Niki és a hajvágógép

Nikoletta köntösben állt a nappaliban, a falon lévő festményt nézte, ami egy Haszidizmus esküvőt ábrázolt. Márk a fürdőszobából jött ki, szürke pólót és fekete alsót viselt. A férfi a nőre nézett, aki a festményt nézte, és a kezében ott volt a hajnyírógép. Eljött az igazság órája, minden bátorságát összeszedte, és elindult a fodrásznő felé.
− Egy zsidó esküvőt ábrázol − mondta Márk mély hangon.
Nikoletta valami rosszat érzett, ahogyan Márkra és utána ismét a festményre nézett.
− Esküvő után a nők levágták kopaszra a hajukat, és utána parókát, vagy kendőt hordtak− Márk hangja egyre sötétebb, tekintette éjszínű lett.
Nikoletta − nek rögtön a hajnyírógép jutott eszébe. Márk a nő reakcióját figyelte, észrevette, hogy Nikoletta − nek kezd összeállni a kép. A fodrásznő felidézte azt a nézést, ahogyan, Márk nézte a szalonban, mikor először meglátta.
− Minek neked hajnyíró? − kérdezte a nő félve. Csak reménykedni tudott valami hétköznapi, egyszerű válaszban.
Márk arca megfeszült. Egy pillanatig elgondolkozott a válaszon.
− Élvezem a használatát − mondta Márk érzelemmentesen.

A levegő megfagyott a helyiségben. Nikoletta nem tudott megszólalni, megijedt,a vonzerőt taszító undor váltotta fel.
− Imádom a szép a hajakat, és még jobban szeretem használni őket.
− És hogy jön ide a gép? − Nikoletta szemeiben könnyek gyűltek. A választ sejtette, de hallani akarta Márk szájából.
− A legszebb látvány látni, ahogyan megszűnik a csoda
Nikoletta nem akarta elhinni, amit hall, de mikor ránézett Márkra ráeszmélt, hogy igaz.
− Az életem elbaszott, néha úgy érzem magam, mint ha nem is léteznék. De mikor valakinek levágom a haját, akkor élvezem igazán, hogy élek. Akkor nem csak hús és vér vagyok, hanem lelkem is van.
− Te nem vagy normális! − mondta Nikoletta, akinek könnyei kicsordultak.
Márk megpróbálta átölelni a nőt, de Nikoletta eltaszította magától.
− Hagyjál! Nem akarom, hogy hozzám érj! − emelte fel a hangját a fodrásznő.
− Nikoletta, szeretlek! Még senki iránt nem éreztem ilyet soha.
− Te inkább a hajamba vagy szerelmes. − Könnyei a földre hullottak.
− Először én is azt hittem, de aztán rájöttem, te vagy az a nő, akire mindig vágytam. Te több, vagy mint egy szép frizura! Azt hiszem, beléd szerettem. − Márk szavai őszintének tűntek.
A hallottak még jobban összezavarták a fodrásznőt, aki ismét. Az érzés pokolian hasonlított arra a pillanatra, mikor a férje megmondta, hogy már nem szereti, és ő családot akar.
− A múltadat nem tudod elengedni. A negatív energiát és az emlékeket magaddal hozod, mintha egy hatalmas vas golyót húznál a lábadon. Lecserélheted a ruhatáradat, elköltözhetsz, válthatsz szakmát is, de félelmeidet nem tudod elhagyni.
− Márk Nikoletta hajára nézett.
− Engedd, hogy segítsek, és kezdjünk egy új életet ketten.
− Jézusom, te inkább kezeltesd magad!− Nikoletta könnyei csak folytak az arcán, a csalódottság, bánat cseppjei hullottak.
Nikoletta elment öltözni, remegő kezekkel, magas vérnyomással húzta fel harisnyáját és a ruháját. Márk a nappaliban ült, és némán maga elé nézett. A világ, amiben éltek, ami tele volt élvezettel és kéjes szépséggel, az egy pár perc alatt darabokra hullott. A szobából kihallatszott, mikor Nikoletta taxit rendelt. Mindkettőjüknek a fájdalmas volt az autó hívás. Nem így tervezték az estét.
Nikoletta felöltözve állt az ajtóban. Márk a fotelben ült. Egymásra néztek, közben egy hatalmas villám dörgött az égen. Bánatos tekintetekkel szemügyre vették egymást, majd a fodrásznő némán kilépett az ajtón.
Nikoletta az egész haza utat végigsírta, belépett az albérletébe, gyorsan átöltözött, majd befeküdt az ágyába. A csalódottság miatt álmatlan éjszakája volt. Másnap reggel karikás, kialvatlan szemekkel ment dolgozni.
Márk otthon feküdt behúzott függöny mellett, a csalódottságtól még kikelni se tudott az ágyból.
Nikoletta a fodrászszalonban dolgozott, egy vendégnek festette a haját, a teste az üzletben volt, de a lelke valahol máshol járt. Nem volt kedve dolgozni, várta az estét, hogy haza mehessen, és aludhasson. A falak egy pillanat alatt visszatértek a nő köré. A szomorúság áradt róla, nem szólt senkihez.
Délutánra úgy alakult, hogy vendég nélkül maradt. Feszülten a telefonját nyomkodta, ami valamitől lefagyott. Az ajtón benyitott egy anyuka a gyermekével. A kisfiú göndör, barna haja lógott a szemébe. Nikoletta felnézett a telefonja képernyőjéről, és szembe találta magát velük.
Mindhárom kolléganőjének vendége volt.
− Jó napot! − köszönt a Nikoletta − nel egykorú nő.
− Jó napot − eltette a telefonját.
− Miben segíthetek?
− Kisfiamnak kéne a haját levágni−mondta a nő, miközben belesimított a fiú hajába.
Boldogság áradt az anyukáról. Nikoletta szemeiben a szomorúság és az irigység árnyalatai váltakoztak. A kisfiúra nézett, akinek gyermeki bája undorral hatott a fodrásznőre. Emlékeztette arra, hogy ő soha nem lehet anyuka. Rengeteg öröm és a nőiesség be nem teljesedésétől való félelem belevágott a lelkében. Felállt, telefonját a zsebébe a tette, kezével beletúrt a hajába, miközben a tekintette a gyerekre szegeződött.
− Sajnálom… de nekem most kikell szaladnom, mennem valahova. − Nikoletta elindult a kijárat felé.
Az eső szakadt az utcán, igyekező, rohanó emberek menekültek a zivatar elő. Egyedül Nikoletta állt az eső közepén. Nem sietett sehova, nem volt hova mennie. A zivatar egyre jobban áztatta a haját, amitől rögtön eszébe jutott az első találkozása Márkkal. A záporral együtt elkezdett sírni.
Nikoletta lépései hosszúak és fárasztóak. Márk a széknél áll makulátlan fehér ingben. Nikoletta alakja lenyűgöző a spandex ruhába, vonásai kihangsúlyozódnak, testének színe eltűnik. A gazella önként megy az oroszlánhoz, aki egyre inkább éhes a sövényére. Egymás szemébe néznek. Márk közelebb lép a nőhöz. Nikoletta teste elkezd remegni, kesztyűs kezével megtörli a homlokát, majd a férfira néz.
− Biztos, hogy akarod? − kérdezi Márk mély hangon.
− Igen − mondja a nő bátortalanul, majd a földet kezdi nézni.
Márk felemeli Nikoletta állát, és a szemébe néz.
− Ne félj!− Megcsókolja.
Nikoletta kicsit nyugodtabb lesz, de a változástól való félelem eltöri a pillanatot. Márk keze végigsimul a fodrásznő hátán,egészen feszes fenekéig. Nikoletta hüvelye falán elkezd megjelenni a bűntől eredő nedvesség. A fodrásznő egyre jobban átadja magát a csóknak, élvezi a férfi közelségét,de az élmény egyik pillanatról a másikra megszűnik. Nikoletta gyomra ekkor összeszűkül, tudja, hogy eljött az idő.
− Kezdhetjük?− kérdezi a férfi sötét szenvedéllyel.
Nikoletta bátortalanul bólint.
Márk még egyszer röviden megcsókolja, majd egy kicsi, de annál inkább telerakott kerekes asztalt tol a szék mellé a helyiség másik végéből. Nikoletta félelme tetőzik, mikor az asztalon meglátja a nyírógépet.
− Foglalj, helyet − mutat Márk a székre.
Nikoletta némán leül a vörös bőrrel bevont székre, próbál kényelmes pozíciót találni. Márk kezébe veszi a székhez tartó speciális bőr szíjakat, amivel Nikoletta két csuklóját, bokáit és mindkét könyökét a székhez rögzíti. Miután végez vele, a melle alatt és felette is átvezet egy− egy fekete szíjat. Nikoletta nem tud szabadulni, a nemi szerve lucskos. Felizgatja a bilincsek és szíjak szorítása. Márk kéjsóváros mosolyt villant Nikoletta felé, majd elindul az asztalhoz. A nő azt hiszi, hogy jön a szeánsz lényege, hallását felkészíti a hajnyírógép zúgására, de hiába várja, nem hallja meg. Márk egy nyakörvet vesz magához, ami alkalmas arra, hogy merevítse a nyakat. A kiszíjazott nő mögé lép, és ráteszi a vastag perverz játékszert. Nikoletta se jobbra, se balra, se lefele nem tud nézni, csak előre az ismert festmény irányába. Szokatlan, izgalmas érzés járja körbe a fodrásznő megkötözött, merev testét. Az élete elkezd lejátszódni, különböző epizódokra gondol, amiket megélt. Az esküvője jut eszébe, mikor kimondta a boldogító igent.
Kezébe veszi a hajnyírógépet, és megáll a fodrásznő mögött. Elkezdi nézni a hajat, amiben azonnal elvesződik, pénisze nekikeményedik az alsónadrágnak. A fodrásznő némán ül, teste nekifeszül a szíjaknak, amitől még lucskosabb lesz a nemi szerve. Érzelmei változnak, a Tokyo Skytree liftjéhez hasonló szintváltozásokat produkál. Tudja, bármelyik pillanatban jöhet a hang, amit évek óta ismert, de most egy új szemszögből fogja megtapasztalni.
− Kezdem − mondja Márk.
Nikoletta szája ki van száradva, fejével ismét bólintana, de nyakörv miatt nem tud.
− Rendben − mondja a nő.
Márk bekapcsolja a gépet. A hajnyírógép hangja belehasít Nikoletta fülébe, könnyek gyülekeznek a szemében. A férfiálló pénisszel megcsodálja szőke csodát, ami annyira tetszik neki, a különleges perverz életérzés élettelen lelkét feltölti élvezettel. Nullás géppel elkezdi, előröl lenyírni a tökéletes hajtincseket. A szőke hulló hajszálak belepik a fekete spandex anyagot. Nikoletta szemébe könnyek gyülekeznek, de nem sír, a gép hangját ismeri, de mégis ismeretlen hangos zajként hat. Nem tudja elfordítani a fejét, csak a festmény nézi. Felidéződik a pillanat, mikor az orvos meddőnek nevezte, egyik legfájdalmasabb momentum volt az életében, még az se fájt annyira, mikor a férje megmondta, hogy így nem tudja szeretni.
Márk szemei az élvezettől csillognak, némán tolja gépet a Nikoletta fején, amin egyre nagyobb lesz a csupasz felület.
Alapos hajnyírás után, a szőke haj eltűnik a fodrásznő fejéről. Márk nemi szerve majd szétdurran a merevségtől, Nikoletta pedig elkezd sírni, könnyei folynak az arcán. Márk a megkötözött nőhöz lép, és megnézi, milyen gyönyörű, formás az arca. Nem mondja a nőnek, hogy ne sírjon, hagyja, mivel tudja, amire Nikoletta csak később jön rá. A fodrásznő közben csak sír, majd miután abbahagyja a sírást, egy ismeretlen érzést tapasztal meg. A könnyek felszáradnak, testét a szíjak szorítják, a lelke felszabadul.
Márk letörli a könnyeket a nő arcáról, majd elkezdi a szíjakat kioldani. Nikoletta kezd megnyugodni. A férfi kioldja a szíjakat, és felsegíti a nőt. Nikoletta szemei még mindig könnyesek,de már nem sír, nyaka még mindig merev. A férfi és a nő arca közel ér, tekintetük egyé válik, a levegő megtelik perverz erotikával. Márk nemi szerve még mindig kemény, el akar élvezni.
− Álomszép vagy − mondja Márk.
A nő arcán egy halvány, őszinte mosoly jelenik meg. Lassú, bizonytalan mozdulatokkal kioldja a férfi nadrágját. Márk meglepődik. Nikoletta nem szól semmit, merev nyakkal letérdel a férfi elé és kesztyűs keze közé veszi a méretes falloszt. Benyálazza a latexszel bevont tenyerét, majd kétszer hátrahúzza a bőrt a péniszen. Márk lenéz a nőre, aki tövig bekapja a méretes farkat. Nem kell sok idő ahhoz, hogy az élvezés közelségébe érjen. Mikor már nagyon közel van a mámorító pillanathoz, kihúzza a nő szájából a nemi szervét. Egy két mozdulattal segít magán a férfi, miközben Nikoletta kopasz fejét nézi. A farkát a nő felé helyezi, és elélvez. A fejbőrt ellepi a fehér sperma. Nikoletta előre néz, az ondó olyan hatással van rá, mint egy tisztító meleg zuhany a fárasztó szaharai gyaloglás után.
Viharos felhők elvonulnak, a fénytelen éjszakát felváltja a ragyogó csillagokkal borított égbolt.