Unatkozva kapcsolgatom a TV-t. Tipikus, péntek este van, és sehol egy normális film. Ilyenkor, ha veled vagyok, általában semmiségekről beszélgetünk, és összebújunk. Azt nagyon szeretem. De most, hogy 300 km-re vagy tőlem, valahogy nem jó ez az emlék, magányosnak és szomorúnak érzem magam tőle. Végre az egyik csatornán egy film kezdődik. Már láttam, de mivel nincs jobb dolgom és még nem is vagyok álmos, így nézni kezdem.
Már nem láttalak három hete. Valahogy úgy alakult, hogy nem tudtam menni hozzád. Amikor pedig legutóbb nálad voltam, épp menstruáltam, úgyhogy ha mindet összeadok, öt hete nem szeretkeztem. Ez azért már elég hosszú idő arra, hogy a szokásosnál jobban hiányozzon a szex, és hogy még egy bugyuta romantikus filmen is felizguljak.
Pitty-pitty. Sms-t kaptam tőled. „Szia cica! Mit csinálsz? Én most értem haza. Később majd gondolok rád. Szeretlek.” „Jellemző” – mondom magamnak, – „még véletlenül sem fogalmaznál úgy, hogy maszturbálni fogsz.” „Gondolok rád”, milyen furcsa. Nyilván nem (csak) rám gondolsz (mint ahogy hasonló esetben én sem csak rád gondolok), miközben vered magadnak egy pornófilmet nézve, és őszintén szólva nem is örülnék, ha rám asszociálnál egy felpumpált, kiégett, szétkefélt és megalázott színésznőt látva. Válaszolok: „Én épp egy filmet nézek a TV-ben. Már láttad velem, és neked nem tetszett. Én is szeretlek, nagyon hiányzol, és álmodj velem!” Pitty-pitty, szinte rögtön jön a válasz. „Én is azt nézem, most akkor olyan, mintha együtt lennénk. Képzeld azt, hogy ott fekszem melletted, és átölellek.” Erre nem válaszolok. „Mintha ott lennék” – röhej. Haragszom rád, mert hiányzol, és haragszom magamra, mert milliószor megfogadtam, hogy nem megyek bele többet egy távkapcsolatba. Haragszom rád azért is, mert kielégítetlen vagyok, mert te nem tudsz (vagy nem akarsz?) jönni, hogy az olthatatlan vágyaimat kiélvezd. Mindegy, nem gondolok erre, mert ma este nem akarok sírni.
Egyszemélyes szex részletei…