak köszönhetem vagy annak a sok whiskynek? Mikor felpillantottam Hektor szép arcára, megjelent még egy-két érzés, melyeken el kellett gondolkodnom; erre pedig elegendőnek hittem azt az 1 órás hazautat… tévedtem. Ugyanis lassan jutottam dűlőre, hiszen minden szemmel látható- és láthatatlan porcikám megmozdult a férfi iránt, akiért eddig nem éreztem semmiféle vonzódást. Azt hittem – vagyis biztos voltam benne -, hogy heteroszexuális vágyak jelentek meg bennem, miközben azt kívántam, bárcsak egy nővel jutnék haza és ez bizonyítja azt, hogy azokban a percekben mennyire is zavarodott állapotban voltam.
A tömbház bejárati ajtaja előtti hat lépcsőfokon majdnem borultam egy nagyot, ámde Hektor gyors reflexe megmentett: csípőmet megragadva húzott magához és szorosan fogott, míg vihogásom elő nem tört. Eljött azaz időszak, amikor minden baklövésem vicces, ahogy az is, amint az ajtóba ütközve kerültem hátrébb Hektorhoz, aki jobban látta, ha ajtóig kísér. Annyi baj volt ezzel a tervvel, hogy a másodikon lakom és én már a földszinten lepihentem a lépcsőn, majd bealudtam. Arra riadtam fel, hogy Hektor lábával csukta be az ajtómat, ami rettentően nagyot csattant. Ezután gyorsan pislogtam ki a homályosságot szemeimből, mely után arra lettem figyelmes, hogy Hektor kezein tartva cipel engem hálószobám felé, viszont mielőtt odaértünk volna, megmozdítottam egyik lábamat és a lendület lehúzott a földre. Megijedtem, amint meztelen talpammal érintettem a padlót, majd Hektor felé fordultam, aki nyújtotta is a topánkáimat. Elmosolyodva és elpirulva vettem el tőle a lábbeliket, miközben mandula vágású, zöld szemeit bámultam, amik mindig is tetszettek rajta, ámde ez a fajta tetszés most újdonságnak bizonyult, mert a leírhatatlannak tűnő érzések, csakúgy kavarogtak bennem.
Teljesen összezavarta elmémet mindez, zsúfolttá tette fejemet a sok gondolat, melynek olyan hatása lett, amit még én sem tudok megmagyarázni, de szerintem senki sem. Szemeiben és édes mosolyában elmerülve éreztem késztetést egy soha meg nem tett dologra; bátortalanul léptem feléje, majd az ismeretlen helyzet úrrá akart lenni rajtam, amit „most vagy soha” alapon döntöttem el. Nyakába ugortam és vadul szájára tapasztottam csókra éhes ajkaimat, melyekkel olyan csodás, Hektorból áradó forróságot éreztem, amitől elolvadtam, és ennek köszönhetően sikerült elmélyülnöm a heves nyelvtangóba. Szex utáni vágyat ébresztett bennem ez a férfi, kinek lábaim úgy nyíltak volna, mint tavasszal a virágok. Ezt éreztem, mindazon tények ellenére, hogy még soha nem feküdtem le péniszt-viselő emberrel, de még a heteroszexhez sincs semmi közöm alapjáraton. Nem kevés kérdés vetül fel egy ilyen helyzet után, viszont azokban a pillanatokban a mennyben jártam, még ha csak néhány szempillantás erejéig is, mert Hektor erősen megragadott, majd eltolva magától törölte meg száját. A szívem – mit az izgalom, az ijedtség és a vágy mozgatott – olyan gyorsan és erősen dobogott, mintha kiakarna ugrani saját helyéről, miközben Hektor mély levegők közepette, gyilkosan nézett rám, majd megfordult, aztán becsukta maga mögött az ajtót.
Mit csináltam? Kérdeztem magamtól fejemet fogva. Ismeretlen vágyak részletei…