Házasságkötésünk után évekig igen szerény anyagi körülmények között éltünk Zsolttal, a férjemmel. Anyagi gondjainkat csak fokozta, hogy gyors egymásutánban két gyerekünk született, akik miatt otthon maradtam, és csak Zsolt keresetére számíthattunk. Nyolc évvel ezelőtt aztán felcsillant a remény, hogy kiemelkedhetünk a szegénység szorításából. A reményből valóság lett, aminek valóra váltásában nekem is fontos szerep jutott. Olyat kellett tennem, amire ugyan ma sem vagyok büszke, de nem is bántam meg.
Férjem akkoriban egyszerű beosztott alkalmazottja volt egy hatalmas biztosító cégnek. Munkájával nagyon elégedettek voltak és várományosa lett egy kinevezésnek, vezető beosztásba, kimagasló, álom-fizetéssel. Az állás elnyerése esetén minden álmunk, lakás, autó, külföldi nyaralás stb. elérhetővé válhatott. De az ára az én tisztességem volt, csak ezt előre nem mondta meg nekem senki.
Úgy kezdődött, hogy Zsolt egy nap azzal a hírrel jött haza, hétvégére meghívást kaptunk leendő főnöke kerti-partijára, ahol ott lesznek a cég valamennyi fontos vezetője és feleségeik.
Nem örültem túlságosan a meghívásnak, nem éreztem kedvet az estélyhez, az idegen társasághoz, de Zsolt fontosnak tartotta a megjelenésünket, az ígért kinevezés elnyerése miatt. Zsolt rábeszélése és többszöri határozott kérésére végül is úgy döntöttem, hogy elmegyek. Nem volt az alkalomhoz illő ruhám, ezért aztán vettünk egy meglehetősen drága, divatos estélyi ruhát, a mellrészen nagy kivágással. Nagyon feszélyezett, hogy a melleim túlságosan kilátszottak a dekoltázsból. Zsolt váltig bizonygatta, hogy a vezetők feleségei is hasonlóan öltözködnek ilyenkor, és ő nem szeretné, ha kilógnák a sorból. Már napokkal előtte és még útközben a partira is, folyton azt hajtogatta, hogy nagyon sok múlik azon, hogy milyen benyomást teszünk a főnökeire. Többször kérte, hogy különösen Meissner úrral, az elnök-vezérigazgatóval és a helyettesével, Koller úrral legyek nagyon kedves, igyekezzek megnyerni a tetszésüket.
Meissnerék egy nagy parkban álló, palotának is beillő, emeletes villában laktak. Miután megérkeztünk, és bemutattak a vendégeknek, a főnököknek, kollegáknak és a feleségeiknek, kezdtem megnyugodni. A nők legtöbbjén lévő ruha valóban többet mutatott, mint elrejtett, vagyis egyáltalán nem lógtam ki a sorból kivágott estélyi ruhámmal. Mivel addig nem jártunk partikra, úgy gondoltam, ilyen a mostani nagyvilági divat. Az asztalnál a Zsolt által figyelmembe ajánlott két ember, Meissner és Koller urak közé ültettek. Meissner magas, ősz hajú, a hatvan év körüli katonás tartású férfi volt. A másik főnök, Koller, alacsony, köpcös negyven év körüli, szimpatikus, jó megjelenésű, barátságos férfinak mutatkozott. A két férfi nagyon udvarias, sőt egy kicsit túlzottan kedvesek voltak. A vacsora alatt még egy kicsit feszült voltam, de a pezsgő hatására lassan kezdtem feloldódni. Zsolt még vacsora alatt is bíztatott, hogy legyek kedves a mellettem ülő urakkal, és ha felkérnek táncolni, ne mondjak nemet. Zsolt már ekkor is enyhén szólva elég spicces volt, mivel mindenkivel pertut ivott, és ez erősen a fejébe szállt. Láttam, hogy nagyon jó a kedve, és nem akartam elrontani az ő estéjét, bár nem sok kedvem volt táncolni.
Azt már kezdetben is észrevettem, hogy a ruhám vagy én felkeltettük a férfiak figyelmét. Időnként elkaptam egy-egy tekintetet és láttam, hogy leplezetlenül méricskéltek, szinte a szemükkel vetkőztettek. Az igazat megvallva ez nem esett rosszul, és egyre inkább oldódtak gátlásaim. Az asztalnál, társalgás közben már egyáltalán nem törődtem azzal, hogy előhajolásnál beláttak a dekoltázsomba, és hogy hozzáér-e a combom a szomszédomhoz. Minél több ital fogyott, annál pikánsabb témák hangzottak el, amelyeken én is önfeledten szórakoztam. Vacsora után a társaság kitódult a hatalmas teraszra és elkezdődött a tánc. Az egyik lassú számra felkért előbb Meissner, majd a következőnél Koller úr is. A kellemes meleg nyári estén, a tánc a teraszon folyt, több volt a hely és a társaság nem táncoló része zavartalanul társaloghatott. Tánc közben partnereim szorosan magukhoz öleltek, és óvatosan de félreérthetetlenül végigtapogatták a hátamat és a fenekemet, mialatt udvariasan és előzékenyen társalogtak. Már jó ideje táncoltunk Kollerrel és úgy éreztem illetlenség a társaságot ennyi időre elhanyagolni, de hiába pillantgattam a férjem felé, ő rám se hederített. Koller, észrevette és rákérdezett, hogy talán unom már a táncot vele? Nem akartam udvariatlan lenni, és azt mondtam, hogy természetesen nem, csak a férjem miatt aggódom. Nekem úgy tűnt enyhén gúnyos volt a mosolya és hangja, amikor azt mondta, ne aggódjak, ez a legjobb alkalom a férjemnek, hogy megszokja és beilleszkedjen a leendő „nagy-családjába” és annak szokásaiba. Aztán hirtelen arról kezdett beszélni, hogy nagyon fontos az is, hogy a férjeik mellett a feleségek is együttműködésre készen támogassák férjüket az előmenetelükben. Mivel előzőleg Meissner is valami hasonló célzást tett, megkérdeztem, hogy ez mit jelent, de válasz helyett dicsérni kezdett, hogy milyen jól nézek ki, és szerinte a két gyermekem csak előnyösen formálta az alakomat.
Jól esett a bók, mivel a szüléseim után igen sok gondot fordítottam rá, hogy alakom visszanyerje formáját, és rugalmasságát. A csípőm ugyan szélesebb lett egy picit, és a melleim is nagyobbak lettek, de nem ereszkedtek meg, csak saját súlyuk adott némi természetes lejtést nekik. Ezért viseltem melltartót, amire korábban nem volt szükségem. Elbizakodottság nélkül mondhatom, 28 évesen igazán jó alakom volt.
Mivel nem szabadkoztam a bók miatt, Koller tovább dicsért, majd kijelentette, hogy sokkal természetesebb lennék, ha nem viselnék melltartót és azt javasolta, hogy menjek ki a mosdóba és vegyem le. Hirtelen nem tudtam, mit mondjak, eszembe jutottak Zsolt intelmei, hogy legyek kedves a főnökeihez. Elnézést kértem és kimentem a mosdóba. Levettem a melltartómat, és a kis kézitáskámba tettem. Közben bejött a mosdóba Zsolt egyik kollegájának a felesége, akit megkérdeztem, hogy mit jelentenek Meissner és Koller célzásai a feleségek szerepéről a férjek előmenetelében?
– A férjed nem mondta, hogy mi a te feladatod a kinevezése érdekében? – kérdezte.
– Nem. Mit kellett volna elmondania? – kérdeztem.
A nő felvilágosított. Szerinte a cégnél mindenki tudta és ezt Zsoltnak is elmondták, hogy a főnökök elvárják, hogy én lefeküdjek velük. Azt is elmondta a nő, hogy ezt nem csak egy alkalommal kell megtennem, sőt időnként a cég fontosabb ügyfeleinek is a rendelkezésükre kell állnom. Azt is hozzátette, hogy ezen ő is átesett, amikor férjét előléptették
A nő ezután magamra hagyott és én ott álltam ledermedve. Erre nem számítottam. Az agyamban egymást kergették a gondolatok. Mit tegyek? Legszívesebben azonnal elmenekültem volna nem törődve a következményekkel. Mélységesen megdöbbentett, hogy Zsolt figyelmeztetés nélkül ebbe a helyzetbe hozott. Mit tegyek? Leküzdve csalódottságomat és felháborodásomat megkíséreltem hideg fejjel végig gondolni a helyzetet.
Tegyem meg azt, amit még eddig soha és csaljam meg a férjemet? Azok után, amit Zsolt velem tett meg is érdemelné. Persze ha Zsolt megkapná ezt a nagyon jól fizető állást, az nekem és a gyerekeknek is jó lenne. Azért talán érdemes megtenni olyat, amit különben soha nem tennék meg. Ha hajlandó vagyok elfogadni a helyzetet és áruba bocsátani a testemet, jobban élhetünk. Vissza tudnánk végre fizetni a lakásra és autóra felvett kölcsönöket, a gyerekeknek sem kellene nélkülözniük bizonyos, ma még luxusnak számító dolgokat. Most már értettem Koller célzásait a férjem támogatásáról. Már csak az volt a kérdés, hogy mikor akarja, vagy akarják, behajtani rajtam a kinevezés árát. Tisztában voltam azzal, hogy ha visszautasítom, azzal lehetetlenné teszem Zsolt kinevezését, és vele a mindnyájunk jövőjét. Nem voltam felkészülve erre a helyzetre, de döntenem kellett. Arra is gondoltam, hogy előbb még beszélnem kellene Zsolttal, de aztán eszembe jutott, hogy milyen erősen hangsúlyozta a Meissnerrel és Kollerrel való figyelmes magatartásom fontosságát. Néztem magam a tükörben és nehéz szívvel és azzal az elhatározással indultam vissza, hogy megteszek mindent, akármit is akarnak tőlem. Míg a mosdóból visszafelé mentem borzasztóan zavart, hogy melleim a melltartó nélkül gumilabdaként ugráltak az estélyi ruhám alatt, és mellbimbóim átnyomódtak a vékony selymen.
Kifelé menet Zsoltot láttam, amint eléggé ittas állapotban, a kollégáival összeölelkezve próbáltak a WC-be bemenni. Csak intett és odaszólt, hogy reméli, jól érzem magam. Mikor visszaértem a terembe, az ajtóban beszélgető Meissnerbe és feleségébe ütköztem. Meissner látható tetszéssel végignézett rajtam, és elégedetten mosolygott. Felesége megjegyezte, hogy sápadtnak látszom és kérdezte rosszul érzem-e magam? Biztosítottam, hogy nincs semmi bajom, aztán Meissner felkért táncolni. Lassú tánclépésekkel kivezetett a teraszra. Mintegy mellékesen megjegyezte, hogy melltartó nélkül sokkal izgalmasabb vagyok. Aztán ő is kezdett a feleségek viselkedésének fontosságáról beszélni, férjeik érvényesülésében. Megkértem, hogy mondja egy kicsit konkrétabban, mit is kell ezen értenem, mit várnak tőlem, mert korábban Koller úr is ezt hangsúlyozta. Meissner a szemembe nézett és hanyagul csak annyit mondott, hogy például leszophatnám őt. „Tessék, mit mondott?” – kérdeztem elhűlve. Megismételte, ugyanolyan szenvtelen hangon és megkérdezte, hogy megteszem-e. Megszédültem, erre nem számítottam, a gyomrom görcsbe rándult. A mód, ahogy ezt mondta az annyira közönséges és megalázó volt. Hosszasan hallgattam, a lábaim remegtek, csaknem összecsuklottak alattam. Aztán nem várva, hogy megismételje bólintottam és halk remegő hangon csak azt kérdeztem, mikor és hol akarja. Elégedett mosollyal nyugtázta beleegyezésemet és közölte, hogy néhány perc múlva menjek utána, a folyosón a második ajtón jobbra, nyissak be, ott fog várni. Elment és én ott maradtam ledermedve. Teljesen elgyengültem a gondolattól, hogy mit kért tőlem ez az ember. Még soha nem volt a számban férfi nemi szerv. Zsoltnak sem engedtem ezt meg, amikor próbálkozott vele. Láttam már olyat pornófilmen és nagyon visszataszítónak tartottam. Hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy meg tudom-e tenni. Már a gondolattól, hogy esetleg a számba üríti spermáját, a rosszullét jött rám. Egy nálam valamivel idősebb nő fogta meg a karom és megkérdezte: rosszul vagyok-e? Zsolt egyik munkatársának felesége volt. Az asztalhoz vezetett, adott egy pohár vizet és halkan kérdezte: Meissner hívott szobára? Csak bólintani tudtam, mire súgva elmondta, hogy néhány évvel korábban ő is megtette már, kedve és szándéka ellenére. Aztán két éven át volt a szeretője. Megkérdezte még, hogy Zsolt felkészített-e erre a lehetőségre. Amikor nemet mondtam elcsodálkozott. Bátorítóan megszorította a karomat, és azt mondta: menjek, ezen át kell esnem. Kerestem Zsoltot, hogy elmondjam mi az ára a kinevezésének, de nem láttam sehol. Ettől teljesen pánikba estem. Remegő lábakkal, összeszorult gyomorral, elindultam megkeresni a szobát. A folyosón tétován megálltam, mert elfelejtettem, melyik ajtón is kell bemennem. Meissner felesége jött arra, aki mikor meglátta, hogy nézem az ajtókat, barátságosan mosolyogva mutatta: azon az ajtón menjen be kedves, ott várják. Tehát tud mindenről, gondoltam és ettől még megalázóbbnak éreztem a helyzetemet. Lenyomtam a kilincset és beléptem.
A szobában csak egy olvasólámpa égett a sarokban álló íróasztalon. A falak könyvekkel zsúfolt polcokkal voltak borítva. Középen egy hosszú, zöld posztóval borított tárgyalóasztal állt, annak támaszkodva Meissner várta érkezésemet. A lábaim remegtek, attól féltem, hogy mindjárt összeesek. Ekkor tudatosult bennem, hogy mire vállalkoztam és rettenetes félelem fogott el, közel voltam az ájuláshoz. Kétségbeesetten próbáltam elképzelni, hogy is kell hozzákezdenem a dologhoz és mi lesz, ha a számba élvez. Hirtelen eszembe jutott egy jelenet a pornó filmből.
„Már azt hittem meggondolta magát”,- fogadott Meissner. Összeszedtem minden bátorságomat, és azt mondtam.
– Uram, én még soha nem tettem ilyet, azt sem tudom, hogyan kell csinálni, de megteszem. Kérem, bocsásson meg, ha ügyetlen leszek.
Közelebb mentem és a filmen látott módon, letérdeltem eléje. Remegő kézzel megpróbáltam kigombolni a nadrágját. Ahogy előrehajoltam melleim csaknem kibuktak a ruhámból. Meissner ekkor lehajolt és karomnál fogva álló helyzetbe emelt. Azt mondta, ne siessek, majd arra is sor kerül. Két kezét a vállaimra helyezve közelebb hajolt és megcsókolta a számat és nyelvét a számba dugta. Kis várakozás után visszacsókoltam. Úgy gondoltam meg kell tennem, ez még nem olyan borzasztó. Kezeivel lassan lecsúsztatta a ruhám pántjait vállamról, amitől a ruhám magától csúszott le tovább, a padlóra. Egy szál bugyiban meztelen kebleimmel, a szégyentől remegve álltam egy idegen férfi mohó tekintete előtt és hagytam, hogy kezeibe vegye melleimet. Mintha kelyhet fogna, úgy tartotta őket a tenyerében és hüvelykujjaival, lágyan masszírozni kezdte a mellbimbóimat. Akartam vagy sem, a mellbimbóim egy pillanat alatt megkeményedtek. Meissner a szájába vette, egyiket a másik után és váltakozva elkezdte szopni őket.
Aztán hátralépett, gyönyörködve nézett végig testemen és lassan lesimította csípőmről a bugyimat. Kiléptem a földre hullott ruhámból, Meissner pedig a derekamnál fogva megemelt és felültetett a tárgyalóasztalra. Még mindig reméltem, hogy nem kell megcsalnom Zsoltot. Elhitettem magammal, hogy a csók, a melleim tapogatása még nem számít hűtlenségnek. Ültem az asztal szélén és szerettem volna elszaladni vagy legalább néhány órával öregebb lenni. Le akartam szállni, de Meissner nem engedett. Folytatta melleim szopását és a combjaim között benyúlt a pinámba és simogatni kezdett. Mondtam neki, hogy én azért vagyok itt, hogy szopjak neki, nem szeretném a férjemet megcsalni. Azt felelte, hogy nem érti a húzódozásomat, hiszen Zsoltot a leendő vezetőtársai már napokkal korábban felvilágosították, miért kell nekem megjelenni az estélyen, és mi a feladatom a kinevezés érdekében.
– „Tudja kedvesem – mondta – ez a belépő a mi kis családunkba.”
Elakadt a szavam a megdöbbenéstől. Első gondolatom az volt, hogy hazudik, de eszembe jutott, hogy mit mondott a nő a mosdóban és Zsolt állandó figyelmeztetései a meghívás elfogadását, a ruhámat és a főnökeivel szemben viselkedésemet illetően. Ilyen aljasságot nem vártam egy nagy cég főnökétől és főleg nem a férjemtől. Elárultnak, kiszolgáltatottnak, megalázottnak éreztem magam. Meissner láthatta rajtam szavainak hatását, és azt mondta, hogy ha mégis el akarok menni, elmehetek, de akkor ne számítsak Zsolt kinevezésére. Nem tudtam mit válaszolni, könnybe lábadt szemekkel hagytam magam hátradönteni az asztalra. Megadtam magamat. Meissner széjjelebb húzta combjaimat, és fejét közéjük préselve elkezdte nyalni a pinámat. Zsolt még soha nem csókolt meg ezen a helyen. Kétgyerekes anyaként naiv és nagyon tapasztalatlan voltam a szexuális dolgokban. Felnyögtem, mert a legérzékenyebb pontomon kezdett a szájával és nyelvével izgatni, miközben mindkét mellbimbómat az ujjaival szorította. Szexuálisan nagyon érzékeny vagyok, nagyon gyorsan fel lehet izgatni. Nagyon szégyelltem, hogy pillanatok alatt élvezni kezdtem, amikor a csiklómat kezdte szívni. Nem tudtam, hogy magam, vagy Meissner előtt szégyellem-e magam jobban. Próbáltam arra összpontosítani, hogy ne élvezzem, amit velem történik, de sikertelenül. Egy ideig még küzdöttem, de a puncim nyalása annyira új és izgató volt, hogy nem tudtam nem élvezni. Szégyenkezve, de nyöszörögve a kéjtől elélveztem, nedveimmel árasztva el Meissner arcát. Nem vettem észre, hogy közben Meissner levette a nadrágját. Még magamhoz sem tértem az orgazmusból, amikor a lábaim közé állt, és kényelmes lassúsággal benyomta a farkát az izgalomtól már nedves puncimba. Borzasztóan vastag és meglehetősen hosszú farka volt, hüvelyemet teljes hosszában betöltötte.
Megpróbáltam felülni és tiltakozni, de Meissner oda sem figyelt, szelíden de határozottan visszanyomott az asztalra és már kezdte is járatni bennem a farkát. Elveszettnek, becsapottnak éreztem magam, de a vastag és kemény pénisz feszítése és mozgása miatt már nem tudtam kivonni magam a lábaim közt erősödő kéj hatása alól. Az eszem még tiltakozott, a testem már kezdte élvezni a gyönyört. Hiába próbáltam megalázottságomra gondolni. Éreztem, hogy nemsokára ismét elélvezek. Hirtelen kinyílt az ajtó és Meiszner lelassított, épp csak annyit mozgott, hogy ne élvezzek el.
Megrémültem, hogy ránk nyitott valaki és meglátnak ebben a megalázó helyzetbe. Kinyitottam a szemem és felültem volna, de Meissner nem húzta ki a farkát belőlem, és ismét visszanyomott fekvő helyzetbe. Koller lépett be. Mosolyogva az asztalhoz jött. Minden rendben? – kérdezte Meissnert, és rám sem nézve, szinte mellékesen, fogta meg az egyik mellemet. Meissner megdicsért, hogy nagyon készséges vagyok és együttműködésre kész. Mosolyogva elmondta Kollernak, hogy még sohasem szoptam. Szörnyen megalázó volt ez a felettem és rólam folyó társalgás. Mintha csak egy tárgy lettem volna, akinek nincsen saját akarata, önérzete. Szégyenemben ismét behunytam a szemem. Közben Meiszner folytatta a dugást, és én ismét az elélvezés határán voltam. Koller váratlanul megfogta a fejemet, maga felé fordította, és azt mondta:
– Na, kedvesem nyisd ki nagyra azt a szép kis szádat és szopjál.
Sértetten a lekezelő tegezéstől kinyitottam a szemem és láttam, hogy a péniszét akarja a számba dugni.
– „Nem!” – nyögtem elkeseredve és ijedten.
– „Mit nem? – kérdezte Koller – úgy hallottam, hogy nemrég még azt mondta szopni jött.”
Azt mondta, felkelhetek és elmehetek, ha akarok, de Zsolt biztosan nem ezt akarná.
Nem tudtam mit válaszolni. Megadtam magamat. Kinyitottam a számat és hagytam, hogy Koller bedugja a farkát. Ez volt életem első pénisze a számban. Koller farka kemény és vastag volt, alig fért be a számba. Elfogott az undor és féltem, hogy hányni fogok tőle. Gondolatban felidéztem, amit a filmeken láttam és megpróbáltam szopni, de túlságosan ügyetlen lehettem, mert Keller a hajamba markolva lefogta fejemet, és egyszerűen baszni kezdte a számat. Amire sohasem gondoltam, most megtapasztaltam. Egyszerre basztak és szoptattak. A két férfi közben felváltva biztosított, hogy jól csinálom.
Nagyon megalázó helyzet volt, de nem volt bátorságom, és tulajdonképpen már erőm és kedvem sem tiltakozni. Meissner időnként teljesen kihúzta a farkát belőlem, épp csak a hegyét hagyta a szeméremajkaim közt. Aztán lassan ismét belém nyomta tövig a farkát, és benntartva feszítette a hüvelyemet. Hiába voltam nyolc éve férjes asszony, két gyerek anyja, mégis nagyon tapasztalatlan voltam. Zsolt volt eddig az első és egyetlen férfi az életemben. Mellette nem sok tapasztalatot szerettem. Most derült ki számomra is, hogy lehet a szexet másképpen is gyakorolni, mint amit Zsolt mellett megszoktam. Az asztalról eddig tehetetlenül lelógó lábaimat önkéntelenül összekulcsoltam Meissner hátán, combjaimmal a derekát szorítottam és mozgatni kezdtem a csípőmet. Azon vettem észre magamat, hogy élvezem, ahogyan a két férfi bánik velem. Igyekeztem a számban ki-be csúszkáló, időnként a torkomig hatoló farkat szopni, megszívni. Közben Meissner kezdett gyorsabban és szinte brutális keménységgel baszni. Egyre nagyobb ütemben nyomta belém a farkát időnként a méhemig hatolva. Kezdtem elveszíteni az ellenőrzést testem és akaratom felett. Ha a számat nem tölti be Koller farka sikítani, tudtam volna kéjtől. Már nem zavart, nem érdekelt kinek a farka jár bennem, csak élvezni akartam. Marokra fogtam Koller farkát és szívtam – nyaltam – szoptam, éppen csak nem haraptam bele.
Aztán már csak arra emlékszem, hogy elemi erővel elélveztem. Olyan orgazmusom volt, hogy néhány pillanatra elvesztettem az emlékezetemet és azt sem éreztem, amikor Koller a számba élvezett. Mikor magamhoz tértem, a szám, az arcom, nyakam tele volt spermával. A torkomban is éreztem az ízét. Meglepődtem, hogy a gyomrom nem háborog, nincs hányingerem. Azt is utólag vettem észre, hogy Meissner ugyan kiszállt belőlem, de még nem élvezett belém. A két férfi lelkesen értékelte saját teljesítményüket és az én testemet, és közben helyet cseréltek. Meglepődve láttam, hogy Kollernek már ismét áll a farka és úgy áll be a combjaim közé. Lábaimat a vállára tette és már nyomta is belém a farkát. Vastag farka elsőre fájdalmasan feszített, ráadásul keményen, szinte durván baszott. A még éppen csak elcsendesült kéj újból feléledt bennem. A gyönyör hatására én is egyre aktívabb lettem, csípőmmel köröztem, és visszalöktem Koller kemény lökéseinek. Aztán észrevettem, hogy Meissner közelebb lép a fejemhez, kezében tartva teljesen merev farkát. Megértettem, hogy mit akar, és felszólítást sem várva kinyitottam a számat, és kíváncsian vártam, milyen érzés az a pillanat, amikor beleélvez a számba. Meissner a kitátott szám előtt verte a farkát. Aztán hirtelen nyögni kezdett és hosszú sugárban egy adag sperma spriccelt a számba, és kötött ki a nyelvemen. Hagytam, hogy a következő kitörés az orromon fröccsenjen, aztán rábuktam a faszára, és a kezemmel fejni, a számmal szívni kezdtem. Tele lett a szám, nem győztem nyelni, egy része kifolyt a számból, a nyakamba. Kollerre nézve láttam, hogy izgatottan nézi, ahogy nyelem a spermát. Még a baszást is abbahagyta. A szégyenkezéssel keveredő izgalomba megint beleborzongtam. Még az utolsó tisztogató szopást csináltam, amikor Koller újra járatni kezdte a faszát bennem. Meissner farkával a számban, hallottam Koller kérdését: ugye szed fogamzásgátlót? A számat betöltő fasztól csak bólintani tudtam az igent. Koller ekkor nagyobb sebességre kapcsolt, két kezével a seggembe markolt, egyik ujját a végbelembe dugta és kezdte izgatni az ujjával. Erre nem voltam felkészülve, most derült ki számomra is, hogy ezen a ponton az átlagosnál is érzékenyebb vagyok. A testem vitustáncot járt, artikulálatlan szavakat hörögtem, és őrületes orgazmust éreztem, amit szinte elviselhetetlenné tett, hogy Koller a kemény mutatóujját egyre mélyebben döfte a fenekembe. Távolról, az öntudatlanság határán éreztem, hogy mélyen, a pinám mélyére önti spermáját, aztán már nem tudta semmiről, csak lebegtem a létezés határán. Lassan tértem magamhoz, és a józan valóság szinte fejbe ütött. A két férfi éppen rólam csevegett.
– „Na, mit szólsz családunk új tagjához?” – kérdezte Meiszner a másikat.
– „Ha az első alkalommal, amikor megcsalta a férjét, így tudja élvezni idegen férfiak faszát, akkor bűn lenne, ha nem teremtenénk lehetőséget a folytatásra. Jó teste van, izgalmasan szűk a pinája, jobban szopni pedig majd megtanul,”
– „Mégis mit gondolnak? – háborodtam fel – megkapták, amit akartak, de nem akarom máskor is megtenni.
Meissner visszafordult az ajtótól és odajött hozzám, megfogta az államat, és azt mondta:
– „Ne beszéljen szamárságokat kedvesem, ne rontsa el a dolgokat. A férje természetesen megkapja a kinevezését, és mi azt szeretnénk, ha ő hosszú ideig lenne vezető munkatársunk. Ahhoz pedig, hogy ez így legyen szükséges a maga maihoz hasonlóan okos viselkedése. A férje, megbízásunkból, időnként kiküldetésbe fog utazni néhány napra. Ilyenkor maga meghívást kap és rajtunk kívül alkalma lesz találkozni más, fontos emberekkel is. Biztos vagyok benne, hogy azokkal az urakkal is ugyanolyan kellemesen érzi majd magát, mint az imént velünk.. Erre készüljön, és ne rombolja le azt, ami ma itt felépített. Maga okos és nagyon vonzó asszony, nem szeretnénk csalódni magában. Természetesen anyagilag is honorálni fogjuk az együttműködését. ”
Míg ezeket mondta mintegy mellékesen, megsimogatta a mellemet. Kimentek a szobából és engem otthagytak az asztal szélén ülve. Alattam tócsába gyűlt a belőlem folyó sperma, hatalmas foltot hagyva a zöld posztón. Lekászálódtam az asztalról, felvettem a ruhámat, és bugyimmal a kezemben elindultam a toalett felé. A folyosón ismét Meissner feleségébe ütköztem, aki gyorsan karon fogott és sietve az emeletre kalauzolt egy pompás fürdőszobába. Míg mentünk éreztem, ahogy folyik a sperma a combomon. Nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem, tud arról mi történt velem a földszinti szobában? Szomorú mosollyal nézett rám, és azt mondta, hogy természetesen tudja, de nem én vagyok az első, akivel ez történik.
-„Tudja kedves – mondta – mi nők sok mindent megteszünk a férjünkért, és sokat elnézünk nekik, csupán azért, mert szeretjük őket, és megértjük gyengeségeiket. De hiszen maga is a férjéért tette, mint ahogy maga előtt mások is megtették ugyanezt” – fejezte be.
Megvárta, míg megmosakodtam és, felvettem a bugyimat, melltartómat, aztán visszakísért a szalonba.
– „Így legalább a többiek azt hihetik, hogy velem volt távol olyan sokáig” – súgta a fülembe, és bátorítóan megszorította a karom. Hálásan és elismeréssel néztem a kedves idős, asszonyra.
Zsoltot holt-részegen találtam meg egy széken görnyedve. A társaság már feloszlóban volt, sokan búcsúzkodtak már. Én is megköszöntem, a férjem nevében is a meghívást a ház asszonyának, aki megcsókolta az arcomat és azt mondta: szeretném, ha nem vinnék magammal kellemetlen emléket a mai estéről. Aztán a kezembe adott egy dossziét azzal, hogy a férje küldi.
Fáradt voltam, de már nem éreztem sem haragot, sem szégyenkezést. Túl voltam életem első hűtlenségén és utólag már nem is találtam olyan borzasztónak. Úgy látszik, hogy mással is tudom élvezni a szexet, nemcsak a férjemmel – próbáltam megnyugtatni magam.
Rendeltettem egy taxit, és haza vittem Zsoltot. Otthon ágyba fektettem őt, aki még mindig nem volt beszámítható állapotban, és beültem egy kádforró vízbe, kiáztatni magamat. Fürdés után az ágyban végig gondoltam az este történteket. Eszembe jutottak a mosdóbeli nő és Meissner szavai, az amit Zsoltról mondtak. Ha igaz, amit mondtak, és miért ne lenne igaz, akkor Zsolt eladott engem. Ez felment engem a hűtlenség vádja alól. Eszembe jutott a dosszié, amit a búcsúzásnál kaptam. Elővettem, Zsolt kinevezése volt benne. A fizetése pontnál elállt a lélegzetem. Jövendő fizetés sokszorosa lett a jelenleginek. Fellélegeztem. Ennyi pénzért talán érdemes volt elviselni a megaláztatást és megkönnyítheti azt, ami ezután fog történni velem.
Már elmúlt dél volt mire felébredtünk, a gyerekek a nővéremnél voltak, ott is maradtak másnapig, nem kellett sietnünk. Zsolt a másnaposok szokásos fejfájásával ébredt és csak este felé jutott abba az állapotba, hogy beszélni lehessen vele. Zsolt azzal kezdte a beszélgetést, hogy nem emlékezik semmire, és tőlem szeretné tudni mi történt az este. Elhatároztam, hogy nem fogok hazudozni, tiszta vizet akartam önteni a pohárba.
– „Lehet, hogy az este történtekre nem emlékezel, de arra biztosan, hogy mit mondtak a munkatársaid arról, hogy miért kellett feltétlenül magaddal vinned a feleségedet?” – kezdtem a beszélgetést. Arcáról leolvashattam, hogy tudja, miről beszélek, de képes volt ártatlan képet vágva visszakérdezni: miért, mi történt? Elfutott a méreg.
– „Hogy mi történt? Óh, semmi különös, azon kívül, hogy a két fontos főnököd, akikre külön felhívtad a figyelmemet, szobára vitte, levetkőztette, megbaszta és megszoptatta a te eddig hűséges feleségedet, akit nem győztél eleget figyelmeztetni arra, hogy legyen készséges a főnökeiddel. Csak ennyi történt. De ha most azt mered mondani, nem tudtad előre és még csak nem is sejtetted, hogy ez fog történni, akkor aljas hazug vagy. Mert igenis előre tudtál mindent, azért is ittad le magad az este, hogy ne kelljen látnod, amikor szobára visznek. Nos, én megadtam a kinevezésed árát, ami itt van a dossziéban. Csak azt ne hidd, hogy ezzel vége, mert a főnökeidnek már további terveik vannak velem a jövőre vonatkozóan..”
Zsolt hallgatott és nem tiltakozott. Megkérdeztem, hogy mondták-e neki mi a kinevezés ára Meissner és Koller uraknál, ha az új munkatársnak csinos felesége van? Arcáról leolvasható volt az igazság. Beismerte, hogy mondták de nem mert a szemembe nézni.
Könnyes szemmel kért bocsánatot, ő nem gondolta, hogy ez tényleg meg fog történni, és ezek után nem is fogadja el a kinevezését. Iszonyú dühös lettem és kikelve magamból elkezdtem kiabálni vele:
– Ne játszd meg itt nekem a felháborodott, megcsalt férjet. Te erősködtél, hogy tegyek meg mindent, hogy főnökeidnek jó benyomása legyen rólunk, pedig tudtad, mire készülnek. Én megtettem, amire kértél, te pedig megkaptad, amire vágytál. Tegnap este te a cég egyik vezetője lettél én pedig a céged kurvája. Élvezd mert nagy árat fizettettél velem, és élvezni akarom én is, meg a gyerekeink is. Ha nem fogadnád el, az lenne a legnagyobb ostobaság, mert akkor hiába áldoztam fel a hűségemet, hiába hagytam magam megalázni, hogy főnökeid úgy bánjanak velem, mint egy sarki kurvával. Nem Zsolt, nem. Elfogadod a kinevezést és elfogadod egyúttal azt is, hogy mindnyájunk érdekében, csaltalak meg és csallak meg a jövőben is. Tudomásul kell venned, hogy a testem már nem csak a tied, hanem időnként, amikor főnökeid igénylik, az övék is, vagy azoké az ügyfeleké is, akiknek az ágyába küldenek. Ha akarod, ezt felfoghatod úgy is, hogy megcsallak, de felfoghatod úgy is, hogy segítek neked az érvényesülésben.”
Hosszú percekig hallgatott, emésztette a hallottakat. Aztán halkan szinte suttogva kérdezte: nagyon rossz volt? Nem akartam megkönnyíteni számára a történtek megemésztését és az igazat feleltem:
Nagyon megalázó volt, szégyelltem magam. Nagyon megalázó volt, hogy idegen emberek levetkőztethettek és megtehettek velem bármit. Neked tudnod kell, hogy rajtad és az orvosomon kívül más eddig még nem látott engem ruhátlanul. És rajtad kívül mással még soha nem szeretkeztem. De végül még élveztem is, még orgazmusom is volt. A szopás sem volt olyan rettenetes, mint képzeltem, a lenyelt ondótól sem hánytam el magam.
Este, az ágyban hozzám bújt és simogatni kezdte a testemet. Mint máskor most is teljesen felizgatott érintése. És már nem is haragudtam rá. Már nem találtam olyan kétségbeejtően megalázónak az éjszaka történteket, sőt némi kíváncsissággal gondoltam arra, hogy milyen férfiakkal lesz még dolgom. Aztán valami más jutott az eszembe. Türelemre intettem és a polcon levő krémből nagy adagot a kezemre nyomva elkezdtem bekenni a farkát. Csodálkozva nézett mit csinálok, de nem kérdezett. Négykézlábra álltam és azt mondtam:
-„Gyere, dugd meg a még szűz fenekemet, legyél te az első, mert később már a főnökeid fogják megtenni. Ne törődj vel,e ha jajgatok a fájdalomtól, legalább tudni fogom mire számíthatok.”
Nem ellenkezett, nem vitatkozott. Mögém térdelt és a fenekemhez nyomta a farkát. Arcomat a párnába temettem, hogy ne hallja jajgatásomat. Pokolian fájt, míg átnyomult a záróizmon. Lassan, milliméterenként haladt befelé. Amikor a makkja már bent volt megállt, hogy megszokjam a feszítést. Benyúltam a lábaim közé és a csiklómat kezdtem dörzsölni. A fájdalom csökkenése majd elmúlását követően már nem is volt olyan rettenetes. Az izmaim ellazultak és Zsolt farka végre teljes hosszában a fenekembe hatolt. Lassan baszni kezdte a seggemet, és közben ujjaival masszírozta a csiklómat, előbb kettő majd három ujját dugta fel hüvelyembe. Közben egyre gyorsabban és keményebben járatta a seggemben a farkát. Telesikoltottam a párnámat, dobáltam a testemet és voltak pillanatok, amikor azt hittem, ezt nem lehet túlélni. De legalább ezen is túl voltam.
Zsolt nehezen tért napirendre a felett, hogy minden alkalommal megcsalom, amikor hivatalos útra küldik. Tudta, hogy míg távol van, engem a főnökei és üzletfeleik kefélnek. Be kell vallanom, néhány alkalom után már sokkal kevésbé zavart, hogy két férfi egymást váltva, vagy egyszerre használja testemet. De azokat az ügyfeleiket, akiket ki kellet szolgálnom, nehezen viseltem. Igaz a Meissneréknél egész éjszaka tartó szeretkezések nagyon kimerítettek. Meissnernek és Kollernek is hatalmas volt a potenciája. Az éjszakákat rövid kis szünetekkel végigbaszatták-szopatták velem. Reggelre teljesen szét voltam baszva és annyi spermát kellett nyelnem, ami egy életre is elég lett volna. Nekem mégis egyre jobban tetszett a velük való szeretkezés, és ha néhány hétig nem hívtak, hát hiányérzetem volt.
Zsolt, amikor megérkezett nem kérdezett semmit, Úgy tettünk mintha semmi nem történt volna távollétében. Pedig nyilván meglátszott rajtam, hogy mivel voltam elfoglalva, míg távol volt. Ezek az alkalmak két – háromhavonta ismétlődtek éveken keresztül. Volt olyan alkalom is, amikor Meissner felnőtt fia is betársult és hárman basztak, szoptattak egész éjszaka. És nem voltak fukarak a honorárium terén sem. Ám két évvel ezelőtt. Meissner hirtelen halálával értek véget ezek az éjszakák. Egy idő után hiányozni kezdtek a kalandok, bár Zsoltot továbbra is úgy szerettem, mint régen, de a szeretkezéseink már nem elégítettek ki teljesen. Körül kellett néznem és akadt is partner, sőt mostanában már az is megtörténik, hogy pénzért fekszem le valakivel.
