Szexkaland a parkban (fikció)


Myának nem okozott nehézséget bejutni erre a partyra, elég volt megvillantania elbűvölő mosolyát és már szélesre is tárult előtte a bejárati ajtó. Bent remgeteg ismeretlen ember próbálta túlkiabálni a hangos zenét. Sosem látott férfiak ügyködtek azon, hogy szóba elegyedjenek vele, de ő már rutinosan válogatott közöttük. Egy csinos nő pezsgőspoharakkal teli tálcát nyújtott felé, egyet rögtön le is hajtott, egy másikkal a kezében pedig tétován leült egy bárszékre. Bár a szomszéd széken egy harsány, jóképű, fiatal fiú tartotta szóval, nem volt az esete, így alig feltűnően körbejáratta tekintetét a vendégeken.
Egy magányos középkorú férfi tűnt fel a hatalmas szoba egyik sarkában. Átlagos súlyával, középmagas termetével, jellegtelen frizurájával, átható tekintetű kék szemeivel rendes ember benyomását keltette. Mire Mya eldöntötte, hogy a férfi tökéletes választás lehet egy futókalandhoz, akkorra már nyilvánvalóvá is vált érdeklődése a férfi számára. A nő, mint akit rajta kaptak, mosolyogva, szégyellősen lesütötte a szemét, de csak egy pillanatra. Igaz ugyan, hogy „igent” bólintott a hozzá beszélő machónak, de a másik fickó sokkal jobban érdekelte.

Steve kicsit megrázta a fejét, sőt még a szemeit is megdörzsölte a. Jól lát? Biztosan sokat ivott. Nem létezik, hogy egy ilyen szőke szexbomba éppen őt fixírozza. A nő éppen egy másik férfi kíséretében tartott a táncoló párok felé, s bár lágyan mozogtak a zene ritmusára, mégis az volt az érzése, hogy vele kacérkodik közben. Dobálta szőke haját, tincsei lágyan kunkorodtak méretes mellein, ó te jó ég, azok a gyönyörű halmok, majd szétfeszítették a rózsaszín, fehér kockás mellényt, ami alatt biztosan nem volt más, még fehérnemű sem. Feszes bimbói áttűntek az anyagon keresztül. Minden légvételnél ijesztően megfeszült a ruhadarab, csoda, hogy nem pattantak le róla a gombok. Fekete bőrszoknyája annyira rövid volt, hogy minden mozdulatnál kivillantak a fekete combfix rózsaszín csipkéi. Egy lassabb zeneszám közben táncpartnere mögé állt, hogy vele szembe kerüljön és melleit buján összenyomta, nyakát hátravetette. Steven nem bírt napirendre térni felette, hogy ez bizony neki szól. Ez a lány talán fele annyi idős, mint ő, buja, kihívóan viselkedik, de hosszú, sűrű szempillákkal keretezett szemei folyton őt hívogatják. A lány és ez a hihetetlenül ismeretlen helyzet teljesen felajzotta. Érezte, hogy egyre szűkösebben fér el a saját nadrágjában és ez ellen tennie kellett valamit, vagy így vagy úgy. Bár tett néhány tétova lépést a lány felé, végül a rá jellemző módon másik irányba indult el meggyőzve magát arról, hogy muszáj lehiggadnia, kiszellőztetni a fejét, ez az egész képtelen önámítás.

Mya megijedt. Kiszemeltjét egy pillanat alatt szem elől veszítette. Az kizárt, hogy érdektelenné váljon. Vagy mégse? Megköszönte a táncot és azzal az ürüggyel, hogy megkeresi a mosdót, lelépett a tánctérről. Vajon hová lett a férfi? Egy darabig hiába kereste, s már azt hitte a mai nap kárba veszett, mire váratlanul észre vett egy furcsa grimaszú, kuporgó alakot a medence mellett. Kárörvendő mosolyát elnyomva megállapította, hogy jó úton jár. Úgy tett, mintha senki nem lenne ott. Nyújtott térddel belemerítette ujjait a vízbe, érezte, hogy közben bőven a feneke felé csúszott szoknyája. Nedves tenyerével bevizezte nyakát, dekoltázsát, szoknyáját pedig csak ezután igazította meg. Kis ridiküljéből cigarettát kotort elő, rágyújtva indult el a kijárat felé, majdnem végig is szívta, mire kiért az utcára a kerítés mellé. Sietős lépteket hallott maga mögött. A férfi utól érte, nézték egymást, de nem szólaltak meg. Mya hirtelen ötlettől vezérelve lehúzta rózsaszín tangáját és kilépett belőle, majd közellépett a férfihoz és a falatnyi fehérneműt a férfi nadrágzsebébe rejtette. Hosszú körmökben végződő ujjaival végigsimított a férfi ajkain, aztán megcsókolta. Félénk érintéseket érzett csípőjén, lassan, óvatosan simultak a tenyerek fenekére. Melleit a meleg testhez nyomta, minél követelőzőbben csókolt annál nagyobb tüzet érzett a másikon is.

Steve egyre sürgetőbb lüktetést érzett hímtagjában, annál is inkább, mert a vékony ujjacskák már kitapitották azt a nadrágon keresztül. Ha csak eszébe jutott, hogy ez a bombázó úgy hergeli az ő hímtagját, hogy nincs is rajta bugyi, alig bírt uralkodni magán. Mya csókolva húzta őt magával, egy közeli park hatalmas fájának padjához, a dús lombkorona pedig jótékonyan takart az út felől. Teljesen egymásba feledkeztek, de Steve még mindig nem mert a rövidke szoknya alá kalandozni.

– Ez igen! Ne zavartassátok magatokat! – hallották közvetlen közelről. Ijedten szétugrottak, mint a galambok. Egy tőlük idősebb , nagy darab bőrkabátos férfi ült a pad másik végében. Hogy a fenébe nem vették észre?
– Elnézést uram! – szabódott Steve.
– Folytassátok! – dörrent a pali mély hangja.
– Mit akar? – értetlenkedett Steve és félre tolta Myát.
– Megmondtam! – közölte a férfi, majd határozottságát egy pillangókéssel is megtámogatta.
– Kérem! – fogta könyörgőre Mya- Engedjen el bennünket!
– Majd utána! Nyisd szét a felsőjét! – parancsolta Stevenek miközben felé szúrt a levegőbe.
Mya felzokogott. A férfi ujjai vonakodva indultak el, az utolsó gombhoz nem is ért hozzá, az magától kipattant a telt keblek súlya alatt.
– Állj mögé és csöcsörézd meg! – vigyorgott a fickó gúnyosan.
Steven nagyot nyelt, Mya mögé lépett, kezeit finoman a mellek alá tette, majd óvatosan megmarkolta, hüvelyk és mutatóujjaival kitapogatta a bimbókat. Gondoltai csapongtak, nem látott utat a menekülésre, hiszen vele ellentétben a támadó nem csak erős fizikumú nagy darab ember, még fegyvere is van. Ha ő dulakodni kezdene csak feldühítené és a nő védtelen maradna. Mya sem kereshette a kiutat, mert sóhajtva a mellkasának dőlt, miközben zokogott.
– Üljetek a padra! A csaj hozzám közelebb! – hangzott az utasítás. – Tovább!
Steven remegő kézzel markolászta a halmokat, a nő szoknyája derékig csúszott, nem takarva többé szép, borotvált punciját. A fickó a lábához ült és elismerően füttyentett. Szabad tenyerét a hasára fektette, hüvelykujjával felkutatta az érzékeny csiklót. Mya felnyögött, könnycseppek gördültek végig arcán. A fickó lecsatolta derekáról a kés tokját és Steven felé nyújtotta.
– Nyomd fel neki! – dörmögte szigorúan, felajzott rekedtséggel.
Mya erőtlenül tiltakozott, Steven remegve ingatta a fejét. A támadó végighúzta a kés életlen részét a lány belső combján.
– Tőled függ, hogy élvez vagy haldoklik!
Steve vonakodva elvette a méretes műanyag tokot. Végighúzta a nedves vágatban, majd ügyetlenül a hüvelyhez igazította. Mya felszisszent és egyre hangosabbá vált minden centinél, ami eltűnt benne. A fickó élvezettel nézte, miközben kiszabadította farkát a bőrnadrág sliccén.
– Bukj rá a farkára és pucsítcs ide nekem! – szólt a lányhoz, az pedig engedelmesen megtette, amit követeltek tőle! A fickó benthagyta a tokot, miközben tenyere többször csattant a lány fenekén. Gyorsabban és erősebben kellett dolgoznia a szájával, majd egy percre megmerevedett, mikor a fickó valamit a nyaka köré tekert, fel kellett emelkedjen, hogy ne érezzen fojtást, ekkor mindig kibukott a hímtag az ajkai közül. A fickó egy ilyen blokkolt pillanatban beillesztette Mya ánuszához hatalmas, merev tagját és behatolt. A lány nyüszítve fuldoklott, majd ismét szophatott, miközben hüvelyében a kés tokja, fenekében a fickó farka feszítette. A szűk lyukban nagyon hamar eldurrant. Myának se kellett sok, zihálva vonaglott, majd elernyedt a teste, nedve a padra csepegett, pihegve rásimult arca a férfi hasára, nem bírta tovább ingerelni Stevet, aki még tartotta magát, bár egyre nehezebben. Lekerült a lány nyakáról a hurok, a fickó felsegítette, majd a kezébe adta, hogy kötözze meg Steven kezét a pad mögött. Mya lassan, remegve tette meg, addig is pihenhetett. Úgy állt ott csatakos hajával, meggyalázott rúzsos szájával félmeztelenül, mint aki bármelyik pillanatban összeeshet.
– Ülj le! Bele a farkába! – húzott amaz a fenekére. A lány trükközni próbált, de ezèrt újra csattant a tenyér piros fenekén. Feltérdelt és lucskos hüvelyébe vezette a kemény, húsos hímtagot. Passzivitása nemtetszést váltott ki, ezért a melleit is megpaskolta a hatalmas tenyér. Steven hamar készen állt, tovább nőtt és duzzadt pénisze, Mya teste szinte rögtön válaszolt. Amint a nő szűkölése felerősödött a csúcspont közelében a fickó a lány sípcsontja alá nyúlt és könnyedén kiemelte a farokból, tárt combjai között fénylő punciját Steven arca elé tartva. Mya talpai megtámaszkodtak a masszív bőrnadrágos combokon, könnyű kis teste kiszolgáltatott volt ebben a szétfeszített, megemelt pozícióban. Még csak utasításra se volt szükség, Stevennek alig kellett előre hajolnia, nyelvével azonnal benyalt az ajkak közé. Mikor Mya hangosabban és sűrűbben nyögött, újra visszaültette a farokba, minden alkalommal kontrollálva orgazmusát, hol váltott, hol szünetet tartott. Steven rácuppantotta ajkait a csiklóra, mohón megszívta és nyelvével körkörösen izgatta. A nő egyre inkább könyörgőre fogta a dolgot, hihetetlenül kínozta a vágy, Steven hasonlóképpen szenvedett. Végül már nem húzta el durván a férfi a fickándozó nyelv elől, duzzadt csiklója végre révbe ért, s mikor Steven az orgazmzs után leállt az ingerléssel, a súlyos bakancs sípcsonton rúgta. A lány hörgő hangon kérlelte a fickót, könnyekkel keveredett nyála rácsorgott feszes, duzzadt melleire. A férfi elhúzta ágyékát az arctól és keményen beleültette Steven meredő hosszú farkára, majd erősen bele is nyomta. A nő feszülő, pulzáló hüvelye, ütemesen, szűk gyűrűként fejte a tövig nyomott falloszt, ami egy percen belül beleélvezett. Kimerülten borultak össze. A megkönnyebbülő végjáték utáni másodperceket a támadó hangos es harsány röhögése törte meg. A lányt leemelte a férfiról, annak pedig mögé lépett és levágta kezeiről a kötést, miközben szándékosan belekarcolt a pengével a tenyerébe.
– Na tünés! – hadonászott Steven felé. – Takarodj vagy kinyírlak!
De Steven már felvette a nyúlcipőt és elszaladt.

A ficko eltette sliccén még ki- kikandikáló farkát és szótlanul leült a padra a lány mellé. Mya nem takargatta magát, megtörölte szemeit, száját, és lovaglóűlésben beült az ölébe, átkarolta testét és befurakodott annak meleg kabátja alá.
– Legközelebb ne sírj ennyire! – mondta halkan és megölelve a mellkasára húzta.
– Te már nem kellene, hogy bedőlj ennek!- kuncogta a lány, hangja szinte elhalt a méretes izmok között, majd hirtelen felemelte fejét és durcásan megjegyezte:
– Hatalmas tokra váltottál!
– Bár ne élveznéd ennyire! – húzta el amaz a száját. – Mennünk kell!
Azzal felálltak és ölelkezve elhagyták a parkot.