Te hogyan veszítetted el?

Te hogyan veszítetted el? – kérdezte egyszer egyik magántanítványom. Lány volt, 17 éves, én éppen cikkeket írtam egy fiataloknak szóló portálra, és megkérdeztem tőle, szerinte miről olvasna a korosztálya szívesen. Az első témajavaslatai között szerepelt a szüzesség elvesztése, és elmondta azt is, hogy őt ez foglalkoztatja mostanában leginkább.

Én azt gondoltam, hogy nehéz erről beszélni egy fiatalnak, mivel a szavainkkal normákat szabunk neki, ami elég nagy felelősség.

Nekünk is ilyen normákat szabtak: filmekkel, könyvekkel vagy éppen a hallgatással, de őket ez nem különösebben zavarta.

A szüzesség misztériumáról, tabujáról és megéléséről beszélünk most. Fontos téma ez az emlékeink, az önértékelésünk és a következő generációk miatt is.

Három történet
Én nem emlékszem rá, hogyan lettem felvilágosítva, kiskamaszként már eléggé képben voltam, akkori barátnőim két-három évvel voltak idősebbek nálam, ami a szexualitás szempontjából elég soknak számított abban a korban. Én még éppen csak felvittem a babáimat a padlásra, amikor ők már fiúzni kezdtek. Te hogyan veszítetted el? részletei…

Elveszett szüzességek

Éppen földrajz órán voltunk, már mindannyian untuk a tananyagot, ugyanis már a hetedik óránkon ültünk. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az előttem ülő lány, Márti, elkezdi kipakolni a tolltartóját és tisztogatni a tűfilceit és a ceruzáit. Az ujjai a tűfilceken fel-le mozogtak, kecsesen és finoman. Teljesen belemerültem abba, amit csinált. Olyannyira, hogy arra eszméltem, hogy a férfiasságom a nadrágomban elkezd mocorogni. Már alig bírtam magammal, amikor kicsöngettek. Gyorsan összepakoltam és kisiettem a teremből. A következő órán úgyszintén előttem ült. Tegyük hozzá, hogy azért nem néz ki rosszul Márti… Nagyon szép, sima bőre van, karcsú, izmos testalkata, hosszú barna haja és gyönyörű szép barna szemei. Elkezdődött az óra. Egész órán őt figyeltem; hogyan bontja ki majd fogja újra össze a haját, hogyan veszi fel a ceruzát ami leesett… Végre kicsöngettek és mehettünk haza. Én is és ő is gyalog jár haza, véletlenszerűen pont ugyanabban az irányban. Kicsit gyorsabb volt nálam ezért ő előttem volt legalább 20 méterrel. De így legalább nézhettem kecses mozgását. Egy idő után sajnos elváltak útjaink, így nagy szomorúan hazakullogtam. Másnap ugyanúgy mindketten suliba mentünk. Elhatároztam, hogy ma viszont haza fogom kísérni. Idegesen vártam már, hogy kicsöngessenek az utolsó óráról is. Épp időben készültem el, már készültem, hogy amint kiérünk a sulikapun megszólítom. Ő már kint járt, amikor én kifordultam és megláttam, amint épp egy másik fiúval ölelkezik. Darabokra tört a szívem. Így búsan hazabaktattam és ledőltem az ágyba. Másnap, pénteken ugyanúgy viselkedett, mint ahogy eddig. A legérdekesebb, hogy senkitől nem hallottam, hogy barátja lenne. Mindegy is… Suli után már éppen kifelé tartottam, amikor valaki utánam kiáltott, hogy Erik!! Én megfordultam és nagy meglepetésemre Márti volt az. Próbáltam visszafojtani a mosolygást de egy kicsit azért biztosan mosolyogtam.
– Tudnál segíteni valamiben? – mondta Márti.
– Persze, mondjad! – válaszoltam.
– El tudnád magyarázni, hogy mi az a logaritmus?
És akkor elkezdtem neki magyarázni, közben elindultunk hazafelé. Amikor végre sikerült vele megértetnem, hogy mi is az a logaritmus, akkor elköszönt és megölelt. Nagyon szorosan visszaöleltem, majd amikor elváltunk akkor nagy boldogan hazasétáltam. Gyorsan megtanultam majd elmentem fürdeni. Fürdés alatt végig ezen gondolkoztam, hogy, ha van barátja, akkor miért ölelt meg? Miután nem jutottam semmire, bebújtam az ágyba és elaludtam. Szombaton reggel tízkor felébredtem és kikeltem az ágyból. Gondoltam, ilyen szép időben elviszem Gagát sétálni egy picit a városba. Így hát elindultunk. Amikor már éppen indultunk volna visszafele szembe jött velem Márti. Nagyon megörültem neki.
– Szia Márti!
– Szia Erik! Mi újság?
– Semmi különös, csak lehoztam egy picit Gagát sétálni. Veled?
– Velem se sok. Éppen most megyek haza Rékától, mert tegnap nála aludtam.
– Nem szeretnél velem sétálni egyet ilyen szép időben?
– De, szívesen!
Elindultunk és közben beszélgettünk. Sok minden szóba került, majd vettem a bátorságot és megkérdeztem:
– És ki volt az a fiú akivel ölelkeztél a suli előtt?
– Miért érdekel az téged? – kérdezte egy huncut mosollyal a száján.
– Mert… Nem ismerem és kíváncsi voltam, hogy ki az… – Teljesen elpirultam a kérdéstől, amit ő is észrevehetett.
– Ő csak az unokatesóm volt aki itt lakik tőlünk nem messze. De látom nagyon kipirultál, csak nem féltékeny vagy? – kérdezte kissé gúnyos hangon.
– Nem, én nem! – Tiltakoztam. De ugyanakkor nagyon megkönnyebbültem.
– Hát pedig nagyon úgy tűnik… Mindegy is… Nincs kedved átjönni hozzám? A szüleim nincsenek itthon a hétvégén és olyan uncsi egyedül…
Nagyon meglepődtem a kérdésen, nem számítottam erre.
– Hát, nem is tudom….
– Gagát is hozhatod, nagy kertünk van, elfér. Na, légyszi!!!
– Hát, ha ilyen szépen kéred…
– Jajj de jó! Gyere mutatom az utat!
Ezzel belém karolt és elkezdett valamit magyarázni. Igazából fel sem tudtam fogni, hogy mi történik most velem. Nem sokára megérkeztünk a házukhoz. Nem hazudott, tényleg hatalmas kertjük volt. Úgyhogy elengedtem Gagát és bementünk a házba. Nagyon szép házuk volt és kellemes illat keringett a levegőben. Mondta, hogy vegyem le a cipőmet és utána felvezetett a szobájába. Nagyon szép rend volt. Mindenhol képek és poszterek sorakoztak.
– Kérsz valamit inni? – kérdezte.
– Egy pohár víz tökéletes lesz! – mondtam.
– Rendben, máris hozom!
Azzal kiment. Én addig körbejártam a szobáját és megnézegettem a képeit. Éppen egy olyan képet néztem, ahol egy fiúval volt együtt, amikor betoppant.
– Ő a bátyám. Már nem él velünk. Víz helyett limonádét hoztam, nagy baj?
– Nem, dehogyis.
Leültünk az ágyra. Megkóstoltam a limonádét és nagyon ízlett.
– Ez nagyon finom! – jegyeztem meg. – Ilyen finomat még életemben nem ittam!
– Azért ne túlozz!
– Nem túlzok, tényleg! – és tovább ittam.
– Neked van barátnőd? – kérdezte.
Nagyon meglepett a kérdés. Annyira, hogy majdnem visszaköptem, ami a számban volt.
– Nincs. Miért kérded?
– Csak kíváncsi voltam. – mondta, megint azzal a huncut mosollyal a száján.
– Miért neked van barátod?
– Éppenséggel nincs.
Majd megittam az utolsó kortyot is. Letettem a kis éjjeli szekrényére a poharat.
– Megbízol bennem? – kérdezte Márti.
– Persze, miért ne?!
– Akkor csukd be a szemed!
Egy kicsit furcsálltam a kérését, de becsuktam a szemem. A következő pillanatban a számon éreztem az ajkait. Eléggé meglepődtem, de nem húzódtam el. Kis idő után ő hagyta abba a csókolózást, majd rám nézett a gyönyörű barna szemeivel. Visszanéztem rá. Nem mondtunk semmit mégis értettük egymást. Majd én csókoltam meg. Vettem a bátorságot és benyúltam a pólója alá, gondolván, ha nem szeretné akkor majd úgyis megállít. De nem tette. Elkezdtem simogatni a hátát. Megtaláltam a melltartó kapcsát és kicsatoltam. Ő közben levette a pólómat és egyre hevesebben csókolt. Erre én is levettem az ő pólóját, majd a lábát kezdtem simogatni. Érzetem, hogy a férfiasságom egyre jobban növekedni kezdett a nadrágomban. Végül levettem róla a nadrágot is és végül már magától a fehérneműit. Eközben megszabadultam én is a nadrágomtól, majd az alsómtól. Finoman ledöntöttem az ágyra, de még mindig csókolóztunk. Ott feküdtünk egymáson anyaszült meztelenül és csókolóztunk. Szépen lassan leváltam ajkairól és felfedező útra indultam a testén. Először a nyakát puszilgattam végig majd a mellkasát. Végül elértem a melleihez. A gyönyörű szép melleihez. Először a balt majd a jobb mellét csókolgattam végig. Amikor elértem a bimbóhoz finoman a számba vettem és szopogatni kezdtem. Erre egyre jobban elkezdett zihálni, amit jó jelnek vettem. Kis idő múlva áttértem a másik bimbójára és azzal ugyanezt tettem. Amikor végeztem, tovább puszilgattam végig a hasát, amikor végre elértem az áhított részhez. Borotválta, ami külön tetszett. Ezt is végigpusziltam. Először a combtövekben, majd alulról felfelé. Hallottam, hogy kis sóhajok hagyják el a száját, amely engem is nagyon felizgatott. Szépen lassan a nyelvem hegyével végig siklottam a punciján, amire egy nagyot sóhajtott fel. A nyelvemmel elkezdtem körözni a csiklója körül. Kis szünet után bevettem a szájamba a megduzzadt csiklóját és azt is szopogatni kezdtem. Majd elkezdtem szívogatni. Először kicsiket majd egyre nagyobbakat és hosszabbakat. Ő erre egyre hangosabban kezdett nyögdécselni. Így folytattam, amíg az egyik pillanatban megfeszült a teste és egy nagy nyögés kíséretében elélvezett. Már én sem bírtam nagyon, ezért felkúsztam és újabb csókolózásba kezdtünk. Miközben csókolóztunk odaillesztettem a farkam a bejáratához szépen lassan elkezdtem tolni. Aztán hirtelen megálltam és megkérdeztem:
– Te még szűz vagy?
– I-igen…
Erre nagyon elszégyellte magát és csalódottság ült ki az arcára.
– Ne búslakodj, ezen nincs mit szégyellni! Sőt, legyél büszke rá, hogy nem vesztetted el 12-13 évesen, mint a legtöbb lány. De a legfontosabb. Szeretnéd, hogy én vegyem el?
– Légy szíves, könyörgök, hogy te vedd el!
– Ha ennyire szeretnéd!
Azzal tovább toltam benne a farkam, majd megéreztem a szűzhártyáját. Egy pillanatra megálltam, mert egy kicsit elbizonytalanodtam, de ő abban a pillanatban egy határozott mozdulattal magára húzott. Egy kicsit megálltam, hogy a kicsi fájdalmon túl legyen. Amikor láttam a megkönnyebbülést az arcán, tovább folytattuk. Elkezdtem diktálni az ütemet, nem sokára ő is fel tudta venni az én ritmusomat. Így csináltuk legalább tíz percig különböző pózokban. 10 perc után már éreztem, hogy nem bírom tovább, el fogok menni. Már éppen készültem kivenni amikor azt mondta, hogy ne vegyem ki. Így, hát nem vettem ki. Közben neki már rángatott a puncija és rászorult a farkamra. Pár másodperc után megremegett a farkam és én is elélveztem. Így feküdtünk legalább 2 percig, amikor is kivettem a farkam. Csak meredten néztünk egymás szemébe, majd végül lágyan megcsókoltuk egymást. Hosszas csókolózás után kifeküdtünk egymás mellé és még beszélgettünk egy kicsit.
– Hanyadik lány voltam életedben, akivel együtt voltál? – kérdezte.
– Az első. – válaszoltam, kissé lesütött szemmel, megbánóan, mert hogy eddig nem mondtam el.
– Tényleg? És miért nem mondtad eddig? Még te mondtad, hogy emiatt nem kell szégyenkeznem!
– Nem kérdezted…
– Mondjuk igaz… De attól még fantasztikus voltál! – és megcsókolt.
– Te sem voltál rossz! – És én is megcsókoltam.
– Nem akarsz itt aludni?
– De, szívesen!
Utána még feküdtünk legalább 10 percet és beszélgettünk.
– Na, öltözzünk fel! – mondtam.
– Muszáj? Olyan jó így lenni.
– Igen, muszáj! – Azzal megcsókoltam.
– Gyere, együnk valamit, mert éhen halok! – mondtam.
– Jól van, csinálok neked ebédet!
Felkeltünk, felöltöztünk. Lementünk és ettünk valamit. Ebéd után megnéztünk kér filmet, majd visszamentünk és szeretkeztünk még egyet. Ezután mély álomba szenderültünk.