Meghágott a nagybátyám

Nagybátyám mindig kedves volt hozzám, sokat évődött velem. Jóképű szuper pasinak tartottam és élveztem társaságát. Azt hiszem felesége kicsit féltékeny is volt rám. Bár soha nem közeledett hozzám. Mikor legutóbb meglátogattam őket, felesége nem volt otthon, amit nem is bántam. Beszélgettünk, viccelődtünk, amit most is élveztem. Szokás szerint kicsit kacérkodtam is vele.

-De fel vagy dobva ma.-jegyezte meg.-Csak nem valami hiányod van?

-Nem, nincsen. -De azért kicsit mórikálva körbefordultam előtte nevetve.

-Én megis úgy látom. Ma különösen szexin nézel ki.

-Mint mindig. Csak most veszed észre? -Riszáltam meg csípőmet előtte.

-Ne ingerelj te lány, mert egyszer megjárod.

-És mégis hogyan? -nevettem szemébe.

Ahogy láttam szemét megvillanni, furcsa bizsergés szaladt végig rajtam. De mivel soha nem volt köztünk semmi testiség, hát most sem tartottam tőle. Nagyon meg is lepődtem, mikor hátulról megfogta melleimet. Megmerevedtem, de nem húzódtam el, mert annyira jólesett tenyere érintése.

-Hmmm.- mordult fel.-Nincs is rajtad melltartó.
Meghágott a nagybátyám részletei…



A kentaur és a szűz

Mirakel völgyének ölelésében évszázadok óta békesség honolt. A Fekete folyó szüntelen folyása szelte két részre a termékeny földet, titkait a fellegekbe burkolózó bölcs hegytetők őrizték. A víz magába itta és messzire sodorta az egykor patakzó vért, tisztára mosva az ősi bűnöket.
A jobb féltek lankás zöldellő alföldje volt otthona az yrkrunak, míg a bal felén húzódó szurdok ehwazkru ménesek patadobogástól visszhangzott. A két nép útjai ritkán keresztezték egymást, s ha mégis így történt, távolságtartó, rideg tekintettel köszöntötték a másikat. Nem közösködtek, kivéve ha az érdek, vagy a körülmények úgy kívánták meg. Különösképpen nem szívlelték egymást, ám veszélyes vidékek húzódtak és ádáz népek éltek odaát, a Fafnir hegységen túl, s ők inkább sajátjaik biztonságát és jólétét választották értelmetlen háborúskodások helyett. A diplomácia aranykorszakát élték, íratlan törvényeikhez tartva magukat. Az új nemzedéket is ebben a szellemiségben nevelték. Történelmüket az idő szépítette mesés legendákká, így örökítették tovább sarjaiknak, a sötét történeteket az öregek vitték magukkal az árnyékvilágba.
Karlina szalmaszőke haját hátratűzve loholt keresztül a falun. Lenvászon, egyszerű, de remek szabású öltözete nem gátolta a mozgásban, tökéletesen követte szikár, kissé fiús, de áramvonalas és ruganyos alakját. Hegyke orrát megcsapta a füst szúrós szaga, a tüzet már megrakták és javában lobogott. Késésben volt, mint mindig. Előre felkészült vérmes anyja szigorú, drámaian túlzó, dorgáló szavaira. Egy vezető nem késhet, nem mutathat nemtörődömséget a népének. Különösen nem a beavatás előestéjén.
Nem mintha egyébként bármiről is lemaradna a háromnapos ünnep alatt, hiszen minden este ugyanúgy telik. Énekelnek, e világra invitálják az ősi istenek szellemét, ritmikus dobszóval tisztítják meg elméjüket a démonok gerjesztette ártalmas gondolatoktól, majd szertartásosan elfogyasztják az aznap ejtett friss vadat. Ja, és persze arcát vérrel és fekete növény nedvével festik meg szakrális mintákkal díszítve.
A kentaur és a szűz részletei…



Szexkaland a parkban (fikció)

Myának nem okozott nehézséget bejutni erre a partyra, elég volt megvillantania elbűvölő mosolyát és már szélesre is tárult előtte a bejárati ajtó. Bent remgeteg ismeretlen ember próbálta túlkiabálni a hangos zenét. Sosem látott férfiak ügyködtek azon, hogy szóba elegyedjenek vele, de ő már rutinosan válogatott közöttük. Egy csinos nő pezsgőspoharakkal teli tálcát nyújtott felé, egyet rögtön le is hajtott, egy másikkal a kezében pedig tétován leült egy bárszékre. Bár a szomszéd széken egy harsány, jóképű, fiatal fiú tartotta szóval, nem volt az esete, így alig feltűnően körbejáratta tekintetét a vendégeken.
Egy magányos középkorú férfi tűnt fel a hatalmas szoba egyik sarkában. Átlagos súlyával, középmagas termetével, jellegtelen frizurájával, átható tekintetű kék szemeivel rendes ember benyomását keltette. Mire Mya eldöntötte, hogy a férfi tökéletes választás lehet egy futókalandhoz, akkorra már nyilvánvalóvá is vált érdeklődése a férfi számára. A nő, mint akit rajta kaptak, mosolyogva, szégyellősen lesütötte a szemét, de csak egy pillanatra. Igaz ugyan, hogy “igent” bólintott a hozzá beszélő machónak, de a másik fickó sokkal jobban érdekelte.
Szexkaland a parkban (fikció) részletei…



A szerelemboszorkány (szextörténet)

Nem tudjuk, honnan jött az a lány. Sosem mondta el. Egyszer csak ott volt, és beragyogta az éjszakát. Nézett csillogó szemeivel, vizsgálódva fürkészett, én pedig már az első pillanatban elvesztem pillantásában, huncut fénye annyira magával ragadott. Aztán rám vetette kislányos mosolyát, és úgy éreztem, különlegesen puha vasmarokba fogtak.

– Táncolunk? – kérdezte könnyedén, én pedig bólintottam rá, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

A haverok röhögtek, mivel sohasem láttak még táncolni. De csak addig röhögtek, amíg észre nem vették a lány mozgásán a vágyat. Még a léptei is érzékiek voltak. Nemcsak az ajkai, a pillantása, hatalmas hajzuhataga, hanem még a füle tövében, a nyaka ívében is volt valami bujaság. Egyedül kislányos mosolya, az nem illett a képbe, de az meg éppen ezért volt lefegyverző.

Fiatal volt, de nem csitri. Mindenre és mindenkire nevetett. Nem vihogott, szemében komoly fényekkel viselte az életet, érettebb volt mindenkinél. Persze, ezt nem tudtam még ott és akkor, a klubban. Csak lötyögtem mellette, nemtörődöm módon, kívülállóként, ő azonban teljesen átszellemülten táncolt. Becsukta a szemét, vonaglott a ritmusra, dobálta, rázta a csípőjét, mintha szeretkezne. Úgy tűnt, nem is érdekli, hogy van-e rajta kívül valaki a teremben, ám mikor kinyitotta a szemét, az nagyon beszédes volt. Karjait a vállamra fonta, és a tekintete azt mondta, hogy örömet keres. Örömet, mindenáron…

Még most is nehezen írom le a nevét.
A szerelemboszorkány (szextörténet) részletei…



Betörő erőszakolt meg

Zoe békésen aludt éjjel az ágyában, amikor zajra riadt fel. Kinyitotta a szemét és egy maszkos arcot látott maga előtt. Sikoltani akart, de az alak befogta a száját.
-Ha sikoltani mersz, vagy csak megmukkansz beléd eresztek egy golyót. – mondta.
Ekkor látta hogy a férfi kezében pisztoly van, amit a fejéhez szegez. A rabló elővett a táskájából egy rongydarabot és a szájába tömte, majd szikszalagot is ragasztott rá, nehogy kitudja köpni. Ezután egy gyorskötözőt vett elő és összekötötte a csuklóit a mellkasa előtt.
Ezután megkérdezte:
– Hol tartod az ékszereid és a pénzed? Mutasd meg! – és egy mozdulattal kirántotta a csuklójánál fogva az ágyból.
Zoe megmutatta a szekrényt ahol az ékszerei és a megtakarított pénze volt elrakva egy kis ékszeres dobozba. A rabló kikapta a dobozt felnyitotta belenézett, meglátta a kevés pénzt és a pár darab gyűrűt és nyakláncot.
-Ennyi? – kérdezte dühösen.
A nő csak bólogatott annyi kis értéke volt csak ami a dobozba volt. A rabló dühöngve bevágta a dobozkát a táskájába, majd visszalökte az ágyba.
-Itt maradsz nyugton amíg megnézem nem találok-e itt még valami értéket. – azzal kiment a szobából.
Zoe hallotta amint a lakás többi részét átnézi még valami érték után. Meg se mert moccanni a rémület teljesen eluralkodott rajta, reszketett félelmében. Átkozta magát amiért nem hallgatott a barátaira, hogy szereltessen be riasztót. De jó környéken élt és meg se fordult a fejében, hogy egyszer betörhetnek hozzá. Félelmében elsírta magát, hisz tudta hogy a rabló nem fog semmit találni a lakásban. Remegés futott át rajta és csak arra tudott gondolni, hogy csak ezt élje túl valahogy.
A rabló visszatért és folyamatosan morgott.
– Nem igaz, hogy egy ilyen környéken és ekkora lakásban egy ilyen csóró ember lakjon. Nem hiszem el, hogy csak ennyit találtam… – megvakarta a fejét, gondolkodott.
Aztán hirtelen Zoera nézett és valami gonosz fény csillant a szemében. A nő sírni kezdett, ahogy észrevette a rabló pillantását, remegett minden tagjában.
-Hát mivel alig találtam valamit amiért megérte volna betörni, ezért nyújtanod kell még egy kis szolgáltatást is, hogy megérje ez nekem. – mondta. mosolygós hangon. és elindult felé.
Zoe belesikított a rongydarabba amikor megértette, hogy a rabló mire készül. Menekülni próbált, de a rabló az ágynál termett és lenyomta rá. Megfogta a hálóingje nyakrészét és egy rántással letépte róla. A nő ott feküdt előtte teljesen meztelenül, a rabló szeme felcsillant, ahogy meglátta a feszes kerek melleket, a lapos hasat és a teljesen csupasz szeméremdombot.
Fogta Zoe csuklóit és a feje felé emelte az ágytámlához fogta és odakötözte a kezeit. Ő csak sírt ahogy megérezte hogy a rabló egyik kezével kidudorodó mellét markolássza. Majd elájult félelmében annyira félt és fájt amit művelt vele az idegen. Ekkor a rabló szájáéba vette az egyik mellbimbóját és erőteljesen szívni kezdte, a másik kezével pedig elindult lefelé a nő hasán egészen le a punciáig.
Zoe összeszorította a combjait, de a férfi erősebb volt, szétfeszítette a lábát és közé térdelt, hogy ne tudja összezárni. Majd érezte, ahogy a szeméremajkait simogatja és a durva ujjak a csiklójához érnek. Sikoltott csak a kendőbe, ahogy érezte, hogy az ujjak a hüvelyébe csusszannak és belülről is simogatják.
Zokogott amikor érezte, hogy a rabló elhúzza kezét a puncijától ás a saját nadrágjával matat, hogy elővegye szerszámát. Rángatta béklyóit, de szabadulni nem tudott. A férfi közben kigombolta és letolta nadrágját és a nő meglátta a nagy duzzadó péniszt. Még jobban rángatózott, de a férfi ráfeküdt lenyomta, újra szájába vette az egyik mellbimbóját kezével markolászta a másik mellét. A másik kezével pedig a farkát igazgatta a hüvelye felé és amikor megtalálta a nyílást egy hirtelen mozdulattal tövig belenyomta a péniszét.
Zoe felsikoltott és teste befeszült a hirtelen érzett fájdalomtól a könnyei peregtek az arcán. A rabló erőteljes mozgásba kezdett, érezte ahogy a csípőjük összeér és belerázkódott a fájdalomba, amit a hüvelyében érzett a vastag farok miatt.
A férfi nyögött:
-Ó Istenem, de jó kis szűk a puncikád ezt egész éjjel tudnám dugni.
Hirtelen kirántotta a farkát a hüvelyéből, Zoe megkönnyebbült, hogy véget ért a kínzása, amikor megszólalt a férfi.
– Akkor most próbáljuk ki a feneked is ilyen jó e mint a pinád.
Zoe még jobban sikoltott, de a rabló már tolta is a farkát a feneke közé. Megkereste az ánuszát és a keze segítségével már nyomta is befelé a hímtagot a végbelébe. A nő dobálta magát a fájdalomtól, ahogy érezte benyomulni a fenekébe a férfit. Azt hitte menten szétszakadnak a belei, és ekkor elkezdett mozogni a rabló, ez még pokolibb fájdalmat okozott neki. A férfi viszont egyre hangosabban nyögött az élvezettől.
– Ó baszdmeg, ez még jobb mint a pinád. Még soha nem basztak seggbe mi, Cica? – röhögött.
Zoe csak sírt és próbálta elviselni a fájdalmat, de nem bírta és elájult. A férfi közben hangos nyögésekkel beleélvezett és kihúzta a farkát a fenekéből, ráborult a nőre.
– Ez jó volt – mondta – de a puncikádat is telenyomom gecivel még – döcögött fel.
Erre riadt fel a nő, megkönnyebbült, hogy vége az aktusnak. Ekkor megérezte, hogy a rabló újra a melleit markolássza szájába veszi a bimbóját és szívni kezdi, a kezével pedig a punciját simogatja. A csiklóját izgatja, majd a hüvelyébe hatol újra és simogatja.
Újra elsírta magát az újult erővel rátörő fájdalom miatt, de eszmélni se volt ideje a férfi máris nyomja befelé az újra kemény farkát a pinájába.
Rángatta magát, de a férfi csak röhögött az erőlködésén és tovább nyomult befelé a hüvelyébe, aztán gyors tempóban elkezdi dugni a nőt. Zoe csak tűrte az eszeveszett fájdalmat, amit a hüvelyében érzett, már sírni se volt ereje, tűrte hogy végezzen a férfi. Remélte ennyi elég lesz neki és békén hagyja, ekkor a tabló hangos nyögésekkel újra elélvezett. Megkönnyebbült, hogy ez legalább rövidebb ideig tartott mint az előző. Érezte ahogy a férfi lök még pár utolsót kipréselve magából mindent, majd kihúzta a farkát és a maradék ondót a hasára verte.
– Végre meglettél rendesen baszva – mondta – ezt soha nem fogod elfelejteni. – felröhögött és leszállt Zoéról.
Begombolta a nadrágját és végigmérte a nőt.
– Na ez jó volt Bébi, legalább dugni jó volt veleld. Lehet visszajövök repetázni még. – röhögött fel és elhagyta a szobát.
Zoe hallotta ahogy záródik a bejárati ajtó, a rabló végre elment. Megkönnyebbült és sírva fakadt, vége a kínoknak túlélte az éjszakát.