Ott ültünk az autóban a belvárosi éjszakában,és kezdtük homályosra lehelni az ablakokat,mire eljött az idő.Még nem tudta,mi készül,de a csend percei fokozták a feszültséget.Próbált lassan,halkan lélegezni,szinte észrevétlen…de minden lélekzetvétel apró sóhajokra esett szét.
Már nem kellett bizonyítania,mindketten tudtuk,mindent megtesz,amit elvárok,és azt is,hogy erről újra és újra meg akarunk győződni…nőt még nem imádtam így,ismertem éreztem minden rezdülését,és leírhatatlan mámort nyújtott a teljes birtoklásának biztos tudata,az érzés,hogy élete célja vágyaim szolgálata,boldog,hogy,ő a játékszerem,az egyetlen fétisem…Nagyon forró,egy kétlábon járó erogén zóna…áradt belőle a szexualitás…de nem egy mindent a szemnek-típusú barbibabaként.Férfitársaságban álcázni próbált,de szemem elől elrejthetetlen jelei a vágyakozásnak büszkévé tettek-és megvallom,szórakoztattak…mikor a levegő megtelik tesztoszteronnal…és erőltetetten próbálnak civilizáltak maradni,de kényszeresen törekszenek az intimszférájába hatolni…agyukban csak egy program vibrál,meg kell hágni ezt a kancát…!Ennek csak annyi volt a titka,hogy tudatalatt érezték,erre van esély,egy szavamba kerül csak,hogy utat engedjek az ösztönök tombolásának…Ez a kiszolgáltatottság,ami pszihésen mindennél jobban izgatta őt is,és mindent elsöprő,megalázó kéjjel töltötte el…
…és most megint várja,izgatottan,mi lesz a sorsa,nem kérdez,de a gyötrő kiváncsiság is csak tovább fűti belülről,szemem sarkából látom,már remeg a keze…
Levetettem a ruháját a bepárásodott ablakok jótékony rejtekében,alatta fehérnemütől alig több kurvásan közönséges cuccot viselt,majd rámutattam az egyik lépcsőházra.
-Bemész,balra a lépcsőn fel,második emelet,7. ajtó…-bólintott,és várta,végre áruljam el a feladatát-de nem oldottam meg a feszültségét…
-Kopogsz hármat…és mindent megteszel,amit mondanak!-most egy másodpercet késett a bólintás,meglepte,hogy se felügyelni nem fogom,se meg nem határoztam pontosan,mit kell tennie…de órámra néve láttam itt idő…
-Oké,akkor indulj,megvárlak!
Kiszált,kevesen jártak így éjjel,de mikor becsapta az ajtót,reflexből odakapták tekintetük…és ott is maradt,a kapualjig követve…dolgavégzett kurvának vélték,tudta ő is,de nem sietett,tűsarkúja egyenletesen koppant a járdán,miközben éhes szemek fürkészték idomait.
Félóra múlva jött vissza,kissé kócosan.Beült,nem szólt,míg nem kérdeztem,de éreztem,annyira felajzott,hogy szinte felrobban…ezt csak a szokatlan izgalma okozhatta-és a kielégítetlenség…ránéztem,lesütött szemmel ült,és egy percig csak szó nélkül felmértem a nyomokat.A harisnyája térdnél kiszakadt,de amyúgy rendben volt,csak a ruhája felső része volt zilált.A melle fölött ért véget a ruha,és átszott,csak néhány gyors mozdulattal rángatta vissza magára-nem volt alkalma tükörben rendbeszedni…feljebb emeltem a tekintetem és konkrétabb nyomot találtam…nyakán sperma csillogott…vagy nem vette észre,vagy úgy érezte,úgy kell hagynia,míg nem kap rá utasítást,hogy letörölje…benyúltam a boxbakihúztam egy alkoholos kéztörlőkendőt,és odanyújtottam.Elvette…és letörölte…igen,ahogy gondoltam…
-Mond!-utasítottam.Izgatott és kicsit szétszórt szavaiból lassan összeállt a történet.
Felment,bekopogott.Kinyílt az ajtó,és megjelent benne egy idősödő,borostás,piaszagú pasi.Ő leszegte tekintetét,és szinte beleszédült a megaláztatás tudatába.A férfi egy percig csak legeltette szemeit a kirakatba tett bájain,de ehhez már hozzászokott,némán állta.
Mikor a csendet összetörte egy felcsattanó hang,kissé összerezdült.
-Mit csinálsz már Józska,csukd már be az ajtót,kihül az egész lakás….!-perelte egy rikácsoló női hang.
-Mi ez?Mi a fenét csinálsz te vén fasz!…-majd becsapódott az ajtó,és már csak tompán hallatszott a veszekedés..
Úgy érezte,nyomban semmivé válik…lénye megsemmisül a szégyentől…elszámolta magát,volt félemelet…rossz helyre kopogott…menekült volna vissza hozzám,de tudta,ő hibázott,ez nem mentség,hogy ne hajtsa végre a feladatát…így felsietett egy emelettel feljebb.
Bekopogott,mire egy kemény férfihang rögtön ráförmedt.
-Késtél!Két perce itt kellene lenned,nekem azt ígérték,fegyelmezett leszel!
Újra csak ott állt lesütött szemmel,újra a szégyen hullámai borították el.Hullámzott alatta a folyosó,és rettegett,mi lesz,ha nem fog megfelelni…
-Miért jöttél?-kérdezte a férfi a zárt ajtó mögül.
-…hogy mindent megtegyek amit kíván…-kapott rajta szinte reménykedve.
-Talán Uram!-förmedt rá újra,és ő visszazuhant újra a szégyenbe.
-Hogy mindent megtegyek amit kíván,Uram!-de az ajtó csak nem nyílt.
-Oké,de kinnmaradsz,mert egy pontatlan,fegyelmezetlen ribanc vagy csak..Igen?
-Igen,egy fegyelmezetlen ribanc vagyok,de igyekezni fogok,Uram!
-Oké,akkor mutasd a melled!
Ezekszerint figyeli minden mozdulatát…de az ajtón nem látott kémlelőnyílást…akkor látta meg a plafon alatt a kamerákat kétoldalt…és tudatosult benne,egy felkészült perverzzel van dolga…
-Ne nézegess,vetkőzz!-dörrent a hang.Ő pedig serényen lehúzta a melleiről a ruhát,bízva benne,hogy a félhomályos folyosón nem veszi észre senki…de újra tévedett,mert az ajtó felett felizzott egy lámpa,fényárba borítva.
-A melleid jók!Végre valami pozitívum…kezd el simogatni,morzsolgasd a bimbód!
Nyomban tette,amit mondtak,szinte örömmel,hogy végre tehet valamit,amivel elégedettek lesznek…a maga érintésétől nem szokott izgalomba jönni,de ez most más volt…mintha az idegen,láthatatlan kezek fogdosnák…és észre sem vette,szinte úgy makolászta magát,mint amikor heves vággyal ismerkedik testével egy férfikéz…
-Na jó,elég,ne élvezkedj itt nekem,nem érdemelted még meg…Térdelj le!Ide az ajtó elé!-és ő tette,nem értve a dolgot,míg meg nem látta vele szemben a levélnyílást…jól sejtette,megmozdult a zsalu,felnyílt,utat engedve egy kifurakodó fallosznak…elég méretes lehetett,még az ajtón át is alaposan kilógott.Keményen meredt vele farkasszemet nézve,hegyén már megcsillantak az izgalomtól az első kéjcseppek…
-Na,mire vársz?Mindent mondani kell?Rajta,szopj!-tessék!Megint hibázott,újra csak a szégyen…sosem lesz ennek vége?Teljesen összezavarodott már,csak azért feledkezett meg erről,pedig ezt pontosan tudta…ha lát maga előtt egy szerszámot,az nem véletlen került oda,és ha elég volt,majd szólnak…
Újabb hibáját próbálta feledtetni odaadó kényesztetésével…annyira megalázottnak érezte már magát,annyira senkinek,hogy a legszebb bokokként jutottak el hozzá a férfi szavai…aki közben fasszopó ribancozta szinte folyamatosan…
-Ez az,kuva,szopjál…mondták,de nem hittem,ekkora egy szopósszájú ringyó vagy…hah…mindjárt jövök…de meg ne állj!szopd ki a gecim és nyeld!…hah…az utólsó cseppig!…most!…
És ő szopta boldogan,hogy végre megfelelhet,hogy elégedettek lesznek vele,igen,ezt tudja,és meg is teszi…és boldogan fogadta kéje kitörését…és kéjjel fogadta magába…utánna sem engedte el…hisz nem mondták,és szokták ezt szeretni…így tovább majszolgatta az így még lankadatlan hímtagot…és akkor meghallotta a lépteket maga mögött…riadtan nézett volna oda,de félt is tőle,és nem is engedték meg,hogy elengedje ajkaival…az illető megállt,és nézte a képet,és valószínüleg próbálta értelmezni.
-Látod azt a pasit,aki most jött?csak bólints…-bólintott.
-Intsd közelebb,és közben szopj…lássa,milyen vagy…ha közelebb ér,megmondod neki,hogy le akarod szopni…hogy ingyenkurva vagy….-megint bólintott.a férfi közelebb ért,és nem akarta hinni a látványt.
-Uram,egy fasszopó ingyenkurva vagyok,engedje meg,hogy leszopjam…-a pasi még tétovázott egy kicsit,annyira hihetetlennek tűnt.
-Kérem,tegye meg…nem kerül önnek semmibe…kérem…tegye meg…-könyörgése hatott,a férfi közelebb lépett,és lassan széthúzta a kabátját…ez elég volt,hogy odacsússzon elé térden és elkezdja kibontani nadrágját…elővette farkát,ami egy pillanat alatt a kezében keményedett meg.Megcsókolta,majd ajkai közé vette,és siklatni kezdte rajta ajkait.A pasi ekkorra tért magához,felfogva,hogy ez valóban igaz…szabad a pálya…megfogta a fejét,átvéve az irányítást dugni kezdte a száját,hajába markolva húzva magára.
-Ez az,baszd szájba,haver,nyomd neki a faszt keményen,ez egy szájbakúrnivaló ringyó,imádja a geci ízét!-buzdította bentről a hang.De nem kellett nagyon drukkolni,a férfi tempósan baszta a száját és egy perc se kellett,hogy nyőgve mélyen benyomva farkát elélvezzen.Még szinte le se nyelte,kikapta szájából,nadrágjába gyömöszölte és cippzárját felrántva sarkon fordult…mire észbekapott,hogy az arcát sem látta,már csak a hátát látta távolodva…egy szót se szólt…nyagyon hiányzott az igazolás,a visszajalzés,hogy jól csinálta…csak ezért követett el újabb fegyelmezettenséget,mikor megkérdezte:
-Uram,elégedett velem,örömét lelte benne,ahogy kielégítettem a barátját?
-Barátom?…Mi?…ez jó…hülye kurva,azt se tudom ki volt…téged aztán bárki megszopathat…máskor legyél pontos,ha baszni akarsz,most meg húzz a fenébe!-és kihúnyt felette a fény.Pár percig még térdelt a sötétben…aztán összeszedte magát és visszabotorkál a kocsihoz.
Miután mindent elmesélt,odanyúltam hozzá és becsúsztattam bugyijába a kezem.A bugyija is,pinája is tocsogott,érintésemtől hevesen remegett.
-Jó ribanc voltál?
-Igen,jó ribancod voltam,Uram…
-akkor megérdemelsz…gyere!
Bár az autó nem alkalmas túl változatos helyzetekre,nem is kellett…nem sok kellett,hogy ölembe ülve elszabaduljon felgyülemlett vágya…szinte zokogva élvezett öntudatlanságba sűlyedve…nyakamba borulva,szorosan ölelve nyőgte fölembe:
-Imádom,imádom…