Ahhh….
A férfi egy halk hörgést hallatott, mikor megpillantotta Őt. Semmi nem tehetett volna jobban boldoggá. Azt láthatta, amit más emberi szem nem: ezerféle csodalényt: törpéket, tündéreket, nimfákat, sellőket, unikornisokat, démonokat, tündéket.
Aztán meglátta a tündért. Az egyetlent. Az egyiket a sok közül, de mégis a legszebbet.
Gyorsan elbújt egy dús bokorban. A levelek kényeztették a bőrét és az érzékeit. Tudta, hogy ez nem a természet. Ez egy nimfa. De nem erre figyelt.
Rejtekhelyéről figyelhette az éppen fürdőzni készülő tündért. A hold sugarai megvilágították a tavat, de a férfit jól elfedte a sötétség. „Minek a bokor?” – kérdezte magától, és felállt.
A tündér levette rózsából font ruháját. A férfi megpillantotta gyönyörű kebleit, finom bőrét, karcsú combjait és lánysága virágát: a punciját, amin egyetlen szőrszálat sem talált.
Szextündér részletei…