Pontosan két éve történt meg az, amit addig csak álmaimban képzeltem el. Akkor másodéves voltam egy informatikai szakközépiskolában, abban az évben kellett döntenem, hogy a gépészetet, vagy az informatikai tudást részesítem előnyben, s megyek tovább szakirányban. A suliban végülis nem volt semmi gondom soha, bár az első évem elég nehezen ment, de másodikra összeszedtem magam. Nem volt gondom barátok terén sem: nem vagyok egy csúnya lány, amolyan átlagosnak vagyok mondható. Van két formásnak mondhatóm mellem, egy dicsért fenekem, meg egy amolyan nőies kis pocakom, amit én nem szeretnék, de még nem szabadultam meg tőle. Vállig érő fekete, hullámos haj, (másodikban még két fehér tincsem is volt benne) sötét szemek. Ez lennék én. Két várossal arrébb volt az iskolám, mint az otthonom, így mindig szépen vonatra ültem, és bementem a suliba. Reggelente én voltam bent egyedül diák, rajtam kívül általában csak egy portás volt, és ez így volt még háromnegyed órán keresztül legalább. Nos, mivel a fizikával igencsak sok gondom volt (mint most…) egy botrányosan sikerült tz után kicsöngetéskor első utam a tanáromhoz vezetett.
-Elnézést tanárúr, ráér most pár percre?
-Persze Eszter, mondd.
-Az lenne a kérdésem, hogy tudna-e nekem korrepetálást tartani?
Persze a tanárom, Gábor első reakciója az volt, hogy felhúzta a szemöldökét. De így még jobban kiviláglottak világító kék szemei.
-Rendben, mikor?
-Én mindig itt vagyok korán, reggelente, és még becsöngetés előtt lenne háromnegyed órám, és mondjuk csak ezt a két feladatot elmagyarázni legalább…
-Jó, rendben. Holnap?
-Holnap.
-Akkor holnap reggel találkozunk Eszter.
-Igen, köszönöm, viszlát!
Vigyorogva hagytam el a termet, és már előre örültem, hogy ezzel most megszereztem a plusz pontot, nem fog hülyegyereknek nézni, hanem látja, hogy én is szeretnék jobb jegyeket… Másnap reggel, (még arra is emlékszem, milyen fehérneműt vettem fel…) szépen felöltöztem, egy fekete, elöl kicsit csipkézett tanga, hozzávaló melltartó, egy fekete pántos top, és egy világos farmer. Berobogtam az állomásról a suliba, és én már láttam is a tanáromat: kék ingben, fekete farmerban lépett be a tanáriba. Letettem a kabátom a szekrénybe, és elindultam a fizika terem felé.
-Eszter, kérlek, egy pillanatra, mi lenne, ha inkább itt kezdenénk? A takarítónő rosszul volt tenap este, úgyhogy a fizika termet még csak most sikálja.
-Rendben…
Kicsit idegenkedve léptem be a tanáriba. Két terem nyílik egymásból, mindkettőben végig asztalok, székek, számítógépek, és minden egyes kis asztalon egy csomó kacat, könyv. Gábor elkezdett pakolászni a saját asztalán, és ami nem tudta elkerülni a figyelmemet: a feleségéről levő kép befelé volt fordítva. Végülis, akkor még csak 32 éves volt a tanárúr, úgyhogy igazán fiatalosnak számított, és lehetett vele normálisan beszélni is. Leültetett a székére, és elkezdte magyarázni az adott feladatokat. Mögöttem állt, és úgy hajolt le… Olykor úgy éreztem, szinte direkt ér a hajamhoz, hogy libabőrös legyek, vagy direkt mozdul úgy, hogy megcsapjon a parfümje illata… Másszóval igazán húzott a tanár, és igazán nagyokat nyeltem, hogy ne kalandozzon el a figyelmem a fizikáról. A második feladat megoldásánál azonban hatalmasat dobbant a szívem: az én kezembe adte lőzőleg a tollat, próbáljam meg egyedül. Még csak az adatokat írtam le, amikor éreztem, hogy félresöpri a vállamról a hajam, és megcsókolja a nyakam. A toll kiesett a kezemből, lélegzetem elakadt: nem tudtam mit tegyek, elmenjek, vagy maradjak? Rászóljak, vagy hagyjam? Rengeteg dolog futott át az agyamon egyetlen másodperc alatt, míg Gábor csak állt mögöttem, és csókolgatta a nyakam. Borsódzott a hátam, éreztem, hogy kis gombóc nő a gyomromban, és a puncim elkezdett bizseregni. Sejtettem, hogy nem megyek én onnan sehova, de egy kis ijesztés közbejöhet. Lassan hátratoltam a széket, ő azonnal eltávoldott tőlem. Felálltam, a széket visszatoltam, és nekitámaszkodtam az asztalnak. Csak nézett rám, nem értette, mit akarok, tényleg sikerült megijesztenem. De miután rámosolyogtam, folytatta azt, amit elkezdett. Átkarolta hátulról a derekamat, magához húzott, majd elkezdte csókolni újra a fülem. Szép lassan haladt lefelé, a nyakam, majd a vállam következett, én pedig csak álltam, és pihegtem. Éreztem, hogy igencsak kezdek tocsogni a tangámban, és ő meg még mindig csak a fülemen nyammog. Elkezdtem matatni az övével, ráébreszteni, hogy kicsit gyorsíthatna a tempón, és amit ott éreztem, azt hiszem az lepett meg igazán. Akkor már nem voltam szűz, de csak egy fiúval voltam még. És olyan méreteket éreztem kidagadni a nadrágból, hogy nem kicsit csillant fel a szemem. Felsóhajtottam, ő viszont már húzott maga után, azt sem tudtam, hová. A tanáriból nyílt a megbeszélő, ahol a tanári értekezleteket, megbeszéléseket tartották. Itt a falnál kanapék vannak, a terem közepén asztalok, és székek. Bementünk a tárgyalóba, bezárta mögöttünk az ajtót, majd megfogott a fenekemnél, felemelt, és feltett az egyik asztalra. Elkezdtem kigombolni az ingét, immár én csókolgattam a nyakát, fülét, majd elkezdtem lefelé haladni. Sima mellkas, csak a köldök alatt egy finom csík szőr, egyszerűen tökéletes volt, olyan, amilyen tetszett. Csókolgattam a mellbimbóit, végig a hasát, de ekkor leállított, és lehúzta rólam a topot. Megszabadított a melltartómtól, hanyatt döntött az asztalon, feljebb csúsztatott, és rámmászott. Elkezdte csókolgatni az égnek eredező bimbóimat, én pedig csak sóhajtoztam, olyan jól csinálta. Nyelvével körözött, olykor meg-megharapott finoman, majd elkezdte harapdálni a melleimet. Hangosabban kezdtem sóhajtozni, és ez is jótékony hatással volt rá: elkezdte kigombolni a nadrágom. Azt sem vettem észre, hová dobta a topom, de miután a nadrágom is a földön landolt, volt róla sejtésem. Végigcsókolta lassan a lábam, majd a hasam, majd lehúzta rólam a tangát. Ekkor szólalt meg először, vad hadakozásunk közepette.
-Milyen gyönyörű vagy…
Nem tudom, hogy ez csak a simára borotvált puncimnak szólt, vagy nekem, de rámnézett, és elkezdtünk vadul csókolózni. Nyelveink olyan forró körtáncot jártak, mint ritkán volt eddig részem benne. Pár másodperc múlva elkezdett gyorsiramban lefelé haladni: a mellem, a hasam, majd a puncim került sorra. Először egy hatalmasat nyalt, én pedig összerezzentem. Elkezdett nyalni, játszott a csiklómmal, kicsit harapdálta a kisajkaimat. Igencsak nedves voltam már, így volt is mit nyalnia… Hamar meguntam, igencsak akartam már azt a faszt magamban érezni, így felhúztam, és én másztam őrá. Lehúztam róla a nadrágot és a boxert, és rásimítottam a kezem a farkára. Szépen fazonírozott volt ott is, és én élvezettel kezdtem el nyalogatni a makkját. Sóhajtott egy hangosabbat, én pedig elkezdtem szopni: igencsak a torkomra nyeltem már, de éreztem rajta, hogy nem sok hiányzik neki. El is tolt, felhúzott magához, és maga mellé fektetett. Karját a fejem alá tette, megcsókolt, és elkezdett ujjazni. A középső és a mutatóujja egyszerre járt bennem, én pedig tudtam, nem kell sok ahhoz, hogy elmenjek. Hangosan sóhajtoztam a karjai közt, de be is fejezte, mielőtt elmentem volna. Felült az asztalon, majd leszállt róla, engem pedig felültetett, és közelebb húzott az asztal széléhez. Odaállt közvetlen meredező farkával, engem pedig megfogott a fenekemnél, most megállt markolászni azt kicsit, majd magára húzott. Az első pár finom lökésnél kényelmetlen volt kicsit, mint említettem nem kis méretekkel rendelkezett, de aztán megszoktam én is, és nem sok kellett ahhoz, hogy egy hatalmasat élvezzek. Az a hatalmas farok ki-be járt bennem, hangosan cuppogtam, olyan nedves voltam, és hangosan sóhajtozva a vállgödrébe elélveztem. Ekkor megállt, hangosan fújtatott, majd lehúzott magáról. Hátrébb csúsztam az asztalon, megfogtam a farkát, és elkezdtem verni neki. Egy-két perc múlva megmerevedett, majd elkezdett fröcskölni a tejfehér ondó… Hangosabban nyögött, majd közelebb jött, és újra megcsókolt. Ám hallottuk, hogy a tanáriban elkezdenek mozgolódni, nem sok idő volt összeszedni magunkat. Felöltöztünk, az asztalról egy zsepivel letöröltük a gecit, majd ő elkezdte simogatni a hajamat Csak azért, mert kócos címszó alatt. Aztán rámmosolygott, újra megcsókolt. Előszedtünk pár A4-es lapot, és elkezdtük telefirkálni őket fizikában megadott feladatokkal, mindefélét firkáltunk, csak legyen mit megmutatnunk, amikor kimegyünk. Halkan nyitottuk az ajtót, hogy lehetőleg senki ne hallja, hogy zárva volt, majd először ő lépett ki.
-Hát érted már?
-Persze, igen, így már érthető az egész.
-Ááá, jó reggelt Béla!
-Jó reggelt igazgató úr…
-Jó reggelt, jó reggelt.
Gyorsan felkaptam a táskámat, hogy kiiszkoljak, de megfogta a vállam. Elkérte az egyik lapot, firkált még rá valamit, és visszaadta. A lapon ez állt: Te vagy a kedvenc, és egyetlen tanítványom. Csókollak. Hatalmasat vigyorogtam, amikor elolvastam. Ezek után Gábor felhívta a szüleimet, és azt mondta nekik, hogy tudna nekem különórákat biztosítani, mivel látja, hogy nem vagyok reménytelen eset. Sokat voltam nála, és a feleségénél, és a legtöbbször a legképtelenebb helyzetben is megoldottuk, hogy tudjunk szexelni. Az sem véletlen, hogy másodikban is ő volt már a kísérőtanár osztálykiránduláson. És hamarosan érettségi… A fizika jegyeim egyébként javultak, ugyanis volt, amikor tényleg fizikáztunk. Nem vagyok valami penge, de az erős hármasom megvan. Na meg persze a különbejáratú fizikatanárom is.