Hétköznapi élvezetek

Amikor új lakásba költöztem, akkor új energiával telt meg szexuális életem, ráadásul összehozott a sors egy régi szerelmemmel.


Új város, új lakás, új élet. A bútorok már tegnap a helyükre kerültek, de a szoba közepén még ott tornyosulnak a ruhákkal, könyvekkel, apróságokkal teli dobozok.
– Jó lenne ma már ezen is túl lenni – intek feléjük. – Segítesz majd adogatni, ha letöröltem a polcokat? – kérdezem a férjem.
– Nem arról volt szó, hogy nagybevásárlást kell csinálnunk?
– De. Azt is meg kell csinálni – sóhajtom. Hosszú lesz a mai nap is, már látom.
– Na figyelj! Összeírod a listát, hogy mit kell venni, én elmegyek a gyerekkel, bevásárolok, megebédelünk, meg neked is hozunk valami kaját. Addig te nyugodtan takaríthatsz, pakolászhatsz. – mondja rövid hallgatás után a párom.
Tudom, meg érzem is a hangjából, hogy jobban esne neki, ha velük mennék, mert nem szeret egyedül vásárolni, de sok értelme nincs. A pakolással is gyorsabban haladok még egyedül is, ha közben nincs útban senki.
Így aztán gyorsan megírom a listát, és miután magamra maradok, fejest ugrok a rendrakásba.

Lassan már dél felé jár, mire nagyjából végzem. Épp nekivesekedem, hogy a feleslegessé vált papírdobozokat lehordjam a lakásból a szemeteshez, amikor csöngetnek. Errol rögtön eszembe jut, hogy sürgosen kulcsot kell másoltatnunk, hogy legyen mindkettonknek, és miközben kinyitom az ajtót, hogy beengedjem a férjem, a szám is nyitom, hogy rögtön közöljem is vele ezt. Aztán nyitva is marad a szám, de a hang bennreked. Csak állok ott leesett állal, kikerekedett szemmel. Mert az ajtóban nem a férjem áll.

Lassan már húsz éve nem láttam ot, de rögtön felismerem. Annyiszor bámultam ot a gimnázium folyosóján a szünetekben, az iskolai kosármeccseken, amikre csak miatta mentem el, az ünnepségeken, ha szerencsémre úgy sorakoztattak fel minket, hogy láthattam ot, hogy teljesen beleégett az agyamba egy kép róla. Emlékszem, régen 100 méterrol is felismertem a járása, a mozgása alapján. Most itt van, alig fél méterre tolem, mégse hiszem el, hogy ez tényleg o. MIT KERES ITT?! HOGY KERÜL IDE?! A szívem egy hosszú pillanatra elfelejt verni, de aztán bezzeg olyan heves dobogásba kezd, mint annakidején, amikor egyszer leült a barátjával a mi asztalunkhoz az ebédloben, mert nem volt máshol hely. Majdnem megfulladtam akkor az ételtol, úgy összeszorult a torkom izgalmamban.
De most is az ájulás kerülget. Alig jut el a tudatomig a szava, ahogy köszön, bemutatkozik (feleslegesen), és aztán magyarázatként hozzáteszi:
– Én vagyok Kristóf új osztályfonöke. Családlátogatásra jöttem.
Aztán csak néz várakozóan, kutatóan. Én meg csak állok ott megkövülten, kócos hajjal, porosan, izzadtan, egy szál ujjatlan kisköpenyben, hónom alatt egy halom összehajtott papírdobozzal. TE JÓ ISTEN, mit gondolhat rólam?! Muszáj megszólalni, megmozdulni!
Eloször is sürgosen becsukom a szám, és nyelek egy nagyot, meg gyorsan pislogok néhányat, hogy magamhoz térjek.
– Elnézést… – motyogom, és félrehúzódom, hogy beengedjem. – Azt hittem, a férjem jött meg… Elmentek bevásárolni Kristóffal…
… De nemsokára már itt kell lenniük…
JAJJ, EGEK! Az eloszoba tele dobozokkal, bemutatkoznom is illene, de hogy nyújtsak kezet, amikor tiszta kosz vagyok. Meg magáznom is kellene, hisz tulajdonképpen teljesen egyoldalú volt az ismeretségünk, o soha észre sem vett, de hogy magázzak valakit, akibe 4 éven keresztül olyan veszettül szerelmes voltam, akirol annyit ábrándoztam, és akinek a közelségétol még most is remeg a lábam.
– Elnézést, hogy így magukra török bejelentkezés nélkül, de a beiratkozáskor még nem tudott a férje telefonszámot megadni, hogy elore ideszólhattam volna. Sajnálom, hogy megzavartam a munkában, de sürgosen beszélnünk kell a hétfoi nap miatt. – mondja, miközben belép, és tétován megáll a dobozhalom elott.
Ráadásul még el is pirul zavarában. És olyan furcsán is néz… aztán nyel egy nagyot, és elkapja rólam a szemét… EGEK, csak nem ismert rám?! Hiszen attól, hogy látszólag keresztülnézett rajtam, még tudhatta, hogy ki küldött neki képeslapot születésnapjára, meg mozijegyet egy osztálytársnojén keresztül.
És akkor… és akkor visszapillant rám még egyszer, de nem a szemembe néz, hanem a lábamra. AHA!! Szóval a mini alól kilátszó combom a pirulás oka!!
Mázsás súly gördül le a lelkemrol, legszívesebben felnevetnék, de csak egy széles mosolyt engedélyezek magamnak, a zavarom tovaszáll, s bár a szívdobogás megmarad, most már viszonylag nyugodtan tudom kezelni a helyzetet. Megszabadulok a hónom alatt lévo dobozoktól, betessékelem a nappaliba, elmagyarázom, hogy kicsit korai a családlátogatás, mert még be se rendezkedtünk igazán, és újabb suru „elnézés” – ek közepette eltunök a fürdoszobában, hogy kezet mossak.
Kapkodva végigtörlöm magam egy benedvesített törülközovel, megfésülködöm, s miután nagyjából visszanyertem emberi formám, utánamegyek a szobába. Háttal áll, a könyveket nézi a polcon. A fenekén feszül a vászon farmer, szokás szerint sportcipot visel, és persze sötétkék a pólója, még jobban kiemelve szokeségét, kék szemét. Mit sem változott az ízlése… és az alakja se. Talán kicsit soványabb. És rövidebb a haja, pedig a félhosszú jobban áll neki. Legszívesebben odalépnék a háta mögé, átkarolnám, hozzásimulnék, belekapaszkodnék izmos mellkasába, keskeny csípojébe, és arcomat a hátának szorítva elsuttognám, hogy o volt életem legnagyobb szerelme, és azóta se volt senki, senki, aki felébresztette volna bennem ezt a szenvedélyes érzést. És hogy tudom, most már nem is fogja senki. És hogy nem hittem volna, hogy látom még az életben, és ez egy óriási csoda. Megérzi a jelenlétem, hátranéz, megfordul, és találkozik a tekintetünk. Láthat valamit a szememben az elozo gondolataimból, mert vizsgálódóvá válik a nézése. Magam is meglepodöm a merészségemen, ahogy megállom, és nem fordítom el a fejem. És o is csak néz, de már nem kutatóan, inkább… gyönyörködve…. Nem, ezt nem hihetem!… És mégis: mintha simogatná az arcomat a tekintetével. És halvány, bátortalan mosoly lebeg a szája sarkán. Valami hihetetlen bátorság száll meg ettol, és kibukik belolem:
– Te ugye miskolci vagy?
Elkerekedik a szeme, és most az o szája marad tátva egy pillanatra.
– Igen.
– És a Hermanba jártál. – ezt már nem is kérdezem.
– Igen.
– Emlékszem rád. Egy évfolyamra jártunk. Én per 5 – ös voltam.
– Én meg per 3 – as. (Nekem mondod? – gondolom magamban vigyorogva.) Nahát… – nyögi, és megint kutatva néz, próbál emlékezni rám.
Megmondom neki a lánykori nevem, de biztos vagyok benne, hogy nem fog emlékezni rám.
– Nem, nem emlékszem. Én jobbára csak a saját osztálytársaim ismertem, meg még pár srácot, akikkel egy kosárcsapatban játszottam.
– Kosárlabdáról jut eszembe: Kristóf régi iskolájában karate – edzéseket is tartottak, és o már kék öves volt. Meg úszni is járt. Minden reggel hajnalban már mennem kellett vele, mert ha nem lett lefárasztva még iskola elott, nem bírt nyugton ülni az órákon.
Lassan belemerülünk egy tanár – szülo beszélgetésbe, azzal a különbséggel, hogy szerencsére visszategez. És talán ez az oka, hogy fokozatosan felenged, és sokkal inkább barátivá válik a hangnem, mint hivatalossá. Hétfon kezdodik egy háromnapos osztálykirándulás, emiatt jött, hogy figyelmeztessen minket: nem lesz tanítás. Amikor a múlt héten a férjem beíratta a gyereket az iskolába, ezt elfejtették mondani neki.
– Elvileg eljöhet o is velünk, bár nincs befizetve, de az egyik gyerek eltörte a lábát, és így se o, se az édesanyja, aki kíséroként jött volna velünk, nem jöhet, de a helyük megvan, és így legalább nem veszne kárba.
Nagy kísértést érzek, hogy lelkesen én is jelentkezzek kíséronek, de nem lehet: kezdenem kell az új munkahelyemen. Pedig rákérdez, hogy nem tudnék – e velük menni. Elmagyarázom a helyzetet, mire lassan elterelodik a beszélgetés az iskoláról és a gyerekrol a munkámra, meg a költözés okaira. Istenem, úgy issza a szavaimat, mintha isteni kinyilatkoztatást hallgatna! Eloredolve, csillogó szemekkel bámulva figyel rám, és a nem szuno kérdései is oszinte érdeklodésrol árulkodnak. Valami remegés kezdodik bennem a gyomrom táján, csodát érzek közeledni. De hát már maga az is csoda, hogy itt van, hogy láthatom, hogy beszélhetek vele! Elmerül bennem minden más lassan, olyan mintha csak mi ketten léteznénk a világegyetemben. Egyszer csak elfogy a mondanivalóm, és o se kérdez. Csönd telepedik közénk, és felszakítja bennem a régi sóvárgást: tudom, hogy ott van a szememben, mit érzek iránta, és tudom, hogy olvas a tekintetembol. És mintha tükörbe néznék: az o szemébol is vágy sugárzik felém. Mozdulnék és látom: o is mozdulna felém, de megbénítanak bennünket a társadalmi konvenciók. Mégis: édes ez a szenvedés. Keseruségként ér, ahogy megszólal a csengo, és szétrombolja ezt a meghitt pillanatot.
Látom a sajnálkozást az o szemében is, ahogy a megérkezo fiúk visszarángatnak minket a való világba. El is búcsúzik hamar. Az ajtóban még megfordul, mintha mondani akarna valamit, és én megérzem, hogy találkozni szeretne még velem, de hirtelenjében nem tud ürügyet kitalálni rá. A torkomban dobog a szívem. Tudom, hogy végzetes lépésre szánom el magam, s talán hiábavalóan, de azt is tudom: örök életemben bánnám, ha nem élnék ezzel a csodaszeru alkalommal. A férjem a gyerekkel már a konyhában pakol, kettesben vagyunk az eloszobában, és én halálraszánt merészséggel megfogom a karját, picit megszorítom, és nyomatékosan azt mondom:
– Bemegyek majd az iskolába érdeklodni, hogy sikerül Kristófnak a beilleszkedés az új közösségbe.
– Az jó lesz. Oda fogok figyelni rá, megígérem. – sóhajtja, hosszan a szemembe nézve. És közben mindketten tudjuk, hogy a szavak mögött mi bújik meg. Hogy elindultunk egy úton, ami ki tudja, hová vezet majd.

Végül is nem mentem be az iskolába. Nem volt rá szükség. Kisváros ez, egyetlen uszodája van. És o odafigyelt a mondatomra, hogy én kísértem mindig a fiam úszni, és ez ezentúl is így lesz. Már az elso alkalommal összetalálkoztunk. Láttam, ahogy végigsiklik a tekintete a fürdoruhás alakomon, és megemelkedik a mellkasa a mély sóhajtól, amit felszakít belole a látvány. Pedig sose voltam különösebb szépség, és így a 4. x felé, a szüléstol, szoptatástól megváltozva, pláne nem vagyok olyan veszettül kívánatos. Mégis kellettem neki, és ezt egy percig sem titkolta. Valami szavak nélküli megértés alakult ki közöttünk. Persze beszélgettünk sokat: a gyerekrol, az iskoláról, a sportról, a városról – közömbös témákról. De a szavak mögött mást gondoltunk.
Eleinte az uszodában találkozgattunk, de hamar meggyozött, hogy elég nagy már a gyerek, hogy egyedül járhasson úszni, és attól kezdve felcseréltem az úszást a délutáni konditeremmel. O ajánlotta, o kísért el eloször, o mutatta meg a gépek használatát, segített edzéstervet kidolgozni (testnevelés szakosként értett hozzá), látszólag mintha csak egy régi ismerosének tenne szívességet ezzel. Nem hiszem, hogy a külso szemlélo bármit észrevett volna rajtunk. De én tudtam, hogy nem pusztán udvariasság vezeti, amikor hazakísér edzés után. És o is tudta, hogy miért ballagok olyan lassan az oldalán.

Új város, új lakás, új élet – régi szerelem. 2 hónapja már, hogy újra lobog a régi tuz a szívemben. Amelyik soha ki nem tudott hunyni, csak parázslott eltemetve a tole távol töltött évek, a szürke mindennapok, a másokkal való kényszeru próbálkozások, a magánytól való félelembol kötött kompromisszumok súlya alatt.
És most itt van, itt áll elottem. Túlóráztam, nem mentem edzésre, és kilépve a cég kapuján megláttam ot az utca túloldalán a kocsijának támaszkodva. Ahogy észrevett, kihúzta magát, tett egy tétova fél lépést felém. Az egész férfi egy kérdojel, süt belole a feszültség, az aggodalom. Ég a szeme, remeg a szája széle. Nem biztos benne, hogy hogyan fogadom ezt az akcióját. Hiszen én férjnél vagyok, és o a fiam tanára. És ez egy kisváros.
Nem tudja, hogy nem érdekel, ha ég és föld összeszakad is: KELL NEKEM! Olyan rég és olyan nagyon kell!!
– Túlóráztál?
– Igen. Nem tudtam menni edzésre.
– Hazavigyelek?
– Igen.
Aztán mélyet lélegezve, összeszoruló torokkal hozzáteszem:
– Hozzád.
Megrándul, azt hiszem, hogy itt a nyílt utcán megcsókol, de fegyelmezi magát. Csak a szeme beszél.
Szótlanul nyitja az ajtót, besegít. Az úton végig hallgatunk, látom, hogy kényszerítenie kell magát, hogy a vezetésre figyeljen, és ne hajtson túl gyorsan. De nem lakik messze. Eloreenged az ajtónál, de hátra se fordulva csapja be maga után. Azonnal a kezem után nyúl, nekiveti a hátát az ajtónak, és magához ránt, lecsap az ajkamra a szája. Mint a kiéhezett vándor, aki végre élelemhez jut, olyan mohón csókol, szinte felfal, tenyere szorosan fogja a fejem, ujjai a hajamat túrják, másik keze a hátamat, a csípomet szorongatja. Aztán megnyugszik kicsit, míg lélegzetért kapkodunk, vállgödrébe fekteti arcom, simogatása lelassul, lágyabbá válik. Megint rámhajol a szájával, de most már gyengéd a csókja, inkább csak sok apró puszi – mintha így kérne bocsánatot az elozo hevességéért. Aztán csak néz, néz hosszan a szemembe, már nem is simogat, inkább lágyan ringat az ölében:
– Te egy csoda vagy! – suttogja mosolyogva.
– Ez az egész egy csoda. És te nem is tudod, hogy mekkora – felelem, de nem hagyok idot neki, hogy rákérdezzen: miért?
Most én csapok le a szájára, úgy tapadok hozzá egész testemmel, mintha bele akarnék olvadni, eggyé akarnék válni vele – és tényleg azt akarok. De valami közénk feszül, és érzem, hogy nem esik jól neki a hevességem. Eltolom hát a csípomet tole, hogy a kezem közénk férhessen, és kiszabadítsam a nadrágbörtönbol ezt az édes akadályt. De a gazdája mást gondol, csak annyit hagy, hogy végigsimítsak rajta a nadrágon keresztül, aztán a csuklómnál fogva eltolja a kezem, és már terel is a szoba felé, az ágya felé, ahol aztán vetkoztetni kezd. Minél kevesebb a ruha rajtam, annál kevesebb hely van a borömön is, amit még nem csókolt meg, nem cirógatott meg a kezeivel. Már a bugyimnál jár mire odáig jutok, hogy levarázsoljam róla a pólót – csak velem hajlandó foglalkozni, nem segít nekem, hogy le tudjam vetkoztetni. Mikor a bugyi alatti területet kezdi el feltérképezni a szájával, nekem is elmegy a kedvem a további próbálkozásoktól, átadom magam a gyönyöröknek. Remeg a lábam, és úgy érzem, mindjárt bepisilek, ahogy a nyelve újra és újra végigsiklik a csiklómon. Egyszeruen nem bírom tovább, el kell tolnom a fejét, annyira intenzív az érzés, hogy nem tudom elviselni. Felnéz rám kérdon. Beleremeg a lelkem az arca látványába: olyan szép! Annyira szeretem! Rászorítom a tenyerét a szeméremdombomra, de a végre végighullámzó borzongásom sokkal inkább a szemétol van, mint a kezétol.
Mikor kicsit megnyugszom, hátrahanyatlom az ágyra, húznám magamra ot is, de végre eszébe jut, hogy elobb meg kellene mégis szabadulnia a felesleges ruhanemuktol. Meg is teszi pár rántással, és máris ott bújik az ölemben, végre a combjaim közé ölelhetem a derekát, háta mögött keresztbe tett bokáimmal szorosan magamhoz húzom, talpammal a fenekét simogatom, míg egy hosszú, mély csókban forrunk össze. A nyelvem felfedezoútra indul a szájában, érzem, hogy izgalma magasba csap ettol. Tenyerével végigsimít a fenekemen, hüvelykujja közben a bejáratot keresi meg és simítja végig, hogy segítsen megtalálni a tapogatózó, vágyakozó testrészének a neki kedves helyet. Besegítek neki én is a kezemmel, nem mulasztva elobb egy kicsit becézgetni azt a kemény és mégis puha rudat, mielott magamba ereszteném. Lassan, fokozatosan hatol belém, pont úgy, ahogy szeretem: eloször csak a bejáratot izgatva, aztán egyre mélyebbre elmerülve bennem, míg végül, mikor már a szenvedélyem a csúcson jár, teljesen betöltve, hogy a heréi érintése lökjön át abba az állapotba, amikor megszunik létezni a világ, csak a gyönyör van, és a vad szívdobogás. Eddig még sose tudtam ezt a pillanatot nyitott szemmel átélni, de most el se tudom képzelni, hogy ne lássam ot közben. O is engem néz, valami sosem – látott van a szemében. Egymás forró lélegzetét érezzük, ahogy levego után kapkodva együtt ringunk az kéj hullámain. Aztán lassan elcsitul a testünk. De az én lelkem még mindig remeg, ahogy megértem: mennyivel másabb volt ez a szerelmeskedés, mint az összes eddigi szeretkezésem. Azok hétköznapi élvezetek voltak. Ez maga volt a csoda!

Anális kalandok Nikivel

Még az általános iskolában volt egy nagy szerelmem. Nikinek hívták. Nagyon szerettem, de akkor még túl éretlen voltam ahhoz, hogy kezdeményezzek.


Még az általános iskolában volt egy nagy szerelmem. Nikinek hívták. Nagyon szerettem, de akkor még túl éretlen voltam ahhoz, hogy kezdeményezzek. Akkor még ő se volt „kifejlödve”, de már így is nagyon tetszett. Na de hiába minden, én őt sosem érdekeltem, mert az egyik osztálytársamba volt belezúgva. Mikor elballagtam általánosból, nagyon sokáig rá gondoltam, hogy sosem láthatom újra, meg ilyesmik, de egy idő után belenyugodtam, és lemondtam róla.
Egy nap viszont felhívott egyik nagy haverom az általánosból, hogy jó lenne összejönni egy bulira. Na persze, hogy rögtön igent mondtam, és reménykedtem, hogy Niki is ott lesz. Egy hét múlva volt a buli. Már nagyon vártam. Mikor eljött a „NAGY NAP”, mindenre gondosan készültem, annak reményében, hogy lesz valami. Este hétkor volt a buli. Mikor odaértem, már ott volt két haverom, két csaj és természetesen a házigazda. Ekkor elkezdett rajtam uralkodni a félelem, hogy hülye voltam, hogy reménykedtem. De mielött teljesen kétségbe estem volna, megjelent álmaim nője. Nagyon meglepödtem a látványtól. Az elmúlt 3 év alatt kész bombázó lett belőle. Gyönyörű melle és fantasztikus segge volt.
Egy szűk felső és miniszoknya volt rajta. Az első program szalonnasütés volt. Ő mellettem ült. Nagyon jó illata volt, ettöl rögtön megmerevedett a dákóm. Beszédbe elegyedtünk, hogy-hogy van, hogy megy a tanulás, van e barátja. Szerencsére nem volt. Nagyon örültem a hírnek. Már kezdtünk össze melegedni. Ezután bementünk és miközben ettünk, elkezdtem vele szemezni, ő is benne volt ebben. Már nagyon gerjedtem rá. 11 körül elkezdödött az igazi buli. Zene, tánc, egy kis italozás és már tényleg nagyon kész voltam töle. Kértem a haveromat, hogy tegyen be valami lassút. Mikor meghallottam a gyönyörű dallamot, felkértem. Ő nagy örömmel elfogadta. Mikor vége lett a számnak, a sötétben vad csókolózásba kezdtünk és mondtam neki, hogy vonuljunk vissza, és ott folytassuk, ne zavarjanak a többiek. Erre vágytam négy éve és egész este. Elmentünk egy szobába.
Elkezdtem vetköztetni, elöször a pólóját vettem le és simogattam a mellét. Ő is elkezdett vetköztetni. Ekkor a dákóm majdnem kiszakította nadrágomat. Mikor megszabadítottam szoknyájától, meglepett, hogy egy szál bugyi sem volt rajta, így rögtön elövillant gyönyörű puncija. Már egy kicsit nedves volt. Ismét csókolóztunk. Ő a nadrágomhoz nyúlt, és megérintette meredező dákeszom. Lefektetett egy ágyra és levette rólam a maradék ruhámat. Most már mindketten meztelenek voltunk. Ekkor óvatosan elkezdte izgatni vörös makkomat. Én is a puncija felé hajoltam és elkezdtem kinyalni. Nagyon jó ízű nedü jött belőle.
Fél perc sem kellett, a szájába élveztem. Őt ez nem nagyon lepte meg, mindet lenyelte. Én pedig széthúztam szeméremajkait, és csiklóját izgattam, ő is nemsokára elélvezett. Nem kellett sok, megint kész voltam mindenre. Ő elkezdett rajtam lovagolni. Már nagyon könnyen bele tudtam hatolni. Néha egész a méhéig, ekkor óriásiakat sikoltott. Utána mögé kerültem és belehatoltam segglyukába. Nemsokára ismét elélveztem, rá a hátára. Utána még csókolóztunk és elmentünk zuhanyozni. Még ott is izgattam egy kicsit. Ő is elélvezett még egyszer. Legalább fél órát álltunk a zuhany alatt és csókolóztunk. Mikor lementünk bulizni tovább, mindenki arcán mosolyt láttunk. Nem tudtuk mi van, de utána elmondták, hogy ök akarták ezt a bulit, hogy összejöjjünk.
Legnagyobb örömömre azóta is együtt vagyunk. Így teljesült életem legnagyobb álma.

Az igazi középsuli 2. rész

Na akkor jöjjön az igazi izgalom!

Miután levettem a melltartóját és a tangáját, nem kezdtem el ebből nyalni. Még mindig húztam az időt, de már kapott egy kis őrjítést: elkezdtem szopkodni a mellbimbóját, közben markolásztam a combját, egyre közelebb és közelebb érve a pinájához. Melle nem volt nagy, viszont kerek, formás volt, amolyan marékbaillő, bimbója pedig kemény. Miután mindkét bimbóját szopogattam eleget, elkezdtem lefele haladni. Punciját látszólag borotválja, de kb 6-7 napja már biztosan nem látott borotvát, de ez a legkevésbé sem zavart. Elkezdtem nyalogatni. Először alulról a csiklójáig végignyaltam párszor. Finom volt. Látszólag nagyon beindult ettől. Párszor még végignyaltam, majd körkörösen elkezdtem nyalogatni a csiklóját, közben néha beszívtam a számba. Lába már kezdett remegni, úgyhogy tudtam, hogy nem szabad abbahagynom – nem mintha abba akartam volna hagyni. Párszor nyelvemet bedugtam a pinájába, így mégintenzívebben éreztem finom, sós ízét. Mámorító volt – neki is. Mégtöbbet akartam neki adni. Elkezdtem ujjazni, és közben nyalogattam a fenekét is. Először féltem, hátha undorodik az anális élvezetektől, de aztmondta, csináljam mégtovább. Örültem neki. Pináját középtempósan ujjaztam, közben nyaltam a fenekét. Miután elélvezett, szinte lelökött magáról. Ekkor picit megilyedtem, de félelmem hamar szertefoszlott: megcsókolt, és lerángatta minden ruhám, majd rálökött az asztalra. Nem cécovázott sokat, szinte rögtön elkezdett szopni. Először csak nyalogatta a golyóimat, majd végignyalta az egész farkam. Ekkor már pár csepp ondóm kibuggyant, amit rögtön le is nyalt. Szerencsére nem kapta be egyből a farkam, hanem körkörösen nyalogatta a makkomat. Először teljesen, majd a peremét. Nagyon beindultam, és láttam, hogy ő is élvezi. Megkértem, hogy hadd csináljam énis neki tovább, úgyhogy 69-eztünk picit. Jó volt, hogy egy iszonyatosan szép lány feneke betemette az arcomat, miközben ő szopja a farkam, énmeg nyalom a pináját és fenekét.

Miután már kőkemény voltam, beleült. Nagyon forró és nedves volt. Nyögdécselését ő is, és énis alig tudtuk visszafogni, úgyhogy a dugás közben vad csókolózásba kezdtünk. Nem úgy kezdte, mint a legtöbb lány, hogy először szép lassan mozog és csak a végén kezd el gyorsítani. Nem! Miután ráült, nem gyorsan, de közepes gyorsasággal kezdett lovagolni. Közben markolásztam a fenekét, néha rácsaptam 1-1 jó nagyot, ami mindkettőnket mégjobban beindított. Időnként fejemet beletemettem a melleibe, ami szintén csodálatos volt. Kis idő múlva leszállt, és hevesen elkezdett szopni, majd megszólalt:

-Szeretném, hogyha most te lennél felül! De a puncim már kapott eleget. Jöjjön a fenekem!

Úgy megörültem, azthittem, a gondolattól is elélvezek. Ő szopott tovább, én pedig elkezdtem méghevesebben nyalni a fenekét. Miután már elég nedves volt, elkezdtem ujjazni. Szerencsére nem fájt neki. Miután már 1 ujjam könnyedén befért, kicsit nyaltam mégtovább, és bedugtam 2 ujjamat. Először felnyögött, én azthittem, hogy fáj neki, de ő szinte rámförmedt, hogy nehogy abbahagyjam, úgyhogy ujjaztam mégtovább a formás seggét, közben pedig paskolgattam. Miután nem bírtam tovább, bedugtam a fenekébe a farkam. Jó szűk volt. Szerencsére ez sem fájt neki, de nem akartam elkapkodni, először szép lassan dugtam. Miközben keféltem, a csiklóját izgatta, úgyhogy számára dupla élvezet volt. Egyszer-egyszer kivettem a farkam, majd vissza be, megint ki, és vissza megint. Tetszett, hogy láthatom, hogy feneke már kissé ki van tágulva, pinájáról pedig csorog a nedve egészen a segglyukáig, ami tovább síkosította a szűk barlangját. Egy pillanatra megálltunk. Kicsit szopott, majd bepucsított, és hátulról kezdtem dugni a seggét. Jó volt látni, hogy feneke milyen szép formás, és a farkam benne mozog. Miközben dugtam, ő a csiklóját tovább izgatta, én pedig markolásztam a mellét. Teljesen magamrahúztam. Nagyon jó, meleg érzés volt, és az élvezettől mindketten remegtünk. Éreztem, hogy nem bírom már sokáig, úgyhogy nagy nyögések közepette megkérdeztem, a végén hova akarja.

 

-Élvezz az arcomra! Jó sok gecit akarok!

Dugtam tovább jó hevesen, majd amikor éreztem, hogy itt a vég, kivettem, ő picit szopott, és én máris élveztem. Spermám teljesen beterítette az arcát, még a mellére is jutott. Miután elélveztem, levezetésként szopkodott még picit, majd vége lett a gyönyörnek.

Letisztálkodott, majd leültünk, és beszélgettünk. Nem érdekelt, hogy a teremben vagyunk, tűzjelző úgy sincs, úgyhogy rágyújtottam. A fellegekben jártam: megdugtam a csajt, akire régóta vágyom, itt ül előttem meztelenül, és közben egy jó cigit szívok. Jobbat nem is kívánhattam volna.

Szóval beszélgettünk, és ezek után másról nem is lehetett volna szó: kettőnkről. Párszor randiztunk – elég fura, előbb egy vad szex, majd udvarlás – és összejöttünk. Jó kapcsolat volt, de persze ez is véget ért. Nembaj, jó volt végülis minden, főleg a szex. Volt pár ilyen attrakciónk, hogy csináltunk magunknak 1-1 lyukasórát, és kerestünk egy üres termet, sőt, volt hogy egy osztálytársnője ránknyitott és beszállt ő is, de ezekről majd később…

Az igazi középsuli, 1. rész

Az eset középiskolában történt, amikor technikusként tanultam. 19 éves voltam, és volt a suliban egy végzős, 18 éves csajszi, aki nagyon tetszett már régóta. Vékony, magas lány volt, hosszú barna hajjal, formás kerek mellekkel és fenékkel, és ennek tetejében irtó szép szemekkel. A nézésében volt valami, ami nagyon megfogott: dögös, szexi nézés, de neki a nézése alapból ilyen volt, nem az a kurvás, erőltetett. Rengeteget szemeztünk, de több nem történt. Persze, mindketten tudtuk, hogy tetszünk egymásnak, de sem ő, sem én nem mertünk lépni.

Aztán egyszer lyukasórám volt egy keddi napon. Osztálytársaim tudták, hogy lyukasóránk lesz, úgyhogy ők hazamentek, én viszont lentvoltam a dohányzóban, lemaradtam az örömhírről, nem szólt senki. Miután végeztem a cigivel, beültem a terembe ahol lett volna az óránk, és vártam. Csak vártam, vártam, de sehol senki. Telefon persze nem volt nálam, úgyhogy nem tudtam senkire se rácsörögni, hogy hol vannak. Azthittem, esetleg másik teremben leszünk, úgyhogy elkezdtem bóklászni a suliban. Ekkor láttam az előbb említett lányt – Melindát -, akit ismét alaposan felmértem – ő is engem. A folyosón csak ő üldögélt, mindenki más az óráján volt. Keresgéltem a többieket, de természetesen nem találtam senkit. Ekkor Melinda hozzámszólt – ez volt az első beszélgetésünk – :

-Keresel valakit?

-Igen, az osztályomat, nem találom őket, és már rég becsöngettek.

-Azthiszem láttam őket, a kémia terem mellett vannak.

Én ekkor még új voltam a suliban, nemigazán igazodtam el, úgyhogy megkértem, hogy segítsen.

-Ú, az merre van? Tudnál segíteni?

-Persze, gyere csak!

Ekkor elindultunk együtt. Az ajtónál előre engedtem, 2 okból is: egyrészt, mert én vagyok a férfi, és illik a nőket előreengedni. Másrészt, hogy megnézhessem formás fenekét. Jó volt nézni, és jó volt tudni, hogy végre elindult valami, valami, amiből lehet akármi is. A szemeim nem tudtam levenni a fenekéről, és már jóval az ajtó után voltunk, de én még mindig mögötte voltam. Ekkor hátranézett. Észrevettem ugyan, hogy hátrafordult, de kicsit túl későn. Azthittem hogy pofonvág, és el is buktam mindent, de nem! Egyszerűen csak mosolygott, majd megkérdezte, hogy mért jövök ilyen lassan, mértnem beszélgetünk? Persze nem flegmán, hanem aranyos, kedves hangon. Biztosan tudta, hogy miért is nem mentem mellette, de látszólag nem zavarta. Aztán odaértünk a teremhez, de nem volt bent senki. Gondoltam, mostmár mindegy, az óra harmadrésze már eltelt, pofátlanság lenne ilyenkor beállítani a tanórára, úgyhogy szóba egyeledtünk. Beszélettünk a suliról, minden féléről, majd szóba jött az a téma, amiről mindig is beszélni akartam vele: rákérdezett, hogy miért szoktam állandóan nézni.

-Hát, szép lány vagy, és szivesen megismertelek volna már régóta, de nem tudtam hogy miként szóljak hozzád.

-Hát, te is tetszel nekem, és igazából csak mese volt, hogy láttam az osztálytársaid hogy ide jönnek. Azaz, láttam őket, de nem azt hogy idejönnek, hanem azt hogy ki a kapun, haza. Elmaradt az utolsó órátok.

-Hajjaj, de kis cseles vagy! – mondtam mosolyogva.

-Hát igen, végre van alkalmunk beszélgetni picit.

-Igen. És te mit szeretnél, hogy mi legyen kettőnk közt? Ismerkedjünk meg komolyabban, vagy legyünk egyszerűen csak barátok?

Ekkor levette a pulóverét, és adott az arcomra egy puszit. Nem olyan gyorspuszi, hanem jól elnyújtotta, és jó nagyot cuppant. Ahogy levette a pulcsiját és arcomra nyomta a pusziját, beindult a fantáziám, mert tudtam, hogy nem csak egyszerűen barátkozni akar, hanem ebből simán lehet járás is.

Rápillantottam, és bájosan mosolygott, és énis rá. Megfordult, bekulcsolta az ajtót. Szép lassan ment az ajtóhoz, mintha direkt akarná, hogy stíröljem. Sőt, a fenekét is kecsesen rázta. Ahogy háttal volt nekem, láttam melltartójának a pántját is, ami kezdett igencsak beindítani. Amikor visszaért hozzám, nem állt tőlem normál távolságban, hanem egészen közel. Tudtam, hogy csókot akar, úgyhogy magamhozöleltem, és megcsókoltam. Jól csókolt. Nem túl nyálasan, nem túl hevesen. Pont úgy, ahogy én szeretem. Csók közben megfogta a kezem, és rátette a combjára. Ekkor már félkemény volt a farkam, de miután megfogtam a fenekét, olyan kemény volt, hogy a farmer már alig tudta visszaszorítani. Szerintem megérezte, mivel a csókot abbahagyta, de nem nehezményezett rám, hanem szexin mosolygott. A csók folytatódott, és rámarkolt a farkamra. Nagyon tetszett a dolog, én pedig jól belemarkoltam a fenekébe, majd a pólója alatt elkezdtem simogatni egészen a melléig. Már ő sem bírt nagyon magával, úgyhogy levette a pólóját, majd az enyémet is. Fekete csipkés melltartó volt rajta, bőre pedig kellemesen barna. Elkezdtem csókolgatni a nyakát, majd haladtam lejjebb. A melltartóját még nem vettem le, hanem csak csókolgattam a melleit, ahol a melltartó nem takarta. Elkezdtem csókolgatni a hasát is, majd levettem a nadrágját. Akár a melltartója, a tangája is fekete volt. Feneke formás és kerek, ezt már tudtam, de hogy ennyire szép, azt nem. A tangáján átütött picit a nedve, sikerült beindítanom rendesen. Puszilgattam a combját, markolgattam a mellét, azt akartam, hogy a fellegekben legyen. Muszáj volt a nyögdécseléseit visszafognia, mivel a terem nincs hangszigetelve, de elég hevesen kapkodta a levegőt, és arca igencsak kipirult. Amikor már én sem bírtam tovább – mert puncijának illata annyira megbódított – levettem a melltartóját, majd a tangáját.

Mivel ez a post igencsak hosszú lett, az izgalmasabb részek holnap jönnek.

Mélytorok a liftben egy kiéhezett milf kurvával

Amikor az eset történt, kb 18-19 éves lehettem. Dögfáradtan jöttem haza suliból, éhes is voltam, szomjas is, szóval minden bajom volt. Amikor a tömbünk elé értem, láttam, hogy az egyik női lakó épp próbál megfogni egyszerre 3 táskát + a retiküljét, de nem megy neki. Gondoltam, segítek neki. Egyrészt, mert ismerős (bár az ismerős szó túlzás, csak köszönőviszonyban voltunk – akkor), másrészt meg jól nézett ki nagyon. 35 éves, magas, széles csípő, feszes fenék és mell, barna hajában szőke melírcsíkok. Nem volt se sovány, se dundi, teltkarcsúnak se lehetne mondani, de átlagos testalkatúnak sem. A nézésében volt valami, ami beindít szerintem minden férfit. Kissé talán szigorú, de egyben szexi, tüzes tekintete volt mindig. Mintha csak azt mondaná a szeme hogy „gyere, dugjunk édes!”.

Szóval odamentem hozzá.

-Jónapot, segíthetek?

-Nagyon megköszönném – mosolygott.

Miközben mentünk a lifthez, beszélgettünk. Mondta, hogy a férje dolgozik, ő pedig egész nap otthon unatkozik, és beugorhatnék egy kávéra amiért ilyen segítőkész voltam. Örültem a meghívásnak, hisz álmos is voltam, szomjas is, és az éhségemet is csökkenti a kávé. Beszálltunk a liftbe, és a sok táska miatt alig volt hely, úgyhogy elég szorosan álltunk egymáshoz. Én voltam hátul, ő elöl, és olyan szorosan álltunk, hogy a nadrágom a farkamnál pont hozzáért a seggéhez. Feszes, fehér nadrág volt rajta, ami alatt látszódott, hogy milyen tanga van rajta. Mivel picit magasabb vagyok nála, épp beláttam egy picit a mellei közé. Nem is kellett más, hogy felálljon a farkam: láttam a tangáját, a seggéhez hozzáér a farkam, és látom a melleit is, emellett mámorító a parfümje. Nagyon örömteli érzés volt, azonban már vártam, hogy végre kiszálljunk a liftből, mert féltem, hogy észreveszi hogy „ágaskodok”, és rossz néven veszi. Azonban nem! Nemtudom, hogy érezte-e vagy nem, de nagyon picit elkezdte ringatni a fenekét.

Egyszercsak megállt a lift. Áramszünet. A világítás is megszűnt, a lift sem ment tovább, mi pedig ottvoltunk ketten a sötét liftben. Ahogy kialudt a fény, Andrea kicsit megilyedt, és ilyedtében mégjobban hozzámnyomódott.

-Te jó ég, mi történt? Zuhanunk?

-Neeem. – nyugtattam meg.

-Villanyszerelőnek tanulok, konyítok már valamennyire az ilyesmihez. – folytattam.

-Akkor be tudod indítani a liftet?

-Á, nem látok semmit, másrészt pedig az áramszünet valószínűleg a szolgáltató hibája, úgyhogy lehet hogy 1 perc, de lehet hogy csak fél óra míg újra elindul a lift.

Nem mondott semmit pár pillanatig, aztán megszólalt:

-Előbb éreztem valamit a popsimnál, mi volt az? – kérdezte bájos hangon.

-Húha, érezte? Bocsánat.

-Semmi baj, de mi ez a magázás? Itt ágaskodik rám a farkad, és magázol? Tegezzél nyugodtan!

Amint befejezte a mondatot, egyszercsak annyit hallottam, hogy lehúzta a sliccemet, elővette a farkam, és elkezdte a nyelvével simogatni.

-Ha már így kettenmaradtunk, ne unatkozzunk! – ezután pedig bekapta.

Nem cécózott sokat, szinte egyből jó gyorsan elkezdte szopni. Hát a férjét komolyan megirigyeltem, olyan technikája van. Simán bekapta az egészet, pedig 19 cm-t eltűntetni nem lehet egyszerű dolog. Ahogy benyelte az egészet, néha ezzel egyidőben megnyalta a golyóimat is. Baromi jó volt. Mivel baromi gyorsan szopott, nem kellett túl sok, hamar elélveztem. A szájába lőttem. Úgy nyelte, mint kacsa a nokedlit.

Ezután nem sokkal visszajött az áram, és felmentünk hozzájuk.

Tehát az áram visszajött, mi pedig felmentünk Andreához. Bementünk a lakásba, levettem a cipőmet, beinvitált a konyhába, és kávét főzött. Úgy tett, mintha mi sem történt volna. Fura volt nagyon. Nem tűnt szomorúnak, csak egyszerűen nem ilyennek tapasztaltam a nőket, miután szopnak egy jót. Na de sebaj. Ő kávét főzött, én meg néztem közben a fenekét, miközben ő éppen nyújtózik a cukorért, ami a szekrény tetején van. Kíváló alkalom volt, hogy újabb segítséget nyújthassak. Odamentem, és levettem. Persze nem úgy, hogy mellálltam, hanem mögé, és mivel nekemis kicsit nyújtóznom kellett, igen erőteljesen hozzásimultam hátulról, ismét.

-Tessék, gondoltam segítek. – mondtam

Gyorsan megfőzte a kávét, töltött magának és nekem is 1-1 csészével, közben pedig cigiztünk egyet. Szemben ült velem, lábait egymásra tette, kicsit előrehajolt, úgyhogy mellei közé remek belátásom volt. Annyira bámultam a cickóit, hogy lehetlen volt, hogy ne vegye észre. Persze már kevésbé voltam zavarban emiatt, miután már leszopott.

-Na, ennyire beindítottalak? – kérdezte

-Csodálkozol? Egyszercsak hirtelen leszopsz a sötét liftben, most a melleidet illegeted előttem, nemcsoda hogy legszívesebben.. – félbeszakítottam a mondatomat. Nem akartam illetlen lenni, és telhetetlennek tűnni, ráadásul a férje akármikor hazaérhet a melóból.

-Legszívesebben mi? Mondjad nyugodtan, ne szégyellősködj! – mondta rendkívül nagy bájjal.

-Legszívesebben lerángatnám a ruháid, és megbasználak!

-Akkor hajrá, a kávé jó erős lett, úgyhogy biztos felpörögtél tőle rendesen. Na, gyere már!

Ekkor odamentem hozzá, levettem a pólóját majd a nadrágját, és belenyaltam a fülébe, közben pedig a melleit markolásztam. Nem fiatal már, nem is öreg, de mellei teljesen korrektek formára és állásra is.

Elkezdett újra szopni. Ekkor hallottuk, hogy a kinti ajtóban elfordul a kulcs. Nem tudtuk mitévők legyünk. A szívem olyan hevesen vert, mint még soha. Aztán utána teljes csend. Sehol senki, csak mi ketten. A szomszédja ért haza, és ő nyitotta a kinti ajtót az előtérben. Megnyugodtunk, viszont a nagy ilyedtség közepette lelankadtam. Andi kicsit nevetett, majd újra elkezdett szopni. Mivel én már kaptam eleget a jóból, megkértem, hogy négykézláb pucsítson nekem a konyhaasztalon. Ahogy bepucsított, mégjobban beindultam. Rózsaszín pinája és szűk feneke látványa mindenkit izgalomba hozna egyből. Legszivesebben egyből bedugtam volna neki, de tudtam, hogy még várnom kell, még nem jött el az idő. Elkezdtem ujjazni a pináját, közben az ánusza környékét nyalogattam. Nagy sóhajtásaiból tudtam, hogy bejön neki a dolog. Pár perc után már ujjazás közben az egyik ujjammal a csiklóját is izgattam, és a segglyukát nyaltam. Biztos a férje is seggberakta már, mivel kicsit tágabb volt a feneke, mint „normál” állapotban, úgyhogy nyelvem hegyét be is tudtam dugni a fenekébe. Ez őt is nagyon beindította, és engemis. Aztán ujjaim fürgeségét inkább a fenekében hasznosítottam inkább, és a pináját nyaltam. Erős illata volt, de nem pállott, poshadt, hanem kellemes. Igazi punciszag!

Egy ideig még nyaltam, majd lefeküdt a hátára az asztalon, és elkezdtem dugni. Pinája szinte izzott, nemcsoda, megdolgoztam rendesen. Ahogy keféltem, mellei szinte arcbacsapták, úgyhogy inkább megfogta őket, és elkezdte nyalogatni a saját bimbóit, utána pedig én szopkodtam, aztán megint ő, és így tovább..

Aztmondta, hogy szeretné, ha análisan is csinálnánk, de még kicsit tágítsam, de ne az ujjammal, hanem valami vastagabb, hosszabb tárgyal. Benéztem a hűtőbe, kerestem valamit, ami a célnak megfelelne, addig ő ujjazta magát. Találtam egy jó nagy kígyóuborkát. Bekentem egy kis vajjal, majd felnyomtam neki. Ahogy bedugtam, erőteljesen felnyögött. Utána a farkam visszadugtam a pinájába, amitől mégerőteljesebben nyögött. Mivel egy uborka volt a seggében, a pinája jelentősen összeszűkült, szinte annyira, mintha szűz lenne. Jó volt nagyon. Egy ideig dugtam még, majd szólt:

-Mostmár szerintem elég tág vagyok hátul is, kicsit szoplak, aztán dugd meg kőkeményen a seggem is!

Most mégvadabbul cumizott, mint a liftben, de nem csinálta sokáig, épp csak annyi ideig, hogy elég nyálas legyen. Kicsit nyaltam a fenekét, de mivel nem akartam, hogy fájjon neki, kerestem valami síkosítót, ami jobban csúszik, mint a vaj. Egy kis étolajjal bekentem a seggét, majd bedugtam a farkam. Szorított rendesen. Legszívesebben egész nap csak dugtam volna a seggét, de tudtam, hogy sajnos nemsokára elsülök, úgyhogy néha kicsit megálltam szoptatni és csókolózni. Ahogy dugtam, szinte megőrültem, ilyen keményen még soha nem dugtam seggbe senkit, de vadságom szerencsére nem zavarta. Alapból tüzes nézése van Andinak, de amikor meganalizáltam, úgy nézett, akár egy tigris. Amikor már éreztem, hogy nem sokáig bírom, kihúztam, elkezdtem verni, és ráélveztem a pinájára. A forró gecim végigcsorgott a pináján, le a fenekéig, majd lecsöpögött a járólapra. Amennyi a pináján maradt, azt ujjárakente, és lenyalogatta az ujjáról.

-Finom vagy még mindig! – kacsintott.

Ezután nemsokkal elmentem haza. Pár nappal később találkoztam vele egy boltban, de vele volt a férje is. Odajöttek hozzám, és Andi megkért, hogy majd az egyik nap felugorhatnék 2 óra körül, mert elromlott otthon a turmixgép, megszerelhetném, mert szeretne inni már egy kis répalevet. Értettem a célzást, úgyhogy felmentem hozzá a következő héten is. Érdekes módon sokszor elromlott „véletlen” az a turmixgép… 😉

Szex a cirkuszban

A színpadi mágia túlhajszolt világában Scarlet a tűz közelében dolgozott. A fellépésekért vívott hatalmas verseny miatt a bűvészek féltékenyen őrizték titkaikat, és irigykedtek minden olyan versenytársra, akinek a száma csak egy kicsivel sikeresebb volt, mint a sajátjuk. Senki sem volt féltékenyebb és irigyebb, mint A Hatalmas Francisco. Minden igyekezetével titkolta, hogy ő valójában Frank Potts, régi palabányászcsalád sarja. Hivatásának csúcsára kemény munka és az állítólagos természetfeletti tulajdonjogok rugalmas megközelítésével jutott. Ő volt Scarlet főnöke.

És ezért volt most Scarlet a Palladium színpada mögött. Megjelent ugyanis egy új vetélytárs, aki szemtelenül Harry Pottsnak nevezte magát. Nem is igazán a híres varázslótanoncra utalt ezzel az álnévvel, inkább Francisco valódi vezetéknevére. Ráadásul pont Francisco szülővárosában vetette meg a lábát. Egy estéje már telt házzal ment, és még két másik volt soron, irigylésre méltó számokkal. Ez túlságosan nagy kihívás volt A Hatalmas Francisco számára, és tökéletes alkalom arra, hogy bevesse Scarletet. A feladatköre szerint “második asszisztens” volt, de soha nem jelent meg a színpadon. A munkaköre megnevezése pontosabb lett volna „thaumaturgikus kémkedés”-ként. Annyi információt gyűjtött össze Francisco versenytársairól, amennyit csak tudott, a bűvész így mindig újabb és újabb trükkökkel nyerte a nézettségi versenyt. Harry Potts háromnapos fellépéssorozata a Palladiumban tökéletes lehetőséget biztosított az infók első kézből való megszerzésére. Míg Francisco szakterülete csupán az illúzióra terjedt, Scarlet árnyékos múltja során mindenféle hasznos készségre szert tett, a számítógépes rendszerekhez való tiltott hozzáféréstől a hagyományos betörésig. Ez esetben nem is volt szüksége a zárak feltörésére, mert a Palladium ügyvezetője tartozott neki egy szívességgel.

Scarlet reggel olyan korán jelent meg, hogy a pasi még karikás szemekkel fogadta. A lány biztos volt benne, hogy Harry Potts emberei csak ebéd után jelennek majd meg. Az ügyvezető átadta neki a főkulcsot, és magára hagyta. A tapasztalat azt tanította Scarletnek, ne vigyen magával sok felszerelést. Minden szükséges eszköze elfért a buggyos vászonnadrágjában, és a katonai pulóverében, ami bármilyen vegytisztításnak ellenállt volna. Az ügyvezető arról is biztosította, hogy a személyzet sem fog még pár órán át megjelenni. Ez már nem az első ilyen alkalma volt, úgyhogy gyorsan átnézte az öltözőket, különösen Harry Pottsét, de csak mérsékelten érdekes anyagokat talált. Mindenesetre elrakta őket Francisconak. Lehet, hogy ő majd észrevesz benne olyasmit, amit a lány nem.

Leginkább a színpad érdekelte. Harry gondatlanul mindent szertehagyott, mintha a műsor után senki sem törődött volna a takarítással. Scarlet minden kelléket ellenőrzött; a zsebkendőket, a kis dobozokat, a kesztyűket, a kártyapaklikat, a tollcsokrokat, a kalapot, a poénokhoz használt spriccoló virágokat. Minden tételt megvizsgált és lefényképezett. Jegyzetelt is, akárcsak tegnap este a nézőtéren, amikor tiltott volt a műsor közben a fotózás. Csak a két fehér egér, a három kiscica és a teknős hiányzott tegnapról; ha ott lettek volna, Scarlet azonnal hívta volna az állatvédelmi hatóságot. Aztán a nagyobb ládákra fordította a figyelmét. Mindkettő nagyjából ugyanakkora volt, kb. két méter magas, de az egyik ódon, tömör, sötét fából készült, lekerekített tetővel. Semmi extra. Csúsztatható panelek, háttámla, rejtett üregek, rések a késszurkálós számhoz. A második láda már érdekesebb volt. Fehér volt, és kábé egy négyzetméternyi helyet foglalt el. Az oldalán és a hátán tízcentis lyukak voltak összevissza. Noha nehéz volt pontosan látni, mi történik a ládában, a nézőtérről elég hatásos illúziónak látszott, amikor Harry eltüntetett mindent, amit behelyezett. És aztán ráadásul minden megjelent a másik ládában. Egyszer Harry egy rakás cicirázó bikinis csajt terelt be, és egyenként „eltüntette” őket. Scarlet bízott benne, hogy megfejti a trükköt. Ha nem tükrökkel működött, bizonyára valamilyen szerkezet keltette az illúziót, hogy átlátunk a lyukakon. De lehet, hogy valami hi-tech megoldásról volt szó. A láda ajtaja könnyen nyílt. Scarlet megvizsgálta a belsejét, kereste az illúzió titkait. A padlón lévő nagy csavarokon kívül a láda belseje is ugyanolyan sima fehér volt, mint a külseje. Mindazonáltal Scarlet úgy érezte, vannak még benne felfedeznivaló titkok. Mivel szabad szemmel semmit sem vett észre, belépett. A legvalószínűbb magyarázat az volt, hogy amit Harry ebben a ládában használt, már elrejtette. De Scarlet meg akart győződni róla, hogy alapos munkát végzett, úgyhogy alaposan körülnézett. Amikor ujjait végigcsúsztatta a hátsó panelen, halk kattanást hallott maga mögött. Megfordult, de az ajtó már bezárult. Bizonyára jól meg volt olajozva. Odabenn nem volt retesz, úgyhogy csak megnyomta az ajtót. Zárva maradt. Ez egyáltalán nem volt jó hír. Újra megnyomta. Semmi; meg sem moccant. Kinézett az egyik lyukon, látta a kellékeket, amiket már megvizsgált. A legtöbb ember ilyen helyzetben ösztönösen segítségért kiáltott volna, de Scarlet volt már ennél merészebb helyzetben is. Nem kellett volna itt lennie, és ha rátalálnak, az nagy diplomáciai incidenseket okozhatott a bűvészek körében, még akár párbajt is, varázspálcákkal hajnalban, meg ilyenek. Lennie kell kiútnak. Mindig van. A mágusok sem mentesülnek az egészségügyi és biztonsági követelmények alól. Nem lehetett olyan láda, ahonnan lehetetlen menekülni. Csak ki kellett engednie a belső Houdinijét. De tényleg nem volt olyan nyom, ami a kijutásra utalt volna. Scarlet végighúzta ujjait a láda minden részén, remélve, hogy megtalálja a mechanizmust, ami kiengedi. A láda konokul zárva maradt, és a lány kényszerítette magát, hogy nyugodt maradjon. Ez a mágia világa volt. Lesz itt valahol egy trükk. Ott kell lennie. Ujjait végighúzta a lyukak peremén. Semmi. Aztán lépéseket hallott, úgyhogy visszahúzta ujjait. Basszus, basszus! Nyugodt és csendes kellett maradjon, és remélni, hogy bárki is jött arra, elmegy anélkül, hogy megvizsgálná a ládát. Az egyik falhoz támaszkodott, hogy testének egyetlen része se legyen látható a lyukakon át. A taktika eleinte működőnek tűnt. Csusszanás és emelés hangját hallotta, férfi hangokat, akik arról beszéltek, hogy mit és hogyan kell csinálni. Hallotta, hogy az előző esti műsor bizonyos részeivel elégedetlen volt, és igyekezett megjegyezni a részleteket. De aztán az egyik hang ezt mondta:

– Várj, be van zárva a varázsláda.
Egy kis csönd volt, aztán egy másik férfi szólalt meg:
– Van odabenn valaki? – Scarlet visszatartotta a lélegzetét. Hiába. Lépések közeledtek. Megint hallotta a férfit. – Van benn valaki?
Amikor a férfi kopogott a láda oldalán, a lány összerezzent. Közeledett a lebukás. Még ijesztőbb volt, amikor a férfi keze átcsúszott az egyik nyíláson. A lány nem tudta leállítani; a kéz a vállához ért. A pasi tapizott kicsit, aztán elhúzódott.
– Gyere csak, Ken!
A másik férfi odasietett; az első pasi keze pedig áttért a lány mellére, és jól megszorította.
– Melyikük lehet? – kérdezte Ken.
– Mit számít az? Ezek a ribancok nagyon kívánósak! Folyton bemászkálnak a ládába…
A mellmarkolászás ellenére Scarlet egész megnyugtatónak találta a helyzetet. Ha ezeket a pasikat nem érdekli, hogy ő kicsoda, talán megúszhatja a dolgot. Ki kell bírnia a taperolással járó kényelmetlenséget, de ez legalább nem veszélyeztette a küldetését.
Ettől valamennyire megkönnyebbült, de egy újabb kéz nyúlt be, egész a nadrágjáig. Ken hangját hallotta.
– Basszus, valami könnyebbet is felvehetett volna… – mondta.
Mostmár három kéz volt a dobozban; Ken lehúzta a lány sliccét, a másik a pulcsiját nyitotta szét. Hevesen tapizta mindkét mellét, Ken pedig a nadrágjába próbált benyúlni.
– Rohadt jó mellei vannak – jelentette ki az első férfi.
– Szerintem Shirley lehet – mondta Ken. – Neki vannak olyan jó mellei. A legjobbak.
– Szerintem inkább Ronnie – mondta az első férfi.
Scarlet profizmusa nem engedte, hogy visszavágjon. Nehéz volt elhinni, hogy Harry Potts ribancai önként zárkóztak be a ládába, de eleget látott már a világból ahhoz, hogy tudja, a valóság néha a mágiánál is furcsább. Pillanatnyilag amiatt aggódott a legjobban, nehogy lebukjon. Még fennállt annak a veszélye, hogy a férfiak bepillantanak a ládába, de addig is remélte, hogy szerencséje lesz.
– Vehetne új fehérneműt – mondta Ken, ahogy ujjai végigcsúsztak Scarlet vastag bugyiján.
– Az biztos – mondta az első férfi, kezei a lány melleiről a karjára csúsztak. – Lépj előre, cicám. Ugye ezt le akarod venni?
Scarlet úgy döntött, hogy ezt költői kérdésként értelmezi, úgyhogy ellépett a faltól, de csendben maradt. Érezte, hogy a férfi ujjai tapogatják, határozottabban, mint általában férfiak bánnak a női fehérneműkkel .
– Vedd le a nadrágod és a bugyidat, ribi! – mondta Ken.
Máskor ilyen helyzetben Scarlet egy pofonnal válaszolt volna, de erre most nem volt lehetőség. Jelenleg csak úgy kerülhette el a lebukást, ha azt tette, amit mondtak neki, úgyhogy hagyta, hogy a férfi megtapintsa, ahol csak akarta. Az első férfinek végül sikerült kioldani a melltartóját. Bimbóit ujjak zárták közre, de Scarlet érezte, hogy bekeményednek. Ken ujjai végigcsúsztak az ágyékán.
– Kis csinos – mondta a férfi. – De ha Harry rájön, hogy nem vagy teljesen sima, véged lesz.
Mi ez? Kezdett úgy tűnni, Harry Potts a bűvészműsor mellett egy háremet is működtetett.
– Told a puncid az egyik lyukhoz, kicsim – hallotta újra Ken reszelős hangját. – Hadd lássam!
Scarlett emlékeztette magát arra, hogy a legfontosabb célja a lebukás elkerülése volt, úgyhogy megfordult. A férfi elengedte a melleit, amik a láda oldalához szorultak, ahogy megfordult Ken parancsára.
– Jó…. – mondta a férfi. Megalázónak érezte, hogy elég óvatlan volt ahhoz, hogy ebbe a szituációba kerüljön, de az anonimitás érdekében hagyta, hogy Ken ujjai széttárják a kisajkait. Az egyik ujj be is nyúlt a nyílásba. Scarlet ki akarta találni, hogyan kerülhet ki a ládából, próbált alternatívákat kitalálni. Nem tudta leállítani Ken molesztálását, de ki kellett találnia, hogyan juthat majd ki innen, ha a két férfi végzett. Pár szót hallott, aztán cserélődtek az ujjak. Scarlet azon töprengett, hogyan juthatna ki a ládából, de gondolatait új lépések szakították félbe. Basszus! Újabb pasik! Sosem jut ki innen…
– Ide, srácok! – kiáltotta Ken. – Van egy ribanc a ládában!
– És kezd rendesen beindulni! – kiáltotta a másik férfi.
Basszus, basszus! De talán így jobb is volt. Minél jobban elhitték, hogy benne van a buliban, annál kisebb volt a lebukás veszélye. Vagy nem? Feszülten figyelt: ha jól értette, hárman érkeztek. Az ujjak cserélődtek, bizonyára az egyik új pasi nyúlt be. Ez nem akart felfedezni, csak behatolni. Mellette is kezek nyúltak be a nyílásokon, és megszorították a fenekét.
– Hát nem imádnivalóak az ilyen ribancok? – szólalt meg egy hang. – Mindent bevállalnak. Ugye, édes?
Scarlet rájött, hogy nem maradhat örökké csöndben.
– M-hm – motyogta.
Nevetés. Ujjak vájtak a fenekébe, ujjak merültek a puncijába. Aztán kemény fasz érintette a kisajkait, és bele is merült. Ujjak jelentek meg fejmagasságban.
– Szopjad! – jött a parancs. – Kóstold meg a saját pinád ízét, ribanc!
Tovább kellett játszania a szerepét. Odafordult, hogy a férfi ujjait a szájába vehesse. Legalább nem kellett mást szopnia. Ez az enyhe megkönnyebbülés mindössze tíz másodpercig tartott, amíg a saját nedvét ízlelte, aztán még egy kemény faszt pillantott meg a bal oldali lyukon. Nem volt menekvés, együtt kellett működnie. Csak így juthatott ki innen lelepleződés nélkül. Nyilvánvaló volt, hogy mit vártak el tőle, úgyhogy megfogta a kemény rudat, miközben a másik férfi ujjait szopogatta. A punciját tovább ingerelte a kemény fasz. Színjáték, gondolta Scarlet. Eddig a férfiak örömmel feltételezték, hogy Harry Potts egyik bikinis ribanca, de ha túlságosan vonakodik, a pasik gyanakodni kezdhetnek. Úgyhogy leguggolt, megragadta a faszt, ami eddig a puncijánál ágaskodott, és rámarkolt arra, amit már korábban megfogott a bal oldalánál. Mindkét fasz egyformán meredezett, úgyhogy választhatta bármelyiket. Jobbra fordult, és ajkát a kemény dákóra vetette. A ládán kívülről zihálás hallatszott.
– Basszus, de ki van éhezve!
– Szerintem Shirley az – szólalt meg a legelső férfi.
– Vagy Kim – mondta valaki. – Kim eléggé odavan a geciért…
– Vagy Tracey – mondta valaki más.

Scarlet tudta, hogy a másik pasi is törődést kíván, úgyhogy odafordult hozzá. Újabb lyukakon keresztül újabb kezek jelentek meg. Úgy tűnt, már túl sok kéz tapogatja a fenekét és szorongatja a mellét. Nyilvánvaló volt, mi a leggyorsabb módja, hogy mindez véget érjen; az, hogy a férfiakat minél hamarabb elélvezésre késztesse. Nem lett volna az első alkalom, hogy a munkája szexet igényelt volna, de új volt számára, hogy nem az övé volt az irányítás. Másrészt viszont nem jelentett túl nagy kihívást rájönni, hogyan elégítheti ki ezeket a neandervölgyieket. Gyorsan mozgatta a kezét, hevesen szopott. Nem volt értelme húzni a dolgot. A bal oldai lyuk fölött valaki kopogtatott.
– Verd a nyelvedre, te kis ribanc. Aztán mutasd meg. Megértetted?
– M-hm – válaszolta tele szájjal.
– Nem lehet Kim – mondta Ken. – Ő könyörögne a geciért.
A férfiak erre röhögtek. Seggfejek. Scarlet viszont tapasztalatból tudta, a kémkedés néha szorult helyzetbe hozza az embert, és tudta, hogyan kell egy rossz melóból kihozni a legjobbat. Kinyitotta a száját, és verte a merev rudat, ügyelve, hogy a makk a nyelvén pihenjen. A testét még mindig kezek tapogatták, és közben a férfi elélvezett. A sperma elárasztotta a lány nyelvét, az egyik lövés majdnem lecsúszott a torkán.
Scarlet óvatosan a lyukhoz tartotta az arcát, úgy, hogy csak annyit mutasson a férfinak, amennyit az látni akart.
– Most nyeld le – mondta a férfi. – Aztán mutasd újra!
A nemzetközi mágia profi kémjeként Scarlet jól tudta, hogyan vegye át akarata az uralmat az anyag fölött, úgyhogy teste azonnal engedelmeskedett. A férfi anyaga simán lecsúszott a torkán, aztán be is mutatta neki az eredményt. Utána visszafordult a másik faszhoz, de mielőtt újra elkezdett volna szopni, valaki kopogott mögötte. Odafordult, és egy kezet látott, ahogy hívogatta:
– Told ide a pinád, cica!
Amit csak akartak, hogy ne bukjon le. Felemelkedett, kezében tartotta az előtte meredező farkat, hátralépett és behajolt. Ujjak kezdték felfedezni az altestét. Még jobban behajolt, és szájába vette a faszt. Minél előbb elélveznek, annál jobb, ez volt a terv. Úgyhogy olyan keményen szopta és verte a faszt, ahogy csak tudta. Az ujjak a puncijába hatoltak, más kezek pedig mohón ragadták meg a testét, különösen a melleit.
– Rögtön told ide a pinádat!
Ezúttal sem kételkedett, hogy mi fog történni. Úgy is lett. A farkat a szája elé tartva hagyta, hogy hátulról valaki felnyársalja.
– Nincs is jobb egy nyársra húzott ribancnál, igaz, srácok? – kérdezte valaki.
Nevettek. A lány gyűlölte a nevetésüket, meg amiket mondtak, de bármi jobb volt, mint lebukni. Mozogni kezdett, rátolta magát a faszra, mintha pont erre vágyna. Végül elég könnyen rávette magát. A szájával is rácuppant az előtte meredező farokra, mint aki igazán élvezi, amit csinál. Amíg a férfiak csendben maradnak, talán el is kezdheti tényleg élvezni. Végül is nem ez volt az első alkalom, hogy két fasz volt benne egyszerre. Gondolt már rá korábban is, hogy újra át kéne élni az élményt, de sosem gondolta volna, hogy…
– Basszus, ez a pina rohadt szűk! – nyögte mögötte a férfi a fal túloldalán.
– Engedj oda minket is! – mondta Ken.
A hüvelye egy pillanatra kiürült, de azonnal kitöltötte egy másik fasz. Rámozdult, tette, ami tőle telt. A kémkedés megtévesztéssel jár, és ő értett a megtévesztéshez. Még könnyebb volt lelkesedést tettetni így, hogy a férfiak nem láthatták. A baj az volt, hogy a teste is elhitte ezt a megtévesztést. A kemény kefélés hangja visszhangzott a szűk dobozban. Minden porcikáját átjárta a helyzet nyers szenvedélye. Felemelte ajkát a dákóról és keményen verte a duzzadt makkot a szájára és az arcára.
– A picsába! – mormogta a férfi. Sperma lövellt a farkából. Scarlet érezte a hajába spriccolni. Ajjaj. – Jó kis faszszopó van odabenn! – Visszahúzta a faszt az ajkai közé, hogy minél kevesebb menjen félre. – És mennyire imádja a gecit… – tette hozzá a férfi.
Legyen, ahogy akarja, gondolta a lány. A küldetés érdekében mindent le fog nyelni, mint egy geciimádó ribanc. És ahogy még nyelt, észrevette, hogy Ken kihúzta a farkát. Pár pillanattal később érezte a férfi spriccolását a punciján, és hallotta a férfi állatias üvöltését. Három megvolt, már csak kettő volt hátra. Mindjárt vége.
Aztán lefagyott. Ezt a hangot azonnal felismerte.
– Elő a pálcával!
Ez maga Harry Potts! Basszus! Lefagyott, érezte, ahogy geci csorog az arcán és a kisajkain. Bármi is történjen, a mágus nem láthatja, nem hallhatja, nem jöhet rá, hogy ki is ő valójában. De miért vette elő a pálcáját? Valami trükkre készült? Talán a pálca valami távvezérlőféle volt. Ha a mágus kinyitja vele a ládát, neki itt vége. Aztán rájött, hogy milyen pálcára gondolt a bűvész. Vibráló rúd hatolt a puncijába, mire Scarlet felsikkantott. Basszus! Csendben kellett maradnia. Kezek nyúltak be, ragadták meg, gyúrogatták a testét, vájtak a mellébe.
– Nyisd ki a szádat, és tapaszd a lyukra!
Nem volt más választása. Tette, amit mondtak. Arra gondolt, hogy bár a férfiak találgattak, ki lehet a ládában, igazából nem érdekelte őket. Harry Potts bikini csajai felcserélhetőek, feláldozhatóak voltak. A pasikat csak az érdekelte, hogy volt melle és lyukai. A hang megint megszólalt:
– Akarsz egy jó szájbakúrást?
– M-hm.
– Már alig várod, hogy egy újabb nagy adag spermát nyelhess, mi?
– M-hm.
Már-már tényleg varázslatnak tűnt, hogy a férfi úgy betolta vastag farkát a lány szájába, hogy ne fullassza meg.
– Kibírod, ugye, ribanc? – kiáltotta a pasi, és úgy baszta a száját, mintha a lány egész teste csak ennyi lenne, mintha csak egy szájüregből állna, amit a férfi kielégülésére tenyésztettek ki. Pont úgy baszta a lány száját, mint korábban a pináját; Scarlet érezte rajta a saját nedveit. Ő volt az, aki korábban hátulról magáévá tette. A kezek tovább gyömöszölték. Úgy tűnt, mindenütt ott vannak. Harry Potts hevesen dörzsölte vibráló pálcáját a csiklójához. Scarlet rengeteg orgazmust játszott már meg, de még sosem próbálta visszatartani. Mert ez volt a szörnyű igazság, a vibráló pálca a csúcspont felé kergette, tekintet nélkül arra, hogy ő akarja-e. Maga sem tudta, mit akart, csak hogy bármi történjék is, nem szabad felfedezniük a személyazonosságát. Gazemberek voltak, akik most kihasználták, mint valószínűleg más lányokat is Harry bandájából. A torkát vadul kúrta a fasz, a kezek keményen gyömöszölték a testét. Próbált ellenállni, de a vibráció túl erősnek bizonyult. Életében először kellett az orgazmus ellentétét megjátszania. A fasz kikerült a szájából, úgyhogy megkönnyebbült a torka.
– Csukd be a szád! – jött a parancs.
Scarlet ujjai két lyukra szorultak. Muszáj volt megtartania magát. Sűrű, meleg sperma záporozott az ajkára, és közben a pálca végül megtette hatását. Remegve élvezett, pedig gyűlölte, hogy a teste nem hajlandó engedelmeskedni neki. Gyűlölte a torokhangját, ami elárulta gyönyörét. Térde hihetetlenül elgyengült, de nem akart összerogyni. A segítség Harrytől érkezett, bár korántsem ilyen szándékkal:
– Fordulj meg, ribanc!
Scarlet bizonytalanul fordult meg. A pálca helyett Harry farka csúszott be a nyíláson. Nyilvánvaló volt, mit kell tennie, de a letérdeléssel legalább úrrá lett remegésén. Nem vette a fáradságot, hogy letörölje ajkairól a vastag spermacsíkokat, csak kitátotta, és beengedte Harry rövid, vastag farkát. Hát ennyi, gondolta, itt a vége. Ha itt most abbahagyná, hiába ment volna végig az eddigieken. Minden trükköt bevetett, amit az elmúlt húsz évben megtanult, mióta először szopott férfit. Gyorsan le akarta rendezni. A pasi a fal másik oldalán felnyögött. Scarlet gyorsan mozgatta a fejét, és a nyelvét is bevetette.
– Jó kislány! – mondta Harry Potts, mintha csak az egyik színpadi állatát idomította volna.
Aztán megtörtént. Scarlet meglepődött. Ahogy az előbb ő is visszatartotta az orgazmusának jeleit, most Harry sem jelezte, hogy el fog élvezni. Hirtelen csak megtörtént; a rövid, vastag fasz elárasztotta a száját. A lány gyorsan nyelt, bár némileg igazságtalannak érezte, hogy egy olyan rohadék, mint Harry Potts, ilyen hatalmas mennyiséget produkálhat. Minden csepp lecsúszott a torkán, hogy csatlakozzon a hasában a többi adaghoz. Megkönnyebbülten tapasztalta, hogy Harry végül visszahúzódott, és egyedül volt a ládában, kezek nélkül, férfi nemiszervek nélkül. De a megkönnyebbülés csak egy pillanatig tartott, aztán a bűvész hangja megfagyasztotta a vérét.
– Üdvözlöm Frankie fiút!
Basszus! Ez a köcsög végig tudta. Hagyta, hogy ezek a pasik kihasználják, hogy megmentse a küldetését, ami már az elejétől el volt árulva. Rögtön rá is jött, hogy ki és hogyan.
– Ha valaha munkára lesz szükséged, biztos vagyok benne, hogy fantasztikusan nézel ki bikiniben. A meghallgatáson már túl is vagy.
Nevetés volt, dermesztő nevetés. Ahogy Scarlet meghallotta a férfiak távolodó lépteit, nedves törlőkendőt húzott elő a nadrágjából. Mindig fel volt készülve minden eshetőségre. Letisztogatta magát, ahogy csak tudta, és azzal vígasztalta magát, hogy nincs minden veszve. Igaz, hogy lebukott, de így is szerzett infót, amit továbbadhat Francisconak, még ha ez nem is olyan, amire számított. Felöltözött, és megpróbálkozott az ajtóval. Zárva maradt. Ismét végigsimította a láda teljes belsejét, kereste a rejtett zárat, aminek ott kellett lennie, ami kiszabadíthatja. Húsz perccel később fejre tett kézzel ült a ládában. A büszkesége súlyos vereséget szenvedett. Hogy hibázhatott ekkorát? És ami fontosabb, vajon azért tartották itt, hogy még több élvezetet nyújtson? Nos, ha erre volt szükség, hogy innen kijusson…

Ekkor halk csattanás hallatszott, és az ajtó kinyílt.

Osztály picsázz II

Kitartóan vertem, kb 1 perce, mikor nyílik az ajtó és Vanessza lép be. Nem volt időm felhúzni a gatyám, csak a kezemmel tudtam eltakarni a péniszem.
Ráadásul Vani volt a legdögösebb csaj a suliban. Magas, karcsú, de nagyon sportos lány volt hosszú, szőke hajjal és gyönyörű napbarnította bőrrel. Bár törődő volt és kedves mindenkivel, esélyem se volt nála. És most rajtakapott, hogy maszturbálok.
A szája elé emelte a kezét, de bejött és becsukta az ajtót.
– Ejnye, hát te mit csinálsz? – kérdezte.
– Minek tagadjam? Aminek látszik.
Leült mellém. Úristen mi történik. Megsimizte meztelen combomat, közben tovább takargattam a férfiasságom, ami már lankadt le.
– Voltál már lánnyal? – kérdezte.
– Nem – vallottam be.
És ekkor megláttam a sajnálatot a szemében. Megsajnált.
– Most leszel – jelentette ki.
– Tessék?
– Akarsz engem nem?
– Őrülten kívánlak. – csúszott ki a számon.
– Mutasd meg! – megfogta a kezem és lehúzta lankadt, apró farkamról. Készültem a nevetésre.
– De édes kukacod van – mosolygott.
Majd finom kezével simogatni kezdte a farkam, amitől már megnőtt.
Elkezdte verni. Ahogy selymes kezével gyöngéden verte a farkamat, éreztem, hogy bármikor elélvezhetek, de Vani tudta, hogy kell késleltetni. Egy ponton megállt, levette a pólómat és megsimogatta a mellkasom.
– Nem kell szégyellned a kukidat, a pocakod miatt tűnhet kicsinek. De az se baj. Rajtam is van mit fogni.
Meg is mutatta mit. Levette a polóját és a melltartót. Közepes méretű, kerek, dús mellei voltak és mikor megfogtam őket, tapasztaltam, hogy puhák.
Átölelt és megcsókolt. Meztelen felsőtestünk összeért. Éreztem csupasz bőrömön gyümölcsös melleit és finom, selymes bőrét valamint csodás illatát.
Ezután vette szájába a farkam. Nagy sóhaj hagyta el a szám, mikor bekapta és cumizni kezdte. Istenien szopott. Ekkor elélveztem, jó sok sperma lövellt ki a szájába. Miután Vani megtörölte az arcát, ránézett a farkamra.
– Hmm, úgy látom a kukacod még bírja.
Valóban a farkam még állt. Vani levette a bugyikát is. Szép csupasz puncija volt és amikor beleült a farkamba, melegségét is éreztem. Átöleltem, mert érezni akartam a meztelen testét, miközben ringatta a csípőjét.
– Bírod? – kérdezte.
– Még igen.
– Tarts ki még, ügyes vagy. A kukid is nagyon jó.
Még mindig nem fogtam fel, hogy Vanival dugok és őrülten jó volt. Öleltem a hátát, de néha meg tudtam fogdosni kerek fenekét és combjait. Bátorításul nyögött, bár éreztem, hogy nem élvezi.
Nekidőltem a falnak, így nagyrészt a derekát fogtam és néha csodás melleit. Ő lassan, érzékien vonaglott rajtam. Nemsokára elélveztem.
– Ohh Vani, elmegyek!
– Ahh igen, ne tartsd vissza. Élvezz el!
– Ahhh ahhh ohhh!
Miután elélveztem, átölelt és felöltöztünk.