Bözsi, a szomszédasszony

Ma reggel a buszmegállóban találkoztam Bözsivel a szomszédasszonyommal, együtt szálltunk fel a zsúfolt buszra. Bözsi már régóta tetszik nekem, nagy dudái, telt feneke rendkívül izgató számomra. Most is olyan ruha volt rajta aminek a látványától teljesen beindultam. A busz hátuljába szálltunk és egészen hozzásimultam, először csak a lágyékomat nyomtam a combjához. A nadrágomban harcra kész farkam erőteljesen simult hozzá, biztos érezte mi történt odalenn, de tovább beszélgettünk. A következő megállónál még zsúfoltabb lett a busz, már a hátsó ablaknál lévő kapaszkodót kellett használnom, így félig átölelve őt. Mivel a busz az egész városon átmegy tudtam, hogy rengeteg időm van. Először a fenekét kezdtem simogatni az ujjaim végével, nem vette észre, hogy én vagyok az. Beszélgetésünk közbe próbált körbenézni a körülöttünk lévőkre, de nem szólt semmit. Ezen felbátorodva egész tenyeremmel simogatni kezdtem a fenekét, néha-néha belemarkolva. A kínos helyzet egyre jobban látszott rajt, de még mindig tovább dumáltunk. Ismét megállóhoz értünk, egy kicsit átrendeződtünk, most félig a háta mögé kerültem. Tovább folytattam a tapizást, tenyerem becsúsztattam a combjai közé, ö összeszorította a combjait, de még így is tudtam előre-hátra mozgatni a tenyerem. A másik kezemmel előrenyúltam és belemarkoltam a muffjába. Ez csak pár másodpercig tartott mert megint megálló következett, kihúztam a tenyerem , ezúttal egy kicsit távolabb kerültem tőle, de csak egy kis időre, sikerült úgy helyezkednem , hogy ismét szembe kerüljek vele. – Képzeld, valaki letaperolt. – Mikor, most?- kérdeztem ártatlanul. – Aha. –Hol? – A fenekemen. –De jó neki, én is megfoghatom a feneked? – súgtam oda neki. – Mi van? – Én is szeretném megfogni a feneked. –De hülye vagy! –Komolyan! – mondtam, és választ sem várva a fenekére csúsztattam a kezem. –Ha nem veszed le a kezed sikítok!- súgta oda. – Ugyan már, legalább tíz perce össze simulva utazunk, mit gondolsz mi nyomódik a combodhoz a nadrágon keresztül? Eláruljam? –Nem szükséges. – Látod, mégsem tetted szóvá. Tetszel nekem Bözsi, már rég óta, csak eddig még nem mondtam. – Hülye vagy, neked ott a nejed, nekem meg a férjem. – Persze akivel két éve külön élsz, az én nejemet meg még csak a római pápa nem dugta meg. Mire várnánk? Legalább egy vacsora mellett dumáljuk meg. Légyszi. – Átgondolom, de most vedd le a kezed a fenekemről. – Rendben. –engedelmeskedtem. Az utazás többi része eseménytelenül telt, leszállunk a buszról és elköszöntünk egymástól. Egy óra körül felhívtam és bocsánatot kértem tőle, ő csak annyit mondott, hogy négy óra felé ér haza és ha ráérek akkor majd megbeszéljük. Még egyszer bocsánatot kértem és elbúcsúztunk. Most idegesen várom a négy órát.

Hétvégi orgia a családdal

Pénteken leugrottunk Kati szüleihez. Csak néhány órát töltöttünk ott, mert célunk a szülők nyaralója volt. Szerettünk odamenni. Csendes nyugodt hely, magas élő sövény veszi körül és a legközelebbi lakott hely 3 kilométerre van. Kellemes éjszaka után a teraszon hallgattuk a madarak énekét amikor megcsörrent a telefonom és felvéve az anyósom hangját hallottam: Mi is kimegyünk hozzátok! Ne főzzetek, viszünk ennivalót!

Mint korábban írtam elég „bensőséges” viszonyban vagyunk, így egyáltalán nem nehezteltünk rájuk.

10 óra körül meg is érkeztek. Kipakolás után apósom „Na, mit szóltok a kisüstimhez?” felkiáltással gyorsan megtöltött négy felespoharat és körbekínálta. Valóban nagyon finom volt! Lopva Katira néztem és a lakodalmi eset jutott eszembe….

Márti karonfogott és meginvitált egy heveny grillezésre. Ti csak pihenjetek, majd mi mindent elintézünk szólt vissza Katiéknak.

Előkészítettük a grillezőt. Nem kis harc után beizzítottam a faszenet is- ki volt az a barom, aki kitalálta?- és elkezdtük a faszenes füstös félig elégett hús készítését.

Kati ez alatt bement a házba és felvette az új fürdőruháját. Igazi „zsinórbikinit” vásárolt ami a csak épp a kis háromszöget takarta el a lába közt és mellbimbói is szinte kikandikáltak a pici szövet alól. Ráadásul tűzpiros színben. Állítólag a bikák nem a pirosra gerjednek de amikor először megláttam, majd kilyukadt a nadrágom. Aztán segítettem rajta;) de ez más eset:)

Leterített egy plédet és kinyújtózva végigfeküdt rajta.

Apósom aki már nem igazán találta fel magát és beleunt a mi kínálgatásunkba, most Őt környékezte meg. Láttam, majd kiesik a szeme, szinte felfalta a szemével. Amíg elkészült az ebéd két felest is sikerült a feleségembe diktálnia, ami hatására olyan vihorászásba kezdtek, hogy igencsak örültem, hogy nincs senki a közelünkben…

Persze még a húst is le kellett „öblíteni”, így mire végeztünk az ebéddel mindkettőjük szeme úgy csillogott, mint a bagzó macskáké..

Most Ti pihenjetek! –szólt apósom. Majd mi elmosogatunk!

Összeszedtük az edényeket, beaplikáltuk a konyhába. Kati felvette anyósom egyik ott lévő otthonkáját aztán mi Mártival kivonultunk a kertbe. Úgy negyed óra múlva „észrevettem”, hogy az egyik tányér kint maradt. Beviszem nekik..-mondtam, és megindultam a ház felé. Sajnos a konyha előtt nekiütöttem a tányért a falnak….A konyhába belépve apósomat négykézláb találtam és mérgesen dünnyögött: a csudába esett le az a villa?? Kati pedig olyan piros volt mint a rák….

Ez kint maradt, nyújtottam át a tányért, de közben észrevettem, hogy egy piros zsinór lóg ki apósom rövidnadrágjának zsebéből….

Hirtelen megint „aljas” ötletem támadt. Elmegyünk Mártival sörért. A mi kocsinkkal menjetek-szólt apósom.

Dehogy, inkább gyalog. Kell a mozgás!

Láttam, hogy felcsillan a szemük, hisz gyalog az út oda-vissza jó egy órát tartott…..volna;)

Kimentem és kézenfogtam Mártit. Megyünk sörért, kacsintottam rá. Demostratíve becsaptam a kertkaput, de pár perc séta után megfordultunk. Márti kérdőn nézett rám de megnyugtattam: ) Olyat fogsz látni amiről nem is álmodtál!

Megkerültük a kertet és hátulról lopakodtunk a ház felé. A konyhaablakhoz érve óvatosan bekukucskáltam…..Nem tévedtem!

Az én kicsi spicces tündérkém anyaszült meztelenül térdelt a konyhaasztal közepén, apósom pedig Kati popsiját szétfeszítve nyalogatta. Szerencsére háttal voltak felénk, így mindketten kifigyelhettük az eseményeket. Márti határozottan megdöbbent! Láttam, hogy legszívesebben berohanna és szétcsapna közöttük..De én inkább lehúztam az ablak alá két tenyerem közé fogtam az arcát és megcsókoltam. Családban marad-kacsintottam rá; ) Mivel bukóra volt nyitva az ablak egyre hangosabban hallatszott Kati nyöszörgése…Ismét kukucskáltunk és már azt láttuk, hogy Marci az egyik kezével Kati melleit gyúrogatja a másik keze ujjaival pedig folyamatosan ujjaz..Ismerős sikkantás jelezte, hogy Kati elért a csúcsra. Olyan közel voltunk, hogy tisztán láttuk a combjain lecsurgó nedveit..Apósom egy picit talán erősen rácsapott a feleségem popójára amit Ő kéjes vonaglással „honorált” Lemászott az asztalról, mi pedig lesunytunk az ablak alá. Egy szék hangját hallottuk ahogy végighúzzák a padlón…Aztán Marci hangját- Gyere!! Ismét kukucs és láttuk, ahogy Marci ül a széken, Kati pedig vele szemben terpeszben épp belép a derekáig, beilleszti magába Marci ágaskodó szerszámát és lassan beleereszkedik….Amikor belecsúszott, Marci hirtelen lökött egyet és Kati hatalmasat sikított!!! Megmarkolta a szék háttámláját, hátrafeszítette testét és lábaival rugózva mozgott a mostohaapja farkán…

Nem bírtam tovább és Mártit felkapva szinte szaladtam a ház mögé. Mindkettőnket nagyon feltüzelt a látvány. Szinte téptük egymásról a ruhát….Megfordítottam és a kezeit magasra emelve a házfalhoz támasztottam. Már csak nagyon vékony, selyemszerű bugyi volt rajta….Letérdeltem, erősen megfogtam a bugyi derékpátját és a fogamat beleakasztottam a selyembe….egy erős húzás…és szakadt az bugyi..addig téptem, míg a derékpánton cafatokban lógott az anyaga…Ekkor megragadtam Marta derekát, magam fele húztam és szinte felnyársaltam a farkammal…..Feljebb csúsztattam a kezem, marokra fogtam a melleit és ütemesen, nagy lökésekkel hatoltam belé…Nem tudom meddig tartott ez a szinte önkívületi nem is szeretkezés, inkább dugás, de mindketten szinte elalélva rogytunk a földre…

Perverz disznó vagy súgta Márta a fülembe mosolyogva: )

Igen- válaszoltam, de milyen szerencse, hogy csak én vagyok ilyen a családban!; )

A házat megkerülve nagy kapucsapkodással értünk vissza a kertbe…

Hát a sör? –kérdezték.

A bolt be volt zárva a kocsmában meg KÖJÁL ellenőrzés volt-válaszoltam.

Ennyi hazugság talán belefért a napba;)

Az ifjú pár 1. rész

Elérkezett a nagy nap, az esküvő napja. Szokásos (vérmérséklettől függően izgatott/unott) készülődés. Mindenki kirittyentette magát, főleg a hölgyek. Irénen és a feleségemen is spagetti-pántos mini ruha volt. Nagyon szépek voltak mindketten, mert a szűk ruhák kihangsúlyozták a gyönyörű melleiket, meg úgy általában az alakjukat.
Házasságkötő terem, elérzékenyülés, stb. De azt meg kell hagyni, hogy szépen sikerült minden, méltó hangulatban. Pálmi és (most már) a férje csinosak voltak. Természetesen én Pálmit mustrálgattam, de a dekoltázsán kívül sok mindent nem mutatott meg a menyasszonyi ruha.

Gratulációk után ők elmentek fényképezkedni, mi meg átmentünk a lakodalom színhelyére. Nálam volt a család videokamerája, rám bízták, hogy a hivatalos videós mellett én is készítsek felvételeket az érdekesebb dolgokról. Fel is készültem jó néhány 90 perces Digital8-as kazival, meg teljesen feltöltött aksikkal.
Jó volt a hangulat, ami a vacsora után kezdett a tetőfokára hágni, mert jött a tánc és fogyott az alkohol tisztességesen. Én nem ittam, mert vezettem. Azt mondták a hozzáértők, hogy a tömény, főleg a pálinka nagyon finom fajtából való. Valakinek ez volt az ajándéka. Országszerte híres pálinka.
Az ajándék hatása nagyon szépen látszott azokon, akik szeretik a töményt. Zilált fejek, félrecsúszott nyakkendők, felcsúszó miniszoknyák, kissé üveges tekintetek. (Persze nem ez volt az általános kép, de engem ez érdekelt, el is mondom mindjárt, hogy miért.)
Addigra már nagyjából levideóztam mindent, a fontosabb eseményeket meg a kinek a kicsodáját is, meg hogy később ki lehessen tárgyalni, hogy ki, hogyan nézett ki, stb. De amikor elkezdték magukat túlzottan jól érezni az emberek, kiváltképp a lányok és asszonyok, akkor betettem egy külön erre a célra szánt kazettát a megkapó dekoltázsok, felcsúszó mini ruhák, kivillanó combok és bugyik számára.

Illetve egyre gyakrabban lehetett kamera végre kapni kompromittáló jeleneteket is. Kapatos férjek és barátok leültek idegen hölgyek mellé, és vica versa. Szépen gyűltek a jelenetek a szalagon. Nekem csak annyi volt a feladatom, hogy ügyesen helyezkedjek, mert a kihajtható lcd kijelzőn jól be tudtam lőni a jeleneteket annak veszélye nélkül, hogy lebuknék, hiszen a kamerát nem a szememhez téve irányítottam a delikvensekre, hanem leengedve fordítottam feléjük és zoomoltam rájuk. Mivel több száz fős lagzi volt, így igazából annyi ember volt, hogy sem én, sem a delikvensek nem tűntek ki. Nem is beszélve arról, hogy a kompromittálóbb dolgok (cickók, fenekek fogdosása, lopott csókok, ilyesmi) a sarkokban és a félhomályban történtek. Egyszer csak apósomat és a feleségemet pillantottam meg egy félreeső asztalnál az egyik oszlop mellett. Látszott rajtuk, hogy jócskán kapatosak, össze-össze borultak, sőt apósom keze már a feleségem mellein volt, illetve néhány pillanattal később már az asztal alatt. Hogy mi történt lent azt csak a közelire hozott felvételen, a feleségem elhomályosuló tekintetéből következtethettem ki.

(Hogy érthető legyen a dolog: apósom csak mostohaapja volt a feleségemnek, nem a vér szerinti. Kislány kora óta voltak együtt, láthatta felnőni és fejlődni a fruskát asszonnyá. Tizegynéhány évesként feleségem szabadon játszott, hülyéskedett vele, mígnem anyósom egy napon rászólt a lányára, hogy most már azért kezd ciki lenni a játék, hiszen a nőies vonásai erősen megjelentek már. Nehéz lehetett átállni, de persze mindketten sikerrel vették az akadályt. A mostani felvétel viszont arról tanúskodott, hogy valami többről is lehetett szó a szívük legmélyén, ami most felszínre tört, hogy már nem tudtak úgy kontrollálni a sok ital miatt.)

Egy nagyon aljas gondolatom támadt ott és akkor. Elképzeltem a feleségemet az apósommal, aki nem egy löttyedt muki volt, hanem egy aránylag sportos ötvenes fickó.
Szívesen megnéztem volna őket együtt.
Gyorsan kombináltam egyet, hogyan lehetne segíteni nekik, meg magamon is, hogy ez összejöjjön. Éjfél egyébként jóval elmúlt már. Fogtam egy teli üveg pálinkát, és mintha csak véletlenül tenném, odaültem hozzájuk és megkérdeztem:
– Jól érzitek magatokat? Bírjátok még? Nem vagytok álmosak?
Szerintem mindkettőjük agyában elindult a vezérhangya, mert nem vágták rá azonnal, hogy „Ó persze nagyon jól és bírjuk ám.”, hanem néhány másodpercnyi hezitálás után apósom felelt:
– Őszintén szólva én elég fáradt vagyok. Nem tudom a párod, hogy van ezzel, de én lassan elmegyek haza. Elvinnél?

A nejem is adta a hullát, szóval az lett a vége, hogy megkértek vigyem őket haza. Bejött! Csak nekem még kellett kb. negyed óra. A pálinkát „véletlenül” ott felejtettem előttük, hogy addig is szinten tartsák az oldottságukat, amíg visszaérek. Mondtam, hogy negyed óra múlva jövök, mert van egy kis dolgom, és akkor hazaviszem őket. Kirohantam a kocsihoz, és iszonyú tempóban haza hajtottam anyósékhoz. A kamerából kivettem a régi szalagot, betettem egy újat, full aksit is, hogy minden rendben legyen, és a kis kamerát beraktam a könyvespolcra, persze úgy körülbástyázva, hogy csak az láthatta meg, aki kifejezetten kereste volna. A polc a francia ágy melletti falnál volt és a kamera pont rálátott az egész ágyra. Közeli kép ugyan nem lesz, de jól látható minden. Legalábbis ebben reménykedtem, ha egyáltalán csinálnak egymással valamit, és nem fullad alvásba az egész. Visszahajtottam a lagziba, mint az őrült. 14 perc alatt jártam meg mindenestől, de a sebességmérőre inkább nem néztem.
Ugyanott találtam kettejüket és láttam, hogy már nem volt érintetlen a pálinka.
Hazavittem őket, gyorsan beosontam előttük a szobába és elindítottam a felvételt. Abban reménykedtem, hogy másfél órába belefér majd, amire számítottam, és hogy az aksi is bírni fogja. Pörgő motorral indultam, hogy jól hallják: elmentem.

Két óra múlva visszamentem. Már az utca végén lekapcsoltam a motort és a világítást, így hang nélkül gurultam a ház elé. Besettenkedtem és vaksötét fogadott. A hálószoba redőnye le volt engedve és hallottam, hogy bent alszanak. Kivettem a kamerát és kíváncsi voltam, hogy van-e rajta valami.
Rádugtam adapterre a kamerát, gyorsan összekötöttem a TV-vel és elindítottam a lejátszást.

Azzal kezdődött, hogy bejöttek a szobába és leengedték a redőnyt. Anyósomnak a hangulatvilágítás volt a mániája, meg a nejemnek is, úgyhogy nem a csillárt kapcsolta fel, hanem a sok kis lámpát.
– Hallgasd csak! Most ment el. Úgy indít, mint egy őrült. – mondta a feleségem kicsit elcsukló (na jó: részeg) hangon. Apósom is billegett egy picit, de ő a kocsmatúrák eredménye képpen jobban edzésben volt. Odalépett a nejemhez és átölelte hátulról. Két keze a feleségem melleit markolászta. Feleségem felsóhajtott és hátra hajtott a fejét, megfeszítette ívben a testét. Láthatóan jólesett neki. Majd Marci lenyúlt, felhúzta elöl a mini ruhát és belenyúlt a feleségem bugyijába.. Valószínű elkezdett dolgozni a nejem punciján, mert a feleségem lábai megroggyantak és halkan felnyögött.

Marci lefektette a nejemet az ágyra hanyatt, úgy, hogy ő maga az ágy végéhez kuporodott és leült, letérdelt a földre. Lehúzta a nejemről a bugyit, feltolta a két lábát, hogy hozzáférjen a puncihoz és elkezdte nyalni. A felvételen jól látszott, ahogyan a kéjtől megrándult többször is a nejem teste. Azután felült az ágyon, szólt Marcinak, hogy álljon fel. Lehúzta a nadrágját, előszedte a szerszámát és viszonzásként jó alaposan kezelésbe vette a szájával apósom meredező férfiasságát. Utána kibújtak a maradék ruhákból és lefeküdtek az ágyra.
– Hogy ez a szegény hitvesi ágy mi mindent megél – futott át az agyamon miközben néztem, hogy nem is olyan rég mi zajlott rajta. A szám persze kiszáradt, a farkam meg át akarta fúrni a nadrágomat. Néztem, ahogy apósom még egyszer jó alaposan megdolgozta a nyelvével a feleségemet a lábai között, majd elé térdelt és tövig nyomta a farkát a nejem punijába. Elkezdett rajta tisztességesen dolgozni, amit a feleségem hálás nyögésekkel és sóhajokkal viszonzott. Sőt, hogy Marci még jobban hozzáférjen, felhúzta a lábait, amilyen hátra csak tudta és a talpai párhuzamosak voltak a plafonnal. Minden egyes lökésre előre-hátra mozdult a feleségem felhúzott lába. Mivel én így sosem láttam őt (mármint, hogy a teste hogyan mutat a fizikai behatásokra) így kívülről szemlélve, nagyon beindultam. Tetszett nagyon, ahogy himbálózott a vádlija, meg a bokájánál a lábfeje, minden lökésre.

Azután feleségem négykézláb állt és hátulról is jó alaposan ki lett elégítve. A gyönyörű mellei harangoztak előre-hátra, ahogy lökés lökést követett. Lehajtotta a fejét, ahogy négykézláb állt, annyira élvezte apósom irigylésre méltó tevékenykedését. Majd behajlította kezeit és lehajolt az ágyra, a fejével és a vállaival támaszkodva. Ettől persze a feneke még hívogatóbban széttárult, még jobb helyzetet teremtve apósom előtt, aki elkezdte nyalni a nejem popsiját.
– Na gondoltam, itt mindjárt vége lesz, vagy erről az élvezetről le kell mondania, mert a feleségem sosem engedi, hogy a fenekébe is berakjam a farkam.
Ráadásul meg is lepődtem, hiszen Irén azt mondta, Marci sosem közeledett így felé. Nocsak mik derülnek itt ki. Még jobban meglepődtem, hogy a feleségem nem hajtotta el apósomat a fenekétől, pedig egyértelmű volt, hogy mire készül. Úgy látszik ennyit tesz az alkohol.
„No, ezt jó lesz megjegyezni.” – gondoltam magamban.
Elképedve és maximálisan begerjedve néztem, ahogy apósom odatérdelt a feleségem mögé, és mindenféle előzetes popsi ujjazás nélkül, de azért óvatosan, bevezette magát a feleségem fenekébe.

Elképedésem csak nőtt, amikor a feleségem nemhogy elhúzta volna magát, hanem szemmel láthatóan élvezte is a dolgot, készségesen tartva a fenekét, sőt viszonozta is a lökéseket hangos nyögdécselések közepette. Kész voltam. Láttam, ahogyan beteljesedik a gyönyörük. Feleségemnek azon néhány alkalom közül az egyik volt, amikor nem a szokásos pozícióban lett orgazmusa. Hatalmasakat nyögött közben… Apósom is megszabadult a terhétől, bele a nejem fenekébe, látszott a testén, hogy ő is bevégezte. Nem semmi volt, amit végignéztem.
Mély levegőt vettem, visszatekertem a kazit és visszamentem a lagziba. Anyósom már nem tudta hol vagyunk. Mondtam neki, hogy a többiek már hazamentek aludni. Táncoltunk még egy kicsit, meg beszélgettünk is. Arról, ami történt mélyen hallgattam. Már világosodott, amikor őt is hazavittem. Nem tudtam, hogyan fogadja majd, hogy a hálószobában alszanak mindketten. Azt sem tudtam, egyáltalán vettek-e magukra valamit. De nem volt gond. Közben a feleségem felébredhetett és átment a helyére aludni, magára kapva valami pólót. Irén elment zuhanyozni, én meg visszamentem a lagziba, mert nekem kellett hazafuvaroznom az ifjú párt. Nem gondoltam volna, hogy a nem is olyan régen látottak hatására feltüzelt vágyaim hamarosan ki lesznek elégítve. Mégpedig úgy, hogy az ifjú ara, Pálmi, megadja az egy évvel ezelőtt megígért „tartozását”..

Seggbedugott feleség

Az udvarlás alatt minden rendben ment, legalábbis úgy tűnt. Gyakori szeretkezések, mindenhol, mindenhogy. Én nem tudom hogyan, de ahogy összeházasodtunk, mint egy varázsütésre elment a kedve a szextől. Először csak kevesebbszer akarta, majd pedig egyáltalán nem.


A végén eljutottunk oda, hogy már büntetett, illetve jutalmazott a szex megtagadásával vagy megadásával. Elválni nem akartam, de ő sem hozakodott elő ezzel soha. Megcsalni sem akartam. Egy idő után azt vettem észre, hogy úgy táncolok, ahogyan ő fütyül, mindent megteszek, hogy legyen egy kis szex, legjobb esetben is havonta egyszer és akkor, amikor ő akarta. Már majdnem teljes mértékre jutott a felettem való uralkodása, mikor olvastam az Interneten egy cikket a GHB-ról, az erőszak-drogról. Egy kis adagot kell tenni valami üdítőbe (alkoholba nem, mert az felerősíti a hatást és meg is halhat tőle), és a partner először hirtelen eufórikus hangulatba kerül, utána eszméletét veszti és azt tehet vele az ember, amit nem szégyell.

De ezt sem akartam igazán. Egy eszméleténél nem lévő nőt nem valami nagy élvezet dugni. Egyszer-kétszer talán, de én rendszeresen akartam a szexet. Ábrándoztam filmekben látott szerekről, mikor valami spray-vel odafújnak a hölgy orra alá és az bódultan követi a férfit, minden kívánságát teljesítve. De ez sajnos csak filmen létezik…

Egyik délután, mikor a feleségem nem volt otthon, a padláson rendezgettem a régi holmikat, mikor egy megsárgult, poros irkára bukkantam. A dátum alapján még a szépapámé lehetett, aki erdőkerülőként kereste a kenyerét, akit anno kitagadott a falu, mert varázslónak vagy boszorkánynak tartották. Ahogy én hallottam – a családi anekdoták szerint – mindenfélét készített az öreg, de jobbára inkább mai szóval természetgyógyásznak lehetett volna titulálni, sem mint varázslónak. Igazi javasember lehetett. Sok ember nyavalyáján segített, akik felül tudtak emelkedni a félelmükön és felkeresték őt a falu határán kívül eső, erdő széli kunyhójában. Amit most a kezemben tartottam, az ő munkásságának egy apró részlete lehetett, melyet megörökített, és ami eddig itt feküdt a többi lom között. Mindenféle főzet, különböző bántalmakra. Feltüntette a nevet, az összetevőket és a hatást.

A legtöbb elnevezés valami érthetetlen, fura szóösszetételből állt, amit ha megpróbáltam kiejteni, valami fura idegen, torokhangú hang hagyta el a számat. Nem is foglalkoztam vele, inkább a hatásokat olvastam, mert az összetevőkről sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák, hogy növényi vagy állati eredetű lehet. Az utolsó „receptek” között már rontás levétel, meg ilyesmi is szerepelt (persze ezt csak a hatása alapján értettem meg, mert a neve nem sokat mondott). Ezen utolsó „receptek” egyike volt egy nagyon fura hangzású akármi is, aminek az összetevői még talányosabbak voltak, mint a többinek. Ráadásul itt még valami hókuszpókusz is volt. Valami fura zajról, rigmusról írt.

Köcsögduda, egymásnak háttal levő kanalak hangja, mély morgás, meg ilyesmi. Amikor a hatásról kezdtem el olvasni, már az első néhány szónál a torkomba ugrott a szívem: „Akaratos menyecskék megtörésére, akik a köteles részt nem kívánják megadni az uruknak…” Na – gondoltam – ekkora szerencsém nem lehet. Gyorsan végigfutottam és tudtam, hogy megtaláltam, amire szükségem volt.
Persze a kezdeti lelkesedésem hamar alábbhagyott, mikor végignéztem a hozzávalókat és gyakorlatilag kilencvenkilenc százaléka ismeretlen volt a számomra. De ha már megleltem, amit kerestem, nem adom fel olyan könnyen! A következő hónapok a kutatás jegyében teltek…

Nyakamba vettem a várost és a vidéket. Könyvtárak, levéltár, gyógynövény leírások, internet, régi öregekkel való beszélgetés eredményeként végre azonosítottam és be is szereztem a hozzávalókat ehhez a recepthez. Miután összejött a keverék, azt mozsárban egy hétig kellett törni. Először azt hittem ez egy túlkapás, de rá kellett jöjjek, hogy nem. Digitális gépemmel minden nap lefényképeztem az eredményt, és láss csodát, valóban egyre finomabb por lett minden alkalom végén. Nem hittem volna, hogy ennyit számít a mozsarazás. A végén már olyan finom por lett, hogy a legapróbb légmozgás is felkapta, könnyebben, mint a lisztet. Ezt azután vízzel összekeverve kellett párologtatni, alatta kis tűzzel. Ma aromamécsesnek mondanák az ilyet. A leírás szerint az illat és a fura zaj, együtt hatott a delikvensre. A „zenét” is sokáig gyakoroltam, majd elkészítettem.
Végül az egészet magnóra vettem, mert nem gondoltam, hogy élőben akarnám előadni a produkciót. Nagyon bizarr hangzása lett, a hátamon felállt tőle a szőr, komolyan. (Az irka szerint férfiemberre nem hatott a nehéz fűszeres illat, nem kellett tartani tőle.)
Minden elkészült hát, és a napot is kitűztem…

Tél volt. Feleségem késő délután ért haza, átfagyva a januári hidegtől. Vett egy forró fürdőt, addig én bekészítettem a mécsest és a kazettát. Ahogy bejött odasündörögtem hozzá, jelezvén, hogy szeretnék vele szeretkezni, de nyersen visszautasított és leült a fotelba, elővette az újságját.
Most vagy soha – gondoltam magamban és bekapcsoltam a magnót. A meglepetéstől felszaladt a szemöldöke, de egy darabig nem szólt semmit. Közben én meggyújtottam a mécsest. Pont ott volt előtte a dohányzóasztalon.

„Mi ez az idegesítő zaj a magnóban?” – kérdezte, de nem feleltem, csak néztem rá, miközben helyet foglaltam vele szemben a szőnyegen. „Mondd már mi ez a …” És nem mondta tovább. Megérintette az illat az orrát. Megvonaglott, mint, akit valami nagy ütés ért. Szeme tágra nyílt, arcára valami csodálkozó, réveteg kifejezés telepedett. A leírás szerint itt még hangosabban kellett volna kántálni, de én csak a magnót hangosítottam fel.

Elkezdte mélyen, egyenletesen szedni a levegőt, kihúzta magát ültében, kezét az ölébe ejtette és tágra nyílt szemmel, átszellemült arccal úgy maradt. A semmibe bámult. Döbbentem néztem, nem akartam hinni a szememnek. A szívem ismét a torkomban dobogott, de a farkam meg át akarta lyukasztani a nadrágomat. Ettől az egész látványtól nagyon begerjedtem. A leírás azzal végződött, hogy elő kell venni az „ember” férfiasságát és oda kell tartani a „fehérnép” orra alá, hogy megérezze a szagát. Azután már a férfira volt bízva mit akar tenni. A bénultság, hipnózis, akaratmegvonás vagy nevezzük, aminek akarjuk, állítólag bő két óra hosszán keresztül tartott, utána mély álom következett és az ébredés után semmire sem emlékszik a fehérnép, csak addig, míg az illatot megérezte, onnantól az égvilágon semmire. És ez tényleg így működött…

Odadugtam feleségem orra alá a farkamat. Ahogy megérezte a szagát, odanyúlt, megfogta, és elkezdte szopni, de úgy, ahogy eddig életében még soha és valami olyan technikával, hogy rögtön megrogytak a térdeim. Hagytam egy darabig, majd kihúztam a szájából, és megfogtam a kezét. Felállítottam és odavezettem az ágyunkhoz. Jött, mint egy engedelmes kiskutya. Levetkőztettem, és én is ledobtam a ruháimat. Hanyatt fektetem és széttártam a combjait. Elkezdetem nyalni a pináját. Azt hittem ő nem fogja élvezni a dolgot, de tévedtem. Igaz, az arcáról nem távozott az a bizonyos arckifejezés, de a hangja, a nyögései tripla olyan hangosak voltak, mint egyébként. Néha még fel is sikoltott a gyönyörtől. Én ettől teljesen beindultam. Lábai közé térdeltem és elkezdtem tömni. Ki-be, ki-be hosszú perceken keresztül. Utána négykézláb állítottam és hátulról, kutyapózban is dugtam drága, kezes bárány feleségem szeretett pináját, amit hallhatóan ő is élvezett. Lihegett, hörgött, nyögött, és egyszer csak felsikított, miközben akkorát élvezett, hogy olyat eddig nem láttam. Legalább egy perces orgazmusa volt.

Én a döbbenettől nem mentem el, de nem is bántam. Most lenyomtam a feleségem fejét, vállait az ágyra, amitől a feneke feltárult előttem védtelenül és odaadóan, hívogatóan. Gyönyörködtem a két félgömbben és az általuk határolt izmos kis barna gyűrűben. Elkezdtem nyalogatni, ami láthatóan, hallhatóan ismét jó érzést szerzett neki. Kár hogy erre nem fog emlékezni. Fogtam egy kis síkosítót, és alaposan bekentem vele az ánuszát. Azután odahúzódtam és a makkomat a fenekéhez illesztettem, majd lassan nyomni kezdtem befelé. A szemem itta a látványt, ahogy a makkom nyomására elkezdett engedni az izmos kis gyűrű. Először a hegye tűnt el, majd a fele már bent volt, míg egyszer csak a legszélesebb rész is becuppant. Elnyelte a segge a makkomat. Mély levegőt vettem és lassan tövig nyomtam belé a szerszámom. Nagyon jó érzés volt, hogy csak a kis gyűrűnél szorított, beljebb pedig bolyhos puhaság vette a körül a farkamat. Kihúztam, de csak a makkomig, majd vissza.

Ki-be, mint valami dugattyú, közben néztem is. Azután nem bírtam tovább és beleélveztem a fenekébe. Csak jött, csak jött a magom megállíthatatlanul, hiszen régóta nem szeretkeztünk már. De ezután máshogy lesz! Elfektettem az oldalára, de nem húztam ki belőle a farkamat. Vártam, míg magától összemegy és kicsusszan belőle. Jócskán volt még hátra a két órából, úgyhogy pár perc múlva, már ismét állt a szerszámom, mert nagyon be voltam gerjedve. Az előző gyönyöröm csak olaj volt a tűzre. Most hanyatt fektettem, és a melleit olajoztam be. Odatérdeltem és a mellei között tettem a magamévá, telefröcskölve az arcát az ondómmal, amit egyébként sosem hagyott volna. Persze utána letöröltem róla gondosan.

Azután harmadjára is megjött a kedvem, ezúttal hasra fektettem és ráfeküdtem, hátulról hatoltam be a puncijába. Élveztem, hogy ha finoman is, de azért határozottan préseltem bele a súlyommal az ágyba, illetve nyomtam tövig magam belé. Ő sosem engedte ezt, mindig ő akart felül lenni, ezzel is jelezve a felsőbbségét. A maradék ondómmal telefröcsköltem feleségem dús, ébenfekete szőrzettel borított pináját is. Miután már sajogtak a heréim a hirtelen jött bőségtől, letörölgettem a nejem mindenütt, feladtam rá a hálóingét, megágyaztam és lefektettem. Körülbelül húsz perc múlva letelt a két óra, és feleségem mély álomba szenderült. Másnap reggel nem emlékezett semmire…

Ezután bármikor kedvem szottyant a szexhez, csak bekapcsoltam a magnót és meggyújtottam a mécsest. A többit már elmondtam. Jóllehet tényleg sosem emlékezett semmire, de mégis, valahogy kezdett megváltozni. Idővel kedvesebb, engedékenyebb lett, mígnem eljutottunk egy normális szintre. Ma már hetente háromszor szeretkezünk mindenféle hókuszpókusz nélkül. Azért a receptet nem dobtam ki, mert ha popószexre támad kedvem, azért még mindig bevetem ezt a trükköt. De már csak nagyon ritkán. Feleségem, amilyen büszke volt régebben, most olyan alázatos. Nem tudom hogyan, de mélyreható változásokat idézett elő nála a „kúra”. Valamilyen módon átformálta a jellemét. De ezt nem bántam és szerintem ő is boldogabb lett tőle. A múltat elfelejtette, nem emlékezet már arra a büszke, kegyetlen nőre, aki volt egykoron. Én sem idéztem fel, mert olyanná vált, újra, amilyennek megismertem.

Nimfománia

Sokszor álmodozunk milyen lesz az első. Kívánjuk, vágyunk rá, már egész kiskorunk óta. Mindenki magához nyúl, már akár az óvodában is csak nem ismeri be. Vannak akik tesznek a dologért már elég korán, vannak akiket csak a sors sodorja az irányába, de mindenkivel megtörténik egyszer……….. Valakivel később, valakivel előbb, jóval előbb.
Már óvodában érdeklődő típus voltam. Kihasználta egy-két fiú a kíváncsiságomat. Szerettek tapizni a bokrok mögött, néha-néha benyúlni a bugyimba, én persze ezt hagytam, mert nagyon jó érzéssel töltött el mikor megsimogatták az éretlen kis puncimat. Az utcánkba lakott egy nálam 2 évvel idősebb srác, a szüleink jóban voltak, sokszpr jártam hozzájuk játszani. Persze sokszor a papás-mamás volt a befutó. Az hugicája volt a gyerekünk és mindig elküldtük, hogy sétáljon egyet az utcában, mivel meg is kell csinálnunk őt. Soha nem vesztegettük az időt. Eleinte mikor még csak kitaláltuk a játékot nem nagyon mertünk semmit se csinálni, apránként dobta be az ötletet a srác. Először csak imitáljunk smárolást, később már tényleg átdugta a nyelvét. Ekkor még csak 6 éves votam, de már nagyon kívánós. Sokáig így „csináltunk gyereket”, de kb 1-1,5 év múlva már nem volt neki elég és elkezdett közben simogatni, egyre közelebb a puncimhoz. Látta rajtam, hogy tetszik a dolog és akkor megkérdezett, hogy imitáljunk-e dugást? Ő látott már pornófilmet és majd mutatja, hogyan csináljuk. Mondta, hogy feküdjek a hátamra és tegyem szét a lábam. Én szinte azonnal engedelmeskedtem és ő jött is azonnal, tudván hogy nincs sok időnk. Erősen hozzám simult és elkezdet párzó mozdulatokat végezni a lábam között. Éreztem, hogy a kis pénisze egyre keményebb én pedig egyre nedvesebb vagyok. Sokszor nyúltam a puncimhoz és játszadoztam magammal, de ez sokkal jobb volt. Halkan nyögdécseltem, jelezve, hogy tetszik a dolog, de sajnos mikor mára legjobb kezdett lenni, hallotuk, hogy a hugica megérkezett és kénytelenek voltunk abba hagyni. Sokféle formációban csináltuk, de az én személyes kedvencem az volt mikor megkért, hogy üljek rá és úgy csináljuk. Mikor bejöttek a nagy melegek és szoknyában voltam még előnyösebb volt a helyzet, jobban érezhettem. Megkért, hogy húzzam el a bugyimat szeretné látni. Kicsit félénken odébb húztam és láttam rajta mennyire tetszik neki a látvány. Kérdezés nélkül hozzányúlt és elkezdte piszkálni, az első érintésnél összerándultam, nagyon jó érzés volt, egyre nedvesebb lettem, ahogy csinálta. A következő alkalommal én is megkértem, hogy vegye elő. Mondta, hogy nyugodtan fogjam meg, irányította a kezem és egyre merevebb lett a kis pénisze, ahogy közösen dolgoztunk rajta. Sajnos mindig kevés idő jutott a dologra. Mikor már mindketten többet akartunk elhatároztuk,valahogy több időt kell szereznünk, mert soha nem tudtuk a hugicát lerázni, ha ott voltam, mindig velünk akart játszani. Kitaláltuk, hogy azt mondjuk neki mást akarunk játszani, jó idő van és jobb lenne, ha kint fociznánk vagy valami hasonló játékot kint játszanánk több emberrel, menjen és hívja el a barátait. Nem kellett szerencsére sokáig győzködni, neki is tetszett az ötlet. Rögtön neki is láttunk a dolgoknak. Megkért, hogy kóstoljam meg a faszát, kicsit vonakodva, de beleegyeztem. Fura íze volt, de nagyon beindultam tőle. Mondta, hogy szívesen megkóstolná a puncimat. Levettem a bugyimat, lefeküdtem és felhajtottam a szoknyámat. Ilyen csodálatos érzésben még soha nem volt részem. Mikor belenyalt azt hittem felsikoltok a gyönyörtől. Kitalálta, hogy most is üljek rá csak most csináljuk így csupaszon. Nem kellett kétszer mondani, már rá is vetettem magam. Csúszkáltam a kis merev péniszén, meg is jegyezte milyen jó csúszós vagyok. Egyre vadabbul mozogtam rajta, éreztem közel a cél, majd egy rossz mozdulattal teljesen belém csúszott. Még jó, hogy senki más nem volt otthon náluk, mert elég hangosan sikerült felsikítani. Neki nagyon tetszett a dolog és magára szorított, nyomta belém, míg tele nem élvezett. Folyt ki belőlem a gecije. Mondta, hogy szeretné, ha nekem is jó lenne. Igazából nekem ez még fájt, biztos nem tudtam volna elélvezni. Visszaültem rá és megint elkezdtem csúszkálni rajta. A puncinedvem és a gecije keverékével még csúszósábbá vált a helyzet, Újra elkezdett keményedni. Egyre jobban nyögtem rajta míg el nem értem a célt és kirobbant belőlem az orgazmus. Megkért, hogy újrabelém nyomhassa. A hátamra feküdtem és széttett lábakkal vártam az újabb fájdalmat, de meglepetésemre, mikor behatolt, finoman csúszott belém és egyáltalán nem fájt, élveztem nagyon. Mikor megkérdezte, hogy fáj-e, határozott nemmel tudtam felelni és ő gyorsabb tempóra váltva kúrni kezdett. Nem kellett szerintem 5 perc se és megint tele élvezett.
Nagyon jó időt futottunk, mert a hugica még sehol sem volt, kényelmesen elrendeztük magunkat, sőt még egy szopásra is volt időnk. Kíváncsi voltam milyen íze van a gecinek, megkértem, hogy élvezzen a számba. Nem kellett nagyon győzködni, már elő is kapta és rá is cuppantam. Ő közben erősen hallgatózott, nehogy lebukjunk. Éreztem mikor közeledik, mert ráhúzta a fejemet a faszára és dugni kezdte a számat. Teljesen rászorította a fejemet és ráélvezett a torkomra, abban a pillanatban szerelmes lettem a geci ízébe.
Utána elég felfrissülten ment a foci, mondanom se kell. Szerencsére többször is volt alkalmunk egymással „játszani”. 😉

Szüzességem elvesztése

Nem voltam éppen nagyon fiatal amikor sor került a tűzkeresztségemre, de az élmény amit leírni készülök minden elvesztegetett időért kárpótolt. Sportoltam, jól meg a suli, de valahogy mégsem jöttem ki a korombeli lányokkal. Sose voltam az a felületes macsó típus, talán ezért is nem ment a flört.

Egy osztálytársammal iskolából hazafele menet betértünk egy ajándékboltba, ahol két jó karban lévő harmincas hölgy volt az eladó, közülük Mariann volt a tulajdonos. Magam sem tudom hogyan, de szóba elegyedtünk velük, már az első nap több mint két órát a boltban töltöttünk, egy idő után már úgy jártunk oda suli után, mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna. Felváltva voltak a boltban, néha egy-egy vevő jött, közben dumáltunk mindenről, iskoláról sportról, meséltek a férjeikről, még a gyerekeikről is, de gyakran áttértünk pikánsabb témákra is, mi elpirultunk, ők nevettek, aztán együtt nevettünk ilyenkor.

Egy szerdai napon Mariann, a vékonyabb barnás-vörös dolgozott, aznap úgy alakult egyedül térek be hozzá. Akkor szimplán csinosnak tűnt, ma már tudom mennyi tudatosság van az ilyen megjelenésben. Hosszú vállig érő haja mindig rendezett, egy picit tépettre igazítva, testhez simuló ruhák, enyhén áttetsző igényesen megválasztott melltartó tűnt ki alóla. Kellemes társaság volt, ez a legenyhébb kifejezés, nem is nagyon tudtam rászánni magam aznap a hazamenetelre, pedig már igencsak közelgett a délután 5 -kor esedékes záróra.

Ahogy ott álltam a pult körül egyre jobban belemerültünk a pikánsabb témákba, akkor éppen abba hogy nőnken mennyi gondja van a szőrtelenítéssel. Bejött egy vevő elnémultunk, én a sorok között tébláboltam, amikor elment kitört belőlünk a nevetés. Viccesen azt mondta jó neked, mert nem is szőrösödsz. Persze tudta, hogy ez nem így van, ahogy álltam az üvegpult előtt viccesen megzúzta a rövidnacim szárát, hogy az pár centivel lejjebb csúszott, láthatóvá téve az ágyékom felső részét. Ott még tényleg nem volt szőrzet.

Annyira meglepődtem ezen a mozdulatán, szinte földbe gyökerezett a lábam. Irultam pirultam valószínűleg, de a hiúság munkált bennem, azt mondtam lentebb megtalálja amit keres. Ő nevetett egyet és abszolút természetességgel becsúsztatta a kezét egyenesen a boxerembe, ahol megérezte a selymes és dús bozontot.

Az utcáról az üvegajtón át csak annyit lehetett látni, hogy egymással szemben állunk és beszélgetünk, de a kezét most már nem húzta ki, inkább közelebb húzódott és lejjebb csúsztatta a farkamra. Ahogy éreztem az illatát, megéreztem a bicepszemnek nyomódott melleit a dákómon éreztem, hogy duzzad. Eltelt még így pár perc amíg felfedezte a férfiasságom, ami már kőkeményen meredt előre, most már elrejteni se tudtam volna még nadrágon keresztül sem, de én még mindig nem mertem Mariann testét megérinteni. Őt meg úgy éreztem teljesen magával ragadta az érzés, hogy ennek a fiatal fiúnak a kőkemény farkát simogatja.

Ekkor már teljesen megszűnt számomra a külvilág és átkaroltam és magamhoz húztam ezt a vörös démont és lecsúsztattam a kezem a fenekére. Király érzés volt, hogy egy begerjedt 30 -as nő fenekét markolászom, miközben ő már a golyóim morzsolgatta.

Kis idő után ráébredtünk, hogy ezt már nem csinálhatjuk fényes nappal az eladótérben, Mariann odaszaladt az ajtóhoz kitette a zárva táblácskát, ráfordította a kulcsot, megfogta a kezem és behúzott a számukra fenntartott piciny öltözőbe.

Ledobálta a ruháit és ott állt egy szál fehér melltartóban és pici tangában, rám mosolygott és megkérdezte bejön-e nekem. Azt hiszem mondanom sem kell mennyire bejött. A farkam majd szétrobbant olyan keményen állt. Közösen lecibáltuk a ruháim, közben csókolóztunk, ő is kibújt a melltartójából, eszméletlenül jó mellei voltak. Látszott a bikini felsőjének a vonala ahol nem barnult le. Letolta a kis fehér tangát és felült egy kis asztalkára.

– Magamban akarom érezni ezt a keménységet! – lihegte a fülembe. Másra nem is tudtam gondolni ahogy rápillantottam a nedvességtől csillogó teljesen csupasz pinácskájára. Eszméletlenül felizgult, szinte maguktól nyíltak szét a szeméremajkai ahogy beigazította kemény dákóm.

Finoman mozgattam a csípőm előre hátra – eddig csak a filmekben láttam ilyet – nem mertem túlzottan gyorsítani, mert éreztem bármikor elélvezhetek, de Mariann szinte remegett a gyönyörtől, közben megmarkolva a fenekem szinte magába húzott. 2-3 perc után a fülembe súgta – Akarom érezni ahogy élvezel nagyfiú!

Több se kellett nekem, most már önfeledtem tömködtem a punciját és pár lökés után telepumpáltam a már azelőtt is nedves lyukacskát.

Percekig álltunk még így mielőtt kihúztam az ernyedőfélben lévő csatakos falloszom. Nem töröltük meg magunk, úgy öltöztünk fel ahogy voltunk. Amikor felhúzta a kis bugyiját azonnal elázott. Nem zavarta.

Pár puszival elbúcsúztunk, nem egyeztünk meg semmiben, vagy ilyesmi, de attól a naptól fogva még másfél évig felkerestem azt a boltot, Mariannal sok örömteli percet szereztünk még egymásnak. A boltba betérőknek szerintem fogalma se volt róla miket művelünk mielőtt és miután betértek abba az ajándékboltba. Lesznek még érdekes történetek, ha tetszett a sztori.

A teleélvezett pina

A mai történet főszereplője a geci. Jobban mondva: az én gecim, amit különös előszeretettel és nagy élvezettel állítok elő. Szeretem. Szeretem nézni opálos csillogását, ahogy női fenekek vonulatain végig folyva engedelmeskedik a gravitáció törvényének; ahogy hálás szemek ragyogása világítja be maradványainak cseppjeit egy szopós száj sarkában; ahogy kikandikál egy teleélvezett pina vagy segglyuk félig nyitott kapuján; vagy ahogy a meredtre izgatott mellek között keni széjjel gőzölögve elélvezett faszom. Szerettem nézni, ahogy az ujjai közül törölgette papírzsebkendővel az a barátnőm, akivel az Álmatlanság c. filmet néztük a moziban, és aki – miután én felizgultam Hilary Swank  baszni való pampula száját látva – lazán kiverte a faszomat a moziban.

És talán még jobban szeretem azóta, amióta először megbasztam Heni nevű kolléganőmet. Pedig eredetileg nem is erről volt szó, hanem tulajdonképpen egy kémiai kisérletről. Mindez pedig annak volt köszönhető, hogy a nők általában sok mindent összeolvasnak az interneten, mi több: az olvasottak nagy részét el is hiszik, sőt, cselekedeteiket később nagyban meg is határozza az így megszerzett “tudás”.

 

Szóval Heniről van szó, aki talán az egyetlen olyan munkatársam, akivel időnként szoktam beszélgetni. Na persze semmiféle épületes eszmecserére ne gondoljunk itt, inkább amolyan büfében lefolytatott locsogásra, az éppen elfogyasztott pogácsa avagy francia saláta kíséretében. Ebből is látszik, hogy talán soha nem gondoltam Henire úgy, mint nőre, ami alatt persze azt értem: baszni való nőre, és ehhez még az is hozzá járult, hogy az utóbbi időben a mi Henriettánk jelentősen elhízott. Na nem, nem gusztustalan módon, a felső teste a maga zömöksége ellenére nőies, mi több, szexi maradt, szép mellekkel, izgató vállakkal, és ami talán a legfontosabb: meglehetősen nagy feje közepén szépen ívelt, vastag ajkú és széles szájjal. A feneke és a combjai viszont alaposan felduzzadtak, én pedig egyre kevésbé tudtam elhessegetni magamtól azt a gondolatot, hogy mindez az évek óta tartó baszatlanság miatt alakult így.

– Képzeld, tudod, mit olvastam a neten? – kérdezte Heni, közvetlenül azután, hogy joghurtját kanalazva hirtelen felröhögött.

– Na mit?

– Azt írták, hogy az arcbőr öregedése, meg a pattanások, ráncok ellen a legjobb kozmetikum az emberi sperma… – és az utolsó szó kimondásával egyidejüleg Heni lenyalta a műanyag kiskanálról a joghurt maradékát.

– Ne bassz már…! – mondtam, rutinosan tettetett érdeklődéssel, ami mögött persze az a reflex-szerűen felvillanó gondolatom rejtőzőtt, hogy mennyi gecit kenhettem volna én már szét a szétbaszott lányok nyakán, fenekén, mellén avagy combján.

– De bizony – folytatta – . Azt írják, hogy tele van mindenféle ásványi anyaggal, ami ilyen koncentrációban meg összetételben nem található semmilyen készítményben. És hogy ezt ha arcpakolásként használod, akkor pár nap alatt látható eredmény produkál. Még szeplő ellen is jó, azt írják.

” Pedig én kifejezetten gerjedek a szeplős lányokra” – futott át a gondolat az agyamon, közben szinte észre sem véve, hogy a számon a rutinos, haveri – azaz különösebb megfontolást nélkülöző – kérdés csúszott ki:

– Miért nem próbálod ki?

– Hülye vagy? Honnan szerezzek én gecit!!??

Itt volt egy két másodperces szünet, de ebben a két másodpercben szerintem több kérdés és feltételezés cikázott át minkettőnk agyán, mint az elmúlt két órában. Leginkább azon lepődtem meg, hogy nem önmagában a dolog gusztustalansága akasztja ki Henit, hogy semmi tinédzseres pfújolás, rihegés-röhögés nem volt, hanem ehelyett a dolog felnőtt tragikuma buggyant ki a száján: a baszatlanság, a magányosság, az élvezetlenség ordító panasza visszhangzott szájában, a még le nem nyelt joghurt-darabkák között. És ettől egyetlen szemvillanás alatt felizgultam Henire.

– Majd én adok neked.

– Hülye vagy, menj már a picsába, mégis hogyan? – harsant fel Heni, de a jól ismert – igen, ez már valóban tinédzseres – röhögés, kezet szája elé tevés, és előre-hátra dülöngélés kíséretében. Ilyenkor legjobb hasonló kedélyt mutatni, hadd higgye, hogy csak poénkodok.

– Hát hogyan, bazdmeg, otthon kiverem és behozom neked valami tartóban, nem? – válaszoltam félig röhögve, úgy, mintha a világ legegyszerűbb, legtermészetesebb dolgáról hablatyolnék.

Heni pillanatra abbahagyta a kényszerű fetrengést, és félig-meddig elkomolyodva tette hozzá (közben a lenyalt kanalat az asztalra tette):

– Az nem jó, mert frissen kell tartani, hamar megromlik…… azt mondják….

Na jó, ebből elég volt, gondoltam magamban, végighallgattuk Tiborc panaszát, jobban mondva “baszatlan Titanilla” szavak mögé rejtett panaszát, de én a tettek embere vagyok, pláne, ha nőről van szó. És Heniben egyre rohamosabban kezdtem meglátni a nőt: azt a nőt, aki a geci ránc-eltűnető, bőrfeszesítő  csillogásában el-elmúló fiatal lányságát véli újra éledni.

– Na, Heni, jó, ebből elég. Eljössz hozzám, vagy elmegyek én hozzátok, és akkor ott megoldjuk a dolgot, ott be tudod tenni a hűtőbe, vagy rögtön ki is próbálhatod, de én azt javaslom, hogy keverd össze valami arckrémmel, mert én valahonnan úgy tudom, hogy a sperma az savas vagy lúgos… vagy tudja a lófasz milyen kémhatású, és azt akkor semlegesíteni kell, hogy hirtelen nem marja szét a bőrödet. Aztán akkor annyi, és meglátod, hogy használ-e, figyelj, nekem ez nem olyan nagy ügy, meg most mit kell ebből ekkora dolgot csinálni? Aki azt a kibaszott cikket írta, szerintem az a gádzsi is biztos kipróbálta, különben honnan tudná, szerintem ebben nincs semmi ciki, ez is egyfajta anyag, ez is az emberi élet része, én egyébként még az illatát is szeretem, szerintem tök jó, akkor meg miért ne lehete kipróbálni, mint kozmetikum, ha már úgyis kint van?

Ritkán vetek be nővel szemben ilyesfajta mondat-úthengert, de Heninél most telibe talált.

– Jól van nnnaaaa! – mondta felszabadult röhögéssel, közben öntudatlanul is megérintve térdemet. Nem, nem a térdemet, ezek a nők valahogy pontosan érzik, hány centivel kell a térdem fölött hozzám nyúlniuk, hogy azt már tökre úgy érezzem, mintha a faszomat vernék. Minden nő kurva, ezt nem árt örökre tudni – bármilyen elcsépelt közhellyé  is tette ezt a részeg férfiak társasága.

– Akkor feljössz hozzám? – kérdeztem olyan tónussal, amely szinte lesöpört az asztalról minden más opciót. Például azt, hogy én megyek el hozzájuk, és mondjuk az apja épp akkor érkezik haza – merthogy Heni a válása után megint a szüleivel él – amikor én éppen ordítva élvezek bele egy borospohárba.

– Jó… legalább megnézem, hol laksz – mondta még mindig vigyorogva, de fél oktávval mélyebb hangon.

Munka után együtt sétáltunk haza hozzám, érdekes módon minden szamárságon röhögcsélve, jó kedvvel. Mintha már el is felejtettük volna azt, amiről a büfében beszélgettünk. Hazaérve megkínáltam egy pohár baracklével, és folytattuk az oldott dumálást, és lassan úgy tűnt számomra, Heni mintha kezdene belehelyezkedni egy ilyen délutáni haverozásos időtöltés-feelingbe, örülve annak, hogy egy hülye internetes cikk apropóján milyen kellemes beszélgetőtársra lelt. A Dologról mintha elfeledkezett volna, pedig én csöppet sem. Most kell észnél lenni – gondoltam magamban, és a csacsogás közben fél perc alatt ki is főztem a tervemet.  Egy “Bocsika” kiséretében felálltam a díványról és a fürdőszoba felé indultam, de az asztalról látványosan felkaptam egyet a tiszta poharak közül.

– Hová mész? – kérdezte Heni könnyedén, én pedig erre a lehető legegyszerűbben igyekeztem válaszolni. Vajon közben nem árulom-e el magam, hogy a szívem a torkomban dobog…?

– Hát, amiért jöttünk…

Amilyen oldott állapotban volt Heni, nem is volt meglepő a torkán feltörő röhögés, és az, ahogy teátrálisan hasra vágja magát a díványon. De én úgy vagyok vele, hogy addig kell a vasat ütni, amíg meleg, ezért a következő mondatomat olyan komolysággal ejtettem ki, mintha miniszterelnök lennék, és épp gázáremelést jelentenék be.

– Tudod mit, szerintem jobban jársz, ha itt előtted csinálom, és nekem is jobb, ha élőben látlak, mert úgyis rád verném ki – és kábé a mondat közepén elkezdtem vetközni. Mire odáig értünk volna, hogy a megrökönyödéstől eltátott száján kijött volna az első tinédzseres  “öööööö”, már anyaszült meztelenü álltam a szoba közepén, bal kezemben a pohárral, jobb kezemmel pedig háromnegyed keményre duzzadt faszommal.

Heni felpattant az ágyról, és az ajtó felé mozdult, de én rá sem hederítettem. Leültem az ágyra, és tovább szorongattam a faszomat. Ha most megszólalok, vagy elnevetem magam, akkor végem. Azt akartam, hogy lássa: a kimondott dolgoknak – bármilyen banálisak is néha – komoly következménye van. Heni iszonyú zavarban volt, mégis megállt félúton az ajtó felé, megpróbált rámnézni, és röhögésbe fulladt. Kábé fél percig tartott, mire apró kuncogásai lecsillapodtak, és ekkor megláttam a szemében, hogy leesett neki a tantusz… és egyenesen a pinája legmélyebb pontján koppant. Szemét lesütve visszaballagott az ágyhoz, és leült meztelen testem mellé.

Abban a pillanatban, amint megéreztem a divány süppedését, már meg akartam baszni Henit, de legalábbis ki akartam nyalni a seggét. Szinte önkéntelenül simítottam végig bal karját, majd kézfejéhez érve határozottan a faszomhoz tettem a tenyerét.

Megfogta, és – szemeit még mindig lesütve – tétován verni kezdte. Finoman megérintettem a lány állát, és felemeltem a fejét, majd egy apró puszit adtam a szája szélére. Máig csodálkozom, hogy tudtam türtőztetni magam, hogy vadul le ne smároljam, de akkor ott úgy látszik mindössze erre volt szükség kettőnk között. Mert két másodperc múlva Heni már valóban csókolt: legalábbis húsos szájával olyan finoman ölelte körül a makkomat, mintha a világ legfinomabb joghurtját ízlelgetné. Ráadásul pillanatnyi helyzetünkben volt valami különlegesen izgalmas, ahogy én tök meztelenül fekszem a díványon, Heni pedig utcai ruhában, azaz fehér ingben, feszes fekete  szoknyában és harisnyában szopja a faszomat. Kívülről nézve olyan lehetett ez a kép, mintha péntek délután lenne (pedig kedd volt), és a ház úrnője a hivatali munka végeztével ki akarná tombolni a hét fáradalmait, ezért az alagsori ketrecből előhoz egy rabláncon tartott meztelen rabszolgát, akinek engedelmeskednie kell úrnője minden óhajának. Most például annak, hogy beton-keményre szopjon egy faszt.

– Uuhhhhhggg…brrrsshhuúúúú…..fffffffffggggghhhhhhhhaaaooo…. – lihegtem, kissé rá is játszva a hangadásra, mert azért az előzőekben leírt szado-mazo-pornófilmes kép bizony átfutott az agyamon. Na meg az is, hogy az ilyen némán és méltósággal cidázó nők, mint jelen esetben Heni, kicsit talán még jobban felizgulnak, ha azt hallják, hogy a faszi hangosan élvezi a dolgot, mint egy túlfűtött, robbanásra kész kazán. Hangomban összekeveredett az egyre ütemesebben cuppogó száj élvezete, valamint a meztelen testű kiszolgáltatottság bizarr érzete, ráadásul egy pillanatra az is átfutott rajtam, hogy Dame Heni most akár ki is kötözhetne egy oszlophoz, és aztán órákig tartó lassú, megszakított szopással kínozhatna, hogy végül egy tomboló üvöltés kiséretében kifejhesse belőlem az olybá áhított friss gecit.

Hirtelen elhatározással vetettem véget a “szado-pornófilmnek”, és kihúztam Heni szájából a faszomat, majd azonnal hanyatt döntöttem a lányt, és 1 mm távolságból a szájába súgtam: “…most kinyalom a pinádat….”

Nyikkanásnyi időt sem hagyva neki, vadul csókolni kezdtem a száját, amelyen mintha még érezhető lett volna az iménti csatakos fasz-szopás zamata. Ahogy meztelen testemmel rajta feküdtem, és smároltam széles száját, azt vettem észre,, hogy a faszom körül jár a keze, ám ezúttal nem fogást keresett rajta…hanem szoknyája cipzárát kezdte oldogatni. Még mindig a száját zabálva lenyúltam a kezemmel és segítettem neki lehúzni a fekete szoknyát, majd a lábammal lerúgtam a földre. A faszom ekkor ért hozzá vastag combjához, az orromat pedig megcsapta a semmi mással össze nem téveszthető pinaszag. Lecsúsztam Heni átforrósodott testén, éa a lábai közé fúrtam az arcomat. Ekkor felhördült:

Hoooúúúúúúúúúúúmmmmmmmmmmmmmggggggggghhhhhhhhhhhhööööööaaaaaa..

Pattanási feszült agyam szinte azonnal lefordította számomra a lány artikulátlanul rejtjelezett üzenetének tartalmát: “Ezek a percek végre csakis az enyémek! Élvezni akarok egy hatalmasat, becsukott szemmel eltölteni pár másodpercet egy másik, boldogabb univerzumban!”. És én nem olyan vagyok, aki nem teljesítené kéjhölgye parancsát, éígy hát arcomat csakis egy pillanatra elszakítva pinája dombjától, megszabadítottam Henit átnedvesedett bugyijától.

Hatalmas fenekéhez és vastag combjaihoz képest arányos, vastag ajkú pinája volt, meglepően kevés szőrzettel. Persze, erre az analízisre most már csak utólag, emlékeimet felidézve van időm: ott és akkor azonnal rávetettem magam a gyöngyöző csiklóra, és szélesen ívelt fejmozdulatokkal nyalni kezdtem. Nem csak a csiklót, hanem ameddig sikerült beérnem nyelvemmel, a hüvelyét is körbepásztáztam. Heni önkívületben hörgött, én pedig olyan hévvel folytattam pinájának kényeztetését, hogy szinte azt éreztem, a levegőt is a hüvelyéből szívom. Az orrom, a szám szörcsögött és fröcsögött az egyre dúsabban ömlő szafttól, és két-három perc elteltével már éreztem, hogy Heni egyre jobban zihálva kapkodja szobám levegőjét. Azt akartam, hogy minél nagyobbat élvezzen – bánom is én, ha napokig azt sugdossák majd a szomszédok a hátam mögött, hogy “megint fenn volt nála valami kurva, aki úgy visított, mint akit nyúznak” – ezért nyelvem hegyére koncentráltam, és megcélozva az izzásig hevült csikló tetejét, elmondtam az esőhozó varázsígét:

– hhhhlllelllelleeelleelllelleelllellleeellllllleellllllllllllllleee..lllleeeeeee…..

Ahogy Heni tüdejének vonaglása centiméterenként közelítette meg az “élvezetbeli hegycsúcsot”, úgy lassítottam csiklója finom korbácsolásával, még végül a Krakatooa kitört. De még hogyan….!

Heni torkaszakadtából üvöltött, mindkét kezével a hajamat tépte (este legalább húsz hajszálat szetdtem össze a pamlagról), combjai pedig úgy dörzsölték a fülemet, hogy majdnem megsüketültem. De ebben a pillanatban határoztam el, hogy újabb felvonást írok a spontán íródott drámához. Amikor hallottam, amint Heni teliszájú üvöltése hosszan elnyújtott, hmmmmmmmggghhhmmmmnnn-be megy át, fefpattantam, és még mindig kökemény faszomat mindenféle igazgatás nélkül lágyan beletoltam a pinájába. Ebben a pillanatban felpattantak a lány csukott szemei, de én egy szájára tapasztott csókkal elejét vettem mindenféle magyarázkodásnak. Tudom, tudom, nem volt baszásról szó, de nem várhatja el tőlem, hogy amikor épp tíz perce pinaszagot és pinalevet inhalálok, és előtte leszopott, és teleordította a társasházat a ki-tudja-mióta-első elélvezésével, és amikor egész délelőtt geciről beszélgettünk, nos ezek után nem áztathatom meg a faszomat ebben a finom pinalében? Baj az, ha ezentúl őrá is úgy fogok nézni és gondolni, mint egy lányra a sok közül, akit megbasztam? Úgyis csak pár lökésről lehet szó – gondoltam magamban, hiszen én nem felejtettem el azt, amiből és amiért indult az egész. Geci – arcpakolás.

Maximum egy percig bírtam csak kúrni Henit, és már éreztem a hasam környékén a megszokott, bizsergető előjeleket, a feltörni vágyó geci vihar előtti földmozgását. Kihúztam Heniből a faszom, felálltam az ágy mellé, és karjánál fogva sietősen felültettem a lányt.

– Várj! – szólalt meg hosszú percek óta először.

– Most mi van? – nyögtem vissza, a faszomat markolászva.

– Semmi – mondta, és gyorsan a táskájához nyúlt, ahonnét elővarázsolt egy dobozkát, amiből előhúzott… egy arctörlő kendőt, majd pár pillanat alatt végig törölte az arcát és a nyakát. Rögtön kapcsoltam, hogy nem kell megijedni, ez a lány  – bármekkorát is élvezett az előbb – fegyelmezett nő maradt. Olyan, aki jól tudja: semmi értelme a pakolásnak, ha nem megtisztított arcra teszik fel! Ugye?

 

– Fsszzzzzzzzhhhh… – szívtam össze ajkaimat, ahogy faszomat verve újra felkészültem a kitörésre. Bal lábammal felléptem Heni mellé az ágyra, bal kezemmel pedig gyöngéden a hajába túrtam a tarkója mögött. Már csak pár másodperc lett volna hátra, amikor a makkom alsó végén, a kantárnál megéreztem Heni orrának domborulatát, és ekkor felrobbant a faszom.

Szzzfhhhöö…ssszfff..hööö..hhhö…aaaaaaaáááááááááááááááááááááávvvvvgghááááááááááááá…hhááááááááááááüüüüüüüúúúúúúú…gghhhhúúúúúúoooo……uuuhhhhrr..uuuhhhhrrrr.

Nem akartam kinyitni a szemem, hanem elélvezésem utolsó lőkéseinél a makkommal végig simítottam Heni arcát, és mint egy képzeletbeli festő-ecsettel oszlattam el rajta az utolsó horkanásokkal kicsorduló gecicseppeket.

– Úúhhh…bazdmeg…. – lihegtem halkan, és lerogytam Heni mellé az ágyra. Ekkor nyitottam ki a szemem, vele egyszerre.

A legtöbb az orrára jutott, valamennyi a homlokára, jópár szétkent gecifolt a szája sarkában, és a jobb arcán csillogott. Felröhögött. Én is.

Finoman hátra döntöttem, és mellé feküdtem. Egy szót sem szóltunk addig, amig gyengéden el nem kezdtem szétkenni arcán a fehér nyálkás réteget.

– Mit csinálsz? – kérdezte mosolyogva.

– Csak hogy mindenhová jusson, ennek be kell szívódnia a nyitott pórusokba. Van itthon valami finom Dove nappali krémem, várj, hozok belőle, és kenünk hozzá abból is egy kicsit.

Így is lett. Heni (miután a bugyiját visszahúzta) 4-5 percig csukodt szemmel, némán feküdt az ágyban. Közben félig-meddig én is felöltöztem, és kimentem a konyhába főzni egy kávét. Estig nálam maradt, eleinte zavartan, majd később (egy-két cigi után) már oldottan fecserésztünk. Mindenféléről. Csak a szexről nem.

Az eset soha nem ismétlődött meg köztünk, pedig többször elképzeltem, ahogy a konyhámban vagyok meztelenül, szorosan egy székhez kötözve, a fehér orvosi köpenybe öltözött Heni pedig egy óriási kémcsőbe veri bele a faszomat. Húúúú, már most is felállt tőle, ahogy mindezt leírtam.

De a valóság fájdalmasan más, mint a képzelet. Heni egy hét múlva bepasizott, és szerintem már nincs ideje hülye női weboldalak cikkein elmélkedni. Örül, hogy rendszeresen megbasszák, legalábbis én ezt látom rajta. És ez a lényeg. Meg hogy tapadjon a sperma.