Ne ítéljünk valakiről csak azért, mert nem elfogadott társadalmi normák szerint él…
A polgármester úr személyes ajánló telefonja után nem volt kérdés. Az iskolába egy új testnevelő tanárt kellett felvennem. Ibolya 29 éves volt, de az „ajánlás” szerint tapasztalt.
Tapasztalt?! De miben?!
Ahogy nemsokára kiderült, Ibolya a polgármesterünk szeretője volt.
Mindenki fújjogva fogadta érkezését!
…óráit mindig más tartotta meg. Ő csak leosztotta, hogy ki mit csináljon, ki helyettesítse őt. Néha az az érzésem támadt, hogy nem is én vagyok az igazgatónő, hanem ő?! De a hátrányok mellett, előnyök is származtak Ibolya nálunk létéből.
Az iskola soha nem látott juttatásokat kapott az önkormányzatunktól.
Feszes tempóban megépült a tornatermünk (amiért 12 éve könyörögtünk a városnak). De a számítógépes termünkbe is a legkorszerűbb gépek kerültek, a régi roncsok helyett.
A tanári értekezleten, a többieknek –Ibolya ugye nem ért rá egyéb elfoglaltságai miatt– mondtam is, hogy nem érdekel, ha a földrajz, vagy a matematika tanár tartja is a testnevelés órákat, de Ibolyát tehermentesíteni kell, hogy az iskola ügyei haladhassanak előre!
Mindenki értette mire gondolok…
Tehermentesítettük!
Az új tornaterembe a tervek alapján egy tanári pihenő is ki lett építve. Ez tulajdonképpen a polgármesterünk és Ibolya szerelmi fészke lett. A pihenő helyiség mindennel fel lett szerelve, a kondigépektől kezdve a masszázs ágyon át a pezsgőfürdőig.
Mivel a szeretett polgármesterünk nem mindig ért rá a tanárnőre…, így Ibolya ráérő idejében hasznosította magát. Órákat ugyan nem tartott, de a többieknek segített kikapcsolódni. Szabad óráikon előbb csak a férfi tanárok, majd később a hölgyek is hozzá vonultak el.
Ibolyát mindenki megszerette!
Amíg én próbáltam tartani a távolságot, volt hogy a tanáriban egymagam üldögéltem a nagyszünetben?!
A lányok egy alkalommal engem is lecsaltak hozzá. A tanártársak csodákat meséltek Ibolya masszázsainak utóhatásairól. Kiderült, hogy a „tornatanárnőnk” zseniális masszőr. Az egész tantestület házasélete feljavult (persze csak, már akinek volt mit javítania). Minden tanár kolléga mosolygós és felszabadult lett. Kevésbé idegesítettek bennünket a tanítványok rosszaságai, vagy egy bosszantó eset után nála vezettük le idegességünket…
Ibolya csodát tett a masszírozásaival!
——–
Amikor beléptem Ibolya „szentélyébe”, hirtelen néma csend lett. A három kolléganő, akik addig zsibongva beszélgettek, egy varázsütésre elhallgattak.
– Tessék csak folytatni tovább. –mondtam. Nem harapok én!
…és folytatták…
A következő pillanat meglepetést hozott. Egy tanárnő lépett ki félpucéran –egy tangában– a kisebb masszírozó helyiségből.
– Magdi te is vetkőzz! Majd Ibolya téged is lemasszíroz! –mondta a félpucér Ica elpirulva, látható zavarában.
Levetkőztem…
És megmasszírozott.
——–
A többiek már mesélték, hogy este olyan élvezetekben fog majd részem lenni, amit még soha nem éltem át –mármint ha a férjem nem impotens–.
——–
Ahogy hazaértem, rögtön szexuális vágyat éreztem. Nem tudom mi történt, de olyan laza voltam, mint húsz éves koromban. Úgy kívántam Csabát, mint a mézesheteinkben…
——–
Majd egy évig jártunk Ibolya masszázsaira, amikor egyszer csak eljött a választások napja…
A polgármesterünk megbukott…
Ibolya következő nap eltűnt. A tanév végéig nem is láttuk. Akkor is csak a cuccaiért jött be és rövid köszöngetés után örökre eltűnt.
Sajnos!