A hátsó bejárat


Nagyon sokáig nem izgatott a popsiszex. Mocskosnak és állatiasnak tartottam. Nagyon sok évvel ezelőtt, amikor még csak tanulgattam a szexet, volt ilyen élményem. Egy olyan nővel volt kapcsolatom (róla még fogok írni), aki rendkívül tapasztalt volt, és sokat tanultam tőle. Ő dobta fel egy szeretkezés közben, hogy ha van kedvem, akkor próbáljuk ki. Kipróbáltuk, eléggé el tudott lazulni, és be is csusszantam. Sajátos élmény volt, tetszett… Viszont rossz élmény volt azért, mert fájt neki, és ez ugye szeretkezésben nem jó. Ha az egyikünknek nem jó, akkor azt nem kell többet csinálni, nem az a cél, hogy fájdalmat okozzunk a másiknak. Túl hosszú voltam neki, és nagyon „felmentem”, és ez fájt…

Ezek után sokáig nem érdekelt a dolog, viszont az utóbbi években, talán pont a mocskossága és állatiassága miatt nagyon izgat. De különben is, melyik férfi az, akit egész életében egyáltalán nem izgat ez a kérdés? Néhány évvel ezelőtt volt egy nő, akivel afféle szexbarátok voltunk (erről is lesz majd poszt). Még csak az ismerkedési fázisban voltunk (ruhában) akkor dobta fel, hogy ha lenne kedvem, akkor szívesen kipróbálná. Aztán később amikor lekerült a ruha közölte, hogy szó sem lehet róla, hogy ekkora mérettel én oda megye. Mindegy, akkor annyira nem érdekelt ez a kérdés. Az utóbbi időben viszont annál inkább… Természetesen a kedvesem hallani sem akar róla, még a kezemmel sem nyúlhatok oda. Ezt persze megértem, nem arra való. Én viszont szeretném…

Egy jó popsi azonban önmagában is izgató, hát még ha az ember fia magáévá tudja tenni. Különösen ha rá van gerjedve a popsiszexre. Nagyon izgat a dolog… Tudom, hogy nagyon bizalmi kérdés, és nagyon fontos a higiénia, tehát akárkivel nyilván nem bonyolódunk ilyen „viszonyba”. De ki akarom próbálni!