Nyelvi szakközépbe jártam egy vidéki városban. A francia volt a kedvencem. Leveleztem is egy nálam valamivel idősebb párizsi sráccal. Aztán ebből lett is valami. Egy jó hármas szex.
Gyakorlásnak jó volt. Ahogy közeledett az érettségi, a család egyre inkább be volt rezelve, mi lesz ha megbukom. Valóban voltak gondjaim a matekkal, de én nem láttam olyan tragikusnak a dolgot.Egyszer összeült a családi vészbíróság, hogy eldöntsék, hogyan lehetne engem kicsit több tanulásra ösztökélni. Büntetéssel már próbálkoztak korábban is, de nem vált be. Kitalálták, hogy valami nagy jutalmat fogok kapni, ha átmegyek matekból az érettségin.
Mi legyen az ? Sokat törték a fejüket, de nem sikerült semmi okosat kiötleni. Végül már engem is megkérdeztek. ( Ezzel kellett volna kezdeni. ) Azonnal elárultam a megoldást: egy hét Párizsban. Gyorsan osztottak, szoroztak, és kiderült, hogy ennyi pénz a világon sincs. Akkor jutott eszembe a párizsi srác. Elég lenne csak az utiköltség, a szállást a sráccal le fogom rendezni valahogy. Írta, hogy van saját lakása, nem a belvárosban, de metróval fél óra alatt be tud érni. Erre aztán mindenki kiakadt, hogy én egy ismeretlen férfinél akarok Párizsban lakni.
Inkább kérnekkölcsön, de erről szó sem lehet. A dolgot szegény nagyi oldotta meg, felajánlotta az összes megtakarított pénzét az én párizsi szállásomra. Persze így sem tanultam többet, de a francia sráccal már kezdtem szervezni az utazást. Megígérte, hogy nála lakhatom, sőt, ha a barátom is velem utazik, őt is szivesen látja. Ez így még jobb is lesz, nem kell egyedül utaznom. Szóltam Bandinak, a barátomnak, kunyeráljon otthon egy kis pénzt, mehessünk együtt Párizsba. Valamennyi neki is összejött. Valami csoda folytán nem buktam meg matekból, de franciából ötöst kaptam ! Sőt, egy ismerős révén még állást is sikerült szerezni egy utazási irodában. A család röpködött a boldogságtól ! Közben a francia sráccal mindent pontosan megszerveztünk. Az állomáson fog várni, küldtem neki fényképet is, hogy megismerjen. Kértem, hogy ő is küldjön, de nem volt hajlandó. Elérkezett a nagy nap ! Az egész család kikisért az állomásra. Bandiról persze nem tudtak, sőt ő otthon sem merte elmondani, hogy Párizsba utazik.
Azt mondta, hogy valami természetvédelmi táborba megy, ahol se telefon, se posta, se semmi civilizáció nincs. Mikor a vonat elindult, akkor öleltük át végre egymást Nem volt rövid az út, de élveztük nagyon. Rendesen elfáradtunk, mikor megérkeztünk álmaim városába. A megbeszélt helyen csak egy hatalmas néger fickó álldogált. Hol késik az én haverom ? Letettük magunk mellé a hátizsákjainkat, és vártunk. Erre a néger elkezdett vigyorogni, volt vagy száz foga, és anélkül, hogy akár egy szót is szólhattam volna, kaptam tőle két puszit. Mondta, hogy rögtön felismert, és hogy Isten hozott minket Párizsban. Én is meglepődtem, de Bandi talán még levegőt sem kapott. Bandi is elég magas, de a néger hapsi legalább egy fél fejjel magasabb volt nála. Hóna alá kapta a zsákjainkat, és megindult a metró felé. Mi meg szó nélkül kullogtunk utána.
Fáradtak is voltunk, meg is voltunk lepődve, úgy hogy sokat nem dumáltunk útközben. Már félig aludtunk, amikor megérkeztünk a lakására. Megmutatta a szobánkat, és mi fürdés, fogmosás, minden nélkül azonnal el is aludtunk. Az ébredés csodálatos volt. Szombat reggel volt, sütött a nap, és valami közeli piacról hangokat lehetett hallani. Még értettem is belőle valamennyit, bár a tanárnőnk nem éppen így ejtette a szavakat. Házigazdánk diszkréten bekopogott, és megkérdezte, mit kérünk reggelire. Nem akarunk sok időt ezzel tölteni, mondtuk, inkább menjünk, és lássunk minél többet. Életem egyik legszebb napja következett. Amit eddig csak képről láthattam, ott volt előttem, megfoghattam, éreztem a szagát. Minden álom megelevenedett. Mentünk, mentünk és mentünk. Nem is ebédeltünk. Közben kiderült, hogy a srác egy nagyon művelt, tájékozott, és igen jó humorú valaki. Nagyokat nevettünk háromasban. Bandi nem sokat értett franciául, ő azon nevetett, hogy mi nevetünk. Estére aztán nagyon elfáradtunk. Bementünk egy kis vendéglőbe, ahol főleg színes bőrűek voltak. Itt már én éreztem magam furcsán, de láttam, hogy sok fekete srácnak fehér barátnője van, és ez igazából senkit nem zavart.
Eszegettünk, iszogattunk. Aztán megint iszogattunk. Ha én iszom, elvesztem a fejem. A sok csodás élmény feldobott, a pia a fejembe szállt, fantasztikus hangulatban voltam. A srác javasolta, hogy menjünk el egy diszkóba. Én azt kértem, menjünk inkább haza. Bandi ismert, lehet hogy ő már sejtette, hogy mi lesz ennek a vége. Már a metrón is alig bírtam magammal, de otthon aztán minden gátlásom megszünt. Gyorsan lezuhanyoztam, és mikor kijöttem a fürdőszobából, már nem vettem fel semmit. Ott sétálgattam egy idegen lakásban anyaszült meztelenül. Bandi próbált egy köpenyt rám erőltetni, de nem sikerült neki. A fekete srác meg csak mosolygott. Gondolhatta, hogy a magyar csaj jól berúgott. Pedig ennél többről volt szó. Kefélni akartam, de nagyon. Nem is csak a Bandival, hanem a francia sráccal is. Egyszerre. Remegve vártam, hogy végre belém hatoljon valaki. Bandi gyorsan betuszkolt a szobánkba, és becsukta az ajtót. Tudta, hogy ilyenkor mi a teendő. Elkezdtünk szeretkezni. Nekem ez nem volt elég, egyszerre két fiút akartam. Átkiabáltam a srácnak, hogy ő is jöjjön be. Be is jött. Már rajta sem volt ruha. Hatalmas szerszáma volt. Eddig ilyet csak képen láthattam. Ez még tovább fokozta a vágyamat. Két fiúval sosem voltam eddig, igaz, képen már láttam ilyet. Összehasonlítva Bandi és a fekete srác fütyijét, nem volt kérdés, melyik hova kerül. Beleereszkedtem a hatalmas fekete fütyibe, Bandi pedig a fenekembe vezette be az övét. Ilyet csak egyszer próbáltunk, de az nem volt igazán jó. Most ez sem számított. Két fütyit akartam egyszerre érezni. Hát érzésben nem volt hiány.
A feketét nem is lehetett teljesen bevezetni, akkora volt. Bandi meg szorgalmasan gyömöszölt hátulról. Hárman háromféle ütemben mozogtunk. Aztán rájöttem, legjobb lesz, ha én nem is mozgok. Egyszerre lökdöstek alulról is, meg hátulról is. Bandi ment el leghamarabb. Nem is bántam, mert az már kezdett kellemetlen lenni. Eléggé sajgott hátul. A francia még bírta. Hogy Bandi kiszállt, így már én is szabadabban mozoghattam. Kezdtem egyre jobban élvezni a dolgot. Izgultam, hogy a francia nehogy előbb elmenjen mint én. Aztán valami melegség kezdett kifolyni belőlem. Bepisiltem. Pár mozdulat után elélveztem.
Úgy összerándult a hüvelyem, mint még soha. ( Vagy csak vastagabb volt, amit összeszorított. ) A harmadik összerándulásra aztán a fiú is elment. Mindenem zsibogott, sajgott, lüktetett. Csupa víz voltam, de legalább megnyugodtam. Alig bírtam felállni. Rögtön éreztem, hogy valami folyik végig a combomon. Kivánszorogtam a fürdőszobába. A hüvelyem is, és a fenekem is teljesen ki volt tágulva. Mindkettőből csöpögött valami. Nem nehéz kitalálni, hogy mi. Másnap folytattuk a városnézést. Volt még bőven mit megcsodálni. Úgy tettünk, mintha semmi sem történt volna előző este. Még mindig sajgott mindenem alul, de nem bántam. Igaz, egy ismétléshez nem sok kedvem lett volna. Hétfőn már magunk maradtunk, vendéglátónknak dolgoznia kellett menni. Vettünk ajándékokat, nézelődtünk. Ha lett volna még két hetünk, az sem lett volna elég. De nem volt. Mikor hazaértünk, nagy meglepetésünkre Bandi szülei is vártak minket az állomáson. Valakitől megtudták, hogy együtt voltunk. Szerencsére nem volt nagy botrány, örültek, hogy épségben megérkeztünk. Volt sok mesélnivaló, mindenkinek be kellett számolni az élményekről. A húgomat az érdekelte legjobban, hogy volt-e valami Bandi és köztem Párizsban.
Egy szobában aludtunk-e a szállodában ? Bizalmasan bevallottam neki, hogy közös szobában aludtunk ugyan, de nem történt semmi olyan, aminek nem lett volna szabad. Fél óra múlva már a szüleim is tudták, és másnap már az egész város, hogy Párizsban vesztettem el a szüzességemet. És ez bizonyos szempontból igaz is