Régóta készültük Ravennába, Olaszba. Anyámmal ketten utaztunk az Orient expresszen. Minden kényelmünk meg volt abban a pár órában, finom ételek, exklusive koktélok, légkondi. Meghívásra mentünk, anyu gyerekkori barátnője, Margit hívott meg minket két hónapra. Alig hittük el, hogy ingyenesen két hónapot tölthetünk, az olyan csodálatos helyen. Egészen felajzott a dolog, vásároltam egy útikönyvet is, hogy tudjam, majd merre menjek kirándulni a környéken és szórakozni.
Én 19 éves vagyok, Melindának hívnak. Egyetemre készülök, egy évet kihagytam, mert apu meghalt, anyámnak kellett a lelki támogatásom.
Ravennáben egy nagy udvarházban lakott Margit, már megözvegyült, a maffiavezér férje meghalt két éve. A víg özvegyek gondatlan életét élte, nagyon örült nekünk, amikor meglátott.
– Gyönyörű a kislányod Esztikém, hasonlít nagyon rád, mintha téged látnálak lányfejjel.
Margit elsőre szimpatikus volt nekem, harmincévesnek nézett ki a plasztikai műtétei miatt, szilikon mell, szilikon száj. De szép volt. Anyunál 20 évvel fiatalabbnak tűnt, pedig anyuval egyidősek voltak.
Az első nap csak pihentem, míg Margiték beszélgettek, sok mesélni valójuk volt annyi idő után. A fényképalbumot napokig nézegettük, a szép, luxus házban is akadt mit felfedezni. Volt szauna, úszómedence a földszinten, biliárd terem, edzőterem, borpince, és könyvtár is. A mozi terem, csak hab volt a tortán, sose gondoltam, hogy vannak, akik ilyen remek körülmények között lakhatnak.
A szobám csupa rózsaszín, kényelmes ággyal, nagy ablakkal, kilátással a kúria parkjára. A parkban sok magas fa volt, a nyári illatok finomak voltak. A kertész sokszor öntözte a virágokat, két szobalány és takarító volt a házban. Ők szolgáltak fel teát, ilyesmit, ha Margit megrázta a csengőt. Nem ugráltatta őket, kedves volt a munkásaihoz, ez tetszett benne, meg hogy olyan fiatalosan viselkedett. Anyu napról-napra vidámabbnak tűnt, az első hét végére már nagyon megszoktam ott. Nehezen tudtam elképzelni, hogy visszamegyünk majd a két szobás panelba.
Arra gondoltam, ott kellene maradnom, valahogy munkát szerezni, vagy megismerni valakit, akinél lakhatok. De akkor Margit néni minek van? Senkije nincs, gondoltam megkérdezem, hogy maradhatok e, ha munkát vállalok nála. Az olasz nyelvből akartam nyelv vizsgázni, így azért is akartam maradni.
Anyát nem mertem a terveimbe avatni, egyik délután, amikor anyu pihent, Margit néni elé álltam, és elmondtam, mit szeretnék.
– Ülj ide mellém – invitált.
Öntött nekem egy csésze teát.
A kezét az enyémre tette és mélyen a szemembe nézett. Margitnak kék szemei voltak, tetováltatott szemöldöke, kivasalt arcbőre.
– Meglátom, mit tehetek. Azt hiszem Donna Perinyonnál dolgozhatnál, ha megfelel neked, amit felajánl.
– Ki az a nő – kérdeztem feszülten. – Ismerem, találkoztam itt vele, valamikor?
Margit titokzatosan mosolyogni kezdett-megveregette a vállamat.
– Lehet, hogy ismered, majd eldől.
– Éjjel 11-re menj a borospincéhez, van ott jobbra egy ajtó.
– Az, amelyik mindig zárva van?
– Az igen, de nyitva lesz, menj be, és ott Donna Perinyon elmondja, milyen munkát tud ajánlani.
– Ott lakik, az ajtó mögött van egy lakás?
– Ne legyél kíváncsi, te kis csacska! Majd meglátod saját szemeddel.
Nagyon izgultam, csigalassúsággal telt az idő. Alig vártam, hogy éjjel 11 óra legyen.
Kopogtam, de nem hallottam választ, ezért kicsit félve, de benyitottam a vastag ajtót.
Egy hatalmas teremben találtam magamat, a falakon fáklyák égetek, egy színpad volt a terem végében, ágyakkal, és székek a színpad előtt. Nem láttam ott senkit, ezért körbe jártam a helyiséget.
Valahonnan megszólalt egy eltorzított hang, hogy üljek le. Megijedtem, inamba szállt a bátorság, de Margit nénire gondoltam, hogy nem akarhat nekem rosszat. Így leültem a szélső székre.
Elgördült a függöny, előlépett három álarcos lány. Csak virágdísz fedte a mellbimbójukat, és levélforma tanga, a fenekük egészen látszott, mert csak egy vékony pánt nyomult a fenekük közé. Rázták magukat és táncoltak, majd kidugták nyelveiket, és összeérintették. Csókolóztak, és tapizták egymást.
Nem tetszett először, de valahogy mégis lekötötte a figyelmemet, sőt, egy kicsit fel is ajzott a dolog. Az egyik lány felfeküdt az ágyra, a másik kettő mellé állt, két oldalára.
Elkezdődött a főműsor, simogatni kezdték, szétfeszítették a lábait, nyalták, ujjaikkal örömködtek vele.
Felém néztek, intettek, menjek oda, de én csak megráztam a fejemet. Ekkor leereszkedett a magasból egy hinta, közvetlenül a fekvő lány fölé, ráhasaltak a lányok, az egyik a fekvő lány szája fölé tartotta az ágyékát, a másik pedig nyalni kezdte a fekvő lányt. Érdekes látvány volt, mint egy cirkuszi műsorszám. Ezután bejött a színpadra egy negyedik lány, cilindert viselt, és szmokingot. A cilinderét levette, és elővarázsolt belőle három gumi péniszt.
Azután a cilinderes lány elvonult, majd a péniszek a puncikba kerültek. Ekkorra már nagyon nedves lettem én is, nem bántam volna, ha nekem is van egy olyan gumipéniszem. A lányok nagyokat nyögtek, majd elélveztek sorban. Ekkor valaki tapsolni kezdett, Margit néni lépett a színpadra. Alig ismertem fel, talpig aranyruhában volt.
A lányok meghajoltak, majd távoztak, Margit néni pedig a10 centis cipőjében hozzám topogott. Dobogott a szívem, Margit néni mellém ült.
– Én vagyok Donna Perinyon, gazdag férfiakt fogadok, és nőket, akik megnézik az előadásaimat. Akarsz itt dolgozni, a Szívek Vermében?
– Hááát -nyögtem.
– A fizetés 2500 euró egy hónapra. Gondolt át, adok három napot. De előbb hadd segítsek.
Letaglózottan ültem, ezért történhetett, hogy Magit néni benyúlt a bugyimba és simogatni kezdett. Nedves ajkaimnak jól esett a hozzáértő kezek simogatása. Meg is csókolt, és hagytam, de nem éreztem semmit. Viszont elélveztem.
Így ismertem meg Donna Perinyont.