A történet, jó néhány évvel ezelőtt történt. Egy olyan este/éjszaka, amire ha az ember vissza gondol bizseregni kezd és bármikor újra átélné.
Történt anno, hogy a munkahelyemen 2 új diáklány érkezett. Átlagosak, nem plázacica alkatok. Az egyikük barna hajú a másik egy kissé vöröses hajú szeplős. Az utóbbi leányzó szimpatikusabb volt valamiért.
Sokáig nem történt semmi. Köszönések, pár mondat elejéig átlagos dolgokról beszéltünk. Ahogy telt az idő, egyre jobban érdekelni kezdett. Hosszabban beszéltünk, poénkodtunk.
Egyszer aztán nyaralás alatt képet küldtem magamról. Nem tudom miért, de elküldtem. Meglepődött ő is, de innentől szinte napi szinten üzengettünk. Szabadság eltelte után kerestük egymás társaságát. Aztán ahogy telt az idő, egy kicsit egymásba habarodtunk.
Kétértelmű kifejezéseket tettünk egymás irányába. Pajzán dolgokat írogattunk. Idővel már képeket küldözgettünk egymásnak esténként vagy nagy ritkán élő videot. A vágy már nem volt kérdés. Következtek a tettek. De most a legemlékezetesebb este…..
Történt egyszer, hogy elvittem vacsorázni. Elmentem érte. Egy fekete egybe ruha volt rajta. Csinos volt benne. Vékony teste ellenére jól állt rajta a ruha. Vörös, hullámos haj, kicsi, de kerek mellek, formás kerek popsi. Fantasztikus élmény volt, ahogy ez a törékeny lány élvezett részletei…
Címke: szextörténetek
A vágyakozás mámorában
Meglehetősen kiegyensúlyozott házasságban élünk férjemmel, és lányommal egy kisvárosban, a Balatontól nem messze. Férjemmel kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk néhány éve. Igen sajnos csak néhány éve mert házasságunk elején elég sok vitán szócsatán estünk át, ami leginkább féltékenységéből adódott. Rengetegszer a fejemhez vágta az ő előtte lévő kapcsolataimat, rengeteget sírtam e-miatt. Aztán úgytűnik a szeretetünk győzött, együtt maradtunk, viszont a kettőnk közötti szexuális kapcsolat sajnos maradt a régi. Sokat agyalok és agyaltam azon, vajon miért nem akar velem lenni, talán ennyire csúnya lennék? Bár az ismerőseink helyes vagány fiatal nőnek tartanak , és fiatalosnak, az alkatom miatt. 168/55 vagyok, néhány ember szerint kicsit vékony. Szóval nem tudtam és tudom felfogni miért nem válunk el ha ekkora a különbség köztünk. Mindenesetre kifelé maximálisan tökéletes házasságot mutatunk, senki el sem hinné hogy ilyen kapcsolatban is lehetnek gondok. Sokszor beszéltünk róla, megpróbáltuk rendbetenni a kapcsolatunkat, volt kétszer is hogy elmentünk az erotika kiállításra. Vettünk is ezt-azt, elékezdtük közösen használni, de csak néhány napig tartott. Sajnos van hogy hosszú hónapokig nem vagyunk együtt, ha együtt vagyunk, ő csak engem juttat el a csúcsra orálisan, és utána leáll, abbahagyja, és nem engedi hogy viszonozzam. Pedig nagyon szeretem a férjemet, nagyon kívánom is, és szeretem ha foglalkozik velem, és imádom én is kényeztetni őt. Ezek után talán valamennyire természetes /vagy csak én lehetek beteg?/ hogy szeretem ha megnéznek, ha látom hogy a férfiaknak megakad a szeme rajtam, ha udvarolnak, ha kedveskednek vagy flörtölnek velem. Persze tetszik /talán mint a legtöbb nőnek/ ha észreveszem hogy fel lehet csigázni a férfiakat, esetleg kicsit lehet tetézni is, persze nem feltűnően és kirívóan, csak spontán. Bár csak ez az egy esetem volt hogy megcsaltam a férjem amit most le szeretnék írni, a huncutságra elég kapós vagyok.
A vágyakozás mámorában részletei…
A hímringyó kalandjai
Asszonyom pár napja elutazott, a házban hárman maradtunk.
Én a nappaliban feküdtem a kanapén, szőke hosszú hajjal kurvásan kifestve.
Szexi fehérnemű volt rajtam, harisnya, tanga cicifix, mind rikító vörös színben. Melleimet simogattam, amit Asszonyomtól kaptam. Szilikonból készültek az ilyen kis hímringyóknak mondta nevetve mikor felpróbáltuk.
Közéjük képzeltem egy kellemes műfaszt és máris viszketni kezdett a seggem.
A hímringyó kalandjai részletei…
A tökéletes desszert
Isabella útja a romlott anyává váláshoz akkor kezdődött, amikor egy nyugodt, hűvös üzletember illetlen javaslatot tett. A belvárosi olasz étterem tulajdonosaként több csapást is el kellett viselnie az évben. Először jött a hosszú kényszerbezárás a járvány miatt, azután elkezdődtek a tüntetések. Amikor megnyithatott, akkor is csak az ülőhelyek 50%-át tölthette fel a szabályok szerint.
Ezért azonnal elfogadta a javaslatot. Ebben az iparban nem érdemes váratni az ügyfelet, mert az alternatív megoldások után néz. És ilyenek mindig akadnak egy nagyvárosban. A kért időben az étterem már zárva szokott lenni, de Isabella jelezte a csökkentett létszámú személyzetnek hogy készüljenek túlórára. A fiai szintén beszálltak a munkába. Jeremy-t, az értékesítési vezetőt kényszerszabadságolták, Ryan pedig -a fiatalabb fiú- még egyetemista volt, de online zajlottak az előadásai.
Az évek során nagy tapasztalatot szereztek már az étteremmel kapcsolatos alantas feladatok elvégzésében, de a nőnek ennek ellenére kezdtek fenntartásai lenni pár dolog kapcsán, ahogy közeledett a magánvacsora időpontja. A vendéglátóipar szűk világ volt és a pletykák gyorsan terjedtek. Isabella nagyon remélte hogy az estéről semmi nem kerül ki Twitterre vagy hasonló oldalra és repül szét a világban. Bármennyire is próbálta más emberek véleményétől függetleníteni magát, a jó hír mindennél fontosabb volt számára. A nő korábban pénzügyi elemző volt egy nagyobb banknál, úgyhogy tisztában volt azzal hogy milyen vendégekre számíthat. Kifogástalan öltönyök, kemény munka…és deviancia amikor eljön a játék ideje. A banki munkája alatt még az is előfordult hogy ügyfelek csoportjával sztriptízbárban kellett találkoznia. Az állása érdekében persze úgy tett mintha tetszene neki.
Pontosan ezért hagyta végül ott a pénzügyi szektort és kezdett bele a vendéglátásba. Ám a kör bezárult és most megint ezekkel a szeszélyes emberekkel hozta össze a sors. A tökéletes desszert részletei…
Tavaszi huncutság
Amikor az optimizmust valaki kiradírozza a szótáradból, mikor a depresszió veszi át az uralmat érzelmeid mezején, gyomrod görcsben, szemed könnyben, lehet, akkor vár reád valaki a kanyarban.
Gyógyírt kerestem a válás után, mert fájt itt belül. Nagyon fájt. Hat év színtiszta szerelem, ki az ablakon, becsapva éreztem magam, tőrbecsalva. Soha nem léptem félre a hat év alatt. Pedig volt egy-két ajánlat, incselkedő lehetőség, és a monogámia alapvetően nem az én belső hitem, de megpróbáltam az Ő, az én, a boldogságunk kedvéért. Vannak kiknek semmi sem elég, pénz, jólét, szeretet. Csak éppen nincs ráírva a homlokukra, mi is lakozik ott a leges leg mélyén. S most itt állok egymagam, se ház, se asszony, se gyerek. Igaz a kislány az Ő első házasságából született, de nagyon összenőttünk, Anna többször is kért,” hadd szólítsalak apunak”. Ott és akkor úgy döntöttem, soha többé meg nem tagadom önmagam. Miért is tenném, hisz szabad az élet, szabad a szerelem. Talán a legőszintébb érzelmi megnyilvánulás egy ember életében, igaz, lehet az egyik legkomplikáltabb is. Attól a ponttól kezdve nem érdekelnek morális útmutatások, (legyenek azok társadalmi, vallásos, vagy kulturális eredetűek), sem erkölcsi dogmák. Hogyan is szabhatna valaki határt, a szerelem, vagy csak a szex vonzerejének.
Tavaszi huncutság részletei…
A baszós tanulás
– Akkor indulsz?
– Igen anya!
– Remek! Mikor jössz?
– Fogalmam sincs, utána még elmennék sörözni egyet, ha nem gond..
– Szinte most lettél 18, és már eliszod azt a maradék agyadat is?
– Vicces.. Szia!
– Vigyázz magadra.
Végre… El sem hiszem, hogy egy ajtónyi távolság ilyen sokat érhet.. Na, de akkor induljunk is.. Természetesen a magántanárom felé tartok.. Szerencsére alig lakunk pár utcányira egymástól, de mégis.. Ki a francnak van kedve ilyenkor tanulnia, nemde? Ahogyan sétálok a fák zöldellnek, a lányokon alig egy két rongy.. El sem hiszem, hogy ebbe nem gondoltam bele még idejében..
Ohh, na de itt is volnánk. Hányas csengő is? Hát persze, hogy a hármas. Már megint ez az idétlen „zene”. Nem tudom hogy ez, vagy a kitalálója lehet idegesítőbb..
– Igen? – Üdvözöl a lágy, fiatalos női hang… Ismét…
– Én vagyok az, Vencel.
– Ohh, gyere csak.
Ajtó kinyit, lépcsőzés a másodikra. Minden kibaszott monotonná vállt. Éppen melózhatnék, bulizhatnék, mi több… Dughatnék.
– Ohh, szia, már tényleg vártalak. – Hogy tud mindig ilyen kibebaszott vidám lenni?
-Én nem annyira.. Mármint nem téged, te a legkisebbik probléma lennél az életemben.
A baszós tanulás részletei…
Intim adok-kapok
Van valami végzetszerû abban, hogy kiket ismerünk és kiket nem. Ez a kör nagyon sokáig épül, majd egy bizonyos idõ után már csak stagnál, míg végül szép lassan leépül. Természetesen a lehetõségek is beszûkülnek, de úgy vélem az igazi ok saját magunkban keresendõ, mennyire tudunk nyitottak maradni új ismeretségek felé.
Régebben az egyetlen út kitörni ebbõl a szûkülõ körbõl a különbözõ szórakozóhelyeken át vezetett. A hét második felében, esténként a megfelelõ helyeken mindig lehetett találkozni ismerkedni vágyó, másik nembéliekkel. Élõben ez hallatlanul egyszerû, mert kölcsönös szimpátia nélkül el sem indul a folyamat, ha pedig adott, akkor elõbb-utóbb odatalál a folt a zsákhoz, vagy fordítva. A történet akkor kezd el bonyolódni, mikor kiderül, hogy a felek eltérõ kimenet reményében fogtak hozzá. Ez elég suta helyzetekhez tud vezetni, különösen, ha mindkét szereplõ túl van már egy-két italon, mikor is a gesztusok könnyebben utat találnak, mint a tények. Így aztán tíz mosolyból jó ha egy mögött rejtõzik hasonló szándék, de ugyan ki olyan szerencsés, hogy mindig éppen azzal kerül kapcsolatba?
Ma már az internetes társkeresõk révén a tér és az idõ problémáit meg lehet kerülni, sõt az egyre kifinomultabb listázási funkciók révén a lehetõ legpontosabb célcsoport keresést is el lehet végezni. Így aztán az életben oly gyakran elõforduló, téves célú ismerkedések számát itt minimálisra lehet csökkenteni. Ha valaki az érdekel, akkor ebben a világban az is gyorsan kiderül, hogy ki a legény a sorban. Gondot inkább csak az jelent, hogy az anonim ismerkedés miatt a kölcsönös szimpátia hiánya csak többszöri nekifutásra szokott kiderülni, ha egyáltalán el jut odáig a dolog. Intim adok-kapok részletei…