A spermafoltos cselédlány


Sylvia tettetett közönnyel végezte a dolgát, miközben a szomszéd helyiségből nyögdécselés hangjai szűrődtek át a dohányzóba. Bár nem szándékosan, de kíváncsisága folyamatosan a két helyiséget elválasztó ajtó felé terelgette, kicsiny tollseprűjével legyezgetve a kandalló párkányát és az azon lévő réz gyertyatartókat. Ahogy a fa stukkókkal mennyezetig fedett fal felé közelített, egyre hangosabbá és félreérthetelenebbé váltak a férfihangok, mely mellé ütemesen cuppogó hangokat is vélt már felfedezni. Nem bírván kontrollálni fiatal és gyermeteg kíváncsiságát, végül mégis belesett az ajtó ódon zárszerkezetén tátongó kulcslyukon. A látvány pillanatokon belül elvonta a figyelmét a portalanításról és az egyéb napi teendőiről. Tökéletes rálátást biztosított számára a másik helyiség egy kicsiny szegletére. Egy nőt látott a szófán ülni, feje épp egy magasságban volt a kulcslyukkal. Finom, rojtokkal tűzdelt gyönyörű ruha részletei rajzolódtak ki Sylvia szeme előtt, gyakorlatilag látszott a dáma egész felsőteste, melyet egy szorosra húzott fűző tett még tökéletesebbé, különösen felemelve a ruha által alig fedett kebleit. A hölgy göndör, fekete haja feje tetejére volt tőzve egy virágdíszes hajtűvel, gyönyörű arcán ajkai vörössel, szeme pedig lilás színnel voltak kiemelve. A dáma mellett az uraság állt, pontosabban mozgott, nemi szervét a hölgy szájában tartva, előre hátra. Innen eredt a cuppogó, nyáltól fröcsögő hang. A dáma kihúzott derékkal, nyitott szemmel és mereven tartott háttal várta az uraság egyre gyorsuló lökéseit, bár láthatóan nehezére esett nem felvenni a fejével a lökések ritmusát. A gyorsuló mozgással arányosan egyre hangosabbak voltak a nyögések is.

Sylvia szemeit a kulcslyukhoz szegezte a látvány. Szobalány ruhájában nem mert leguggolni, nehogy a kikeményített anyag megtörjön, így mélyen előrehajolva leskelődött. Apró kebleit látni engedte a ruha föld felé nyúló kivágása, formás, kerek feneke gyönyörűen kirajzolódott a szoknya alól. Vörös, göndörödő fürtjei az arcába omlottak, lábizmai megfeszültek a folyamatos és szokatlan terheléstől. Nem régóta takarít az uraság házában, ez idáig nem volt szüksége arra, hogy dolgozzon, erősödjön.

Nem törődve a derekába egyre inkább nyilalló fájdalomtól továbbra is a kulcslyukon keresztül a szomszéd szobában zajló jelenetet bámulta, szinte pislogás nélkül. Sejtése szerint az urasság már a vége felé járhat. Neki is volt már tapasztalata férfiakkal, bár ez csak néhány örömtelen

percet jelentett számára a birtokon dolgozó egyik másik béressel.
Az uraság egyre gyorsulva tömte hölgye szájába a szerszámát, és egy hangos hörrenés kíséretében elkezdett élvezni. Partnere torkán jól kivehető, ahogy folyamatosan nyeli az uraság spermáját. A mozdulatok befejeztével a hölgy kivette szájából a farkat, és a maradék ondó így az ajkaira, és állára fröccsent. Rezzenéstelen tekintettel, unott arccal verte még az arca előtt a nemi szervet, majd ezt befejezvén egy kendővel szárazra törölte az alsóajkát és állát. Arcán az undor alig érezhető árnyéka látszódott, de mielőtt az uraság ezt észrevehette volna, csábos mosolyt varázsolt az magára, és kinyitotta a száját, látni engedve, hogy az utolsó cseppig eltüntette magában a férfimagot.

Látóterében ekkor már csak a hölgy látszódott, aki hamarosan fel állt, így Sylvia már csak a bő, földig érő abroncsos szoknyát láthatta, illetve azt, hogy az asztalhoz sétálva egy bort tartalmazó poharat emelt szájához. Halk beszélgetés hangjait vélte felfedezni, és hirtelen az abroncsos szoknya megindult a kulcslyuk felé. Sylvia pillanatok alatt lebbent a helyiség másik felébe, így mikor nyílt az ajtó, háttal és távolabb állt a nőtől. A cselédlány hátra fordult, és üdvözlésképpen pukedlizett a gazdagnak látszó teremtés előtt, aki az imént a szájával elégítette ki a ház urát. Ő lepillantott a cseléd alig 150 cm-es alakjára, elmosolyodott, és köszönés nélkül távozott. A lány még hosszan nézett utána, nem vevén észre, hogy őt is mustrálgatják…

Nem tudta kiverni a fejéből a látottakat, de csak napokkal később tudott rákérdezni a cselédszálláson dolgozó középkorú mosónőnél a történtekről. A mosónő leteremtette, amiért leskelődni, mert az uraság után, de végül aztán a folyamatos unszolására nagy nehezen választ kapott arra a kérdésére, hogy ki lehetett az a hölgy. A mosónő szerint egy prostituált volt, és ez, a Josephine számára ismeretlen szót olyan megvetéssel és gyűlölettel mondta ki, hogy a lány gyakorlatilag megrémült ettől. Nem érti a miérteket, de megpróbál ennek utánajárni pontosabban, döntötte el magában.

A napok teltek, és örömteli híreket kapott a főkomornyiktól. Megváltozott a beosztása, immáron az uraság fürdő és hálószobáját fogja takarítani. Ez jobb fizetést és kevesebb munkát jelentett. Boldogan újságolta el a szolgaszálláson, de a cselédtársai nem osztoztak örömében, sőt, többeken kárörvendő vigyort vélt felfedezni, nem tudván mire vélni a dolgot.

Izgatottan készült az új megbízatására, melyet jövő héttől fog megkezdeni. Szüksége lesz a városból egy új harisnyára, és az illatos szappankészlete is megfogyatkozott. Örömét kissé beárnyékolta az ebből kiinduló gondolatsor, mely szerint az egyik kocsistól kell szívességet kérnie, hogy beszerezhesse hiányzó apróságait, és tudja, hogy ez mit von maga után. A cselédszállás ablakán kinézve rálátott a kocsiszínre, látta, hogy az uraság minden kocsija bent áll. Jobb lesz hamarabb túlesni rajta. Pillanatok alatt kibújt a szoknyájából, és egy kissé fakóbb, mosástól színtelenebb, de kissé szűkebb szabású szoknyát magára. Cselédblúzát levette, egy inget vett fel magára, melynek befűzőjét a kebleitől a nyakáig csak lazán húzta meg. Tudta, hogy alacsony termete miatt így minden fölé magasodó férfi beláthat az ingecske alá, rápillantást engedve kebleire, és mellbimbóira. Egy mély levegőt vett, és elindult a szín felé.

Legnagyobb megkönnyebbülésére csak Johann volt bent, zsíros kezeit egy rongyba törölve sétált elő az uraság hintaja mögül. Sylvia mosolyogva indult el a kocsis felé, kihúzva magát, ezzel is kebleire terelvén a kocsislegény figyelmét. Annak pillantása azonnal megakadt a lazán befűzött ingen, melynek résén a lány egyes mozdulatainál kivillant a piros bimbóudvar. Megnyalta a száját, és elindult a lány felé, elhaladván mellette végigsimított a combján a fenekéig, és csendesen behúzta a lány mögött a szín mindkét ajtaját. Csak ekkor szólalt meg, halkan, izgalomtól remegő hangon.

– Sylvia, már azt hittem sosem kell semmi a városból neked!
A lány a prostituálttól ellesett csábos mosollyal és a születésétől meglévő kacér pillantásával nézett a kocsisra, de az ismét a kebleit bámulta.

– Hát most bizony fog kelleni egy-két apróság. Itt megfelel? – nézett körül az alsóépületben.
Johann válasz nélkül nyúlt le, és remegő kézzel fűzte ki nadrágja korcát, mely alól azonnal kibújt merev farka. Sylvia kissé közelebb lépett hozzá, megmarkolta az egyébként kisméretű szerszámot, és verni kezdte. Johann egyik kezét az ing alatt tartva markolászta a lány pici keblét, másik keze mélyen a szoknya alatt fogdosta Sylvi nyílását, behatolva egyik ujjával a száraz hüvelybe, enyhe fájdalmat és undort okozva ezzel a lánynak. , aki igyekezett erről nem tudomást venni . A hintó oldalán lévő nemesi címert figyelte, és azon járt az esze, hogy milyen színű legyen az új harisnya, illetve melyik drogériában vetesse meg a szappant Johannal.

A monoton, de ütemes kézmozdulatoknak hamar meglett az eredménye. Sylvit az egyre hangosabb nyögések térítették vissza ábrándozásából. Belepillantva Johann tekintetébe, azt egyre homályosabbnak látta, és érezte, hogy hirtelen mégjobban megmerevedik a kezében a szerszám.

Tudta, mi következik, és megjelent előtte a napokkal korábban látott dáma kecses nyaka, melyen lecsorgott az uraság nedve. Egy pillanatra elgondolkodott, de félelme erősebbnek bizonyult kíváncsiságánál. Gyorsított, kicsit a férfi elé került, hogy a farokból kifröccsenő nedvek a szoknyáján landolhassanak. Az egyre halkuló nyögések, és a lankadó szerszám abbahagyatta a lánnyal a mozdulatsort, és megintcsak a prostitól ellesett mosollyal nyugtázta a történteket. Ez után gyorsan elmondta Johannak, hogy mit szeretne kapni ő, és megállapodtak, hogy legkésőbb hétvégére meglesznek a kért tárgyakat.

Sietve futott vissza cselédszállásra, hogy lemoshassa magáról a kocsis érintéseit és lecserélhesse spermafoltos ruháit. Immáron felhőtlen örömmel várta a jövő heti előléptetését cselédből szobalányra.