Az ifjú párt nekem kellett hazavinnem. Már reggel 7 óra körül járhatott az idő, amikor az összes vendég elment és Pálmiék is gondolhattak egyáltalán arra, hogy ideje lenne hazamenniük.
Zárójeles megjegyzésként írnám, hogy végig nagyon jó hangulat volt a lagzin (legalábbis amikor én is ott voltam és láttam). Leszámítva néhány csontrészeg embert, de ők meg éppen emiatt nem zavartak sok vizet, mert magukat zsibbasztották el. Az ifjú pár kitett magáért, mindenkivel táncoltak, aki odament hozzájuk. Tényleg fantasztikusan jól sikerült lakodalom volt. Sajnos hajnali négy után, mikor már a nagy többség hazament, így nem is kellett túlságosan odafigyelni, az ifjú férj feladta. Nem vigyázott már arra, hogy ne igyon. Jöttek a haverok, meg a barátok, akik azért tiszteletreméltóan kitartottak ébren, de hát ugye mégiscsak fiatalok voltak. Mikor bírja az ember az éjszakázást, ha nem fiatalon?
De most már koccintgattak rendesen az új emberrel, aki ennek következtében reggel 6-ra, kotta részeg lett, de úgy ám, hogy én ilyet még nem láttam. Még egy kis pakolás, 7 óra és végre vihettem őket. Kezdtem én is álmos lenni. Reméltem, hogy az ifjú férj nem útközben fog rókát a kocsimban, de szerencsére kibírta az utat a házukig.
Pálmival (szó szerint) bevonszoltuk az újdonsült, ámbár jelen állapotában teljesen magatehetetlen férjet. Pálmi megmosdatta picit hideg vízzel, erre magához tért, de csak annyi időre, hogy az ara le tudta szedni a nagyja ruhát róla, majd a hálójukban rádőlt az ágyra és bevágta a szunyát. Pálmi leengedte a redőnyt, lévén fényes nappal volt már és hagytuk, hogy a férje ura szervezete elkezdje lebontani az alkoholt szép lassan az alvás alatt. Nem tudom mit álmodhatott, ha egyáltalán, de lehet, hogy az egész alvással töltött idő alatt ennie kellett újra a lakodalomban és táncolni, hogy forgott vele a világ a gyomrával együtt;-) Ez már az ő titka marad.
Pálmi kijött tőle, becsukta az ajtót és megköszönte az egész estés szolgálatomat, ugyanis a vendégek közül jó párat én fuvaroztam haza, miután a feleségem és apósom eltűnt a színről.
(Sok beivott, túlevett vendégnek szerezem kellemetlen perceket a vezetési stílusommal. Bár enyhe barokkos túlzás lenne összemérni magam a Taxi c. film főszereplőjének teljesítményével, azért néhány vendég kidobta a taccsot, miután kiszálltak a kocsiból…:-))
Mondtam Pálminak, hogy ezt (mármint a fuvarozás) vegye az egyik ajándékomnak.
Nagyot ásítva még egyszer megköszönte.
– Kérsz kávét? – kérdezte.
– Elfogadom, de nem kell fárasztanod magad, megcsinálom én magamnak – válaszoltam.
– Aranyos vagy. Kérlek, csinálj nekem is, addig elmegyek zuhanyozni, mert leizzadtam párszor.
Azzal fogta magát és bevonult a fürdőbe, én pedig nekiláttam kávét készíteni.
Tíz perc múlva megjelent, mintha kicserélték volna. A fáradtságról egyedül a szeme alatti sötét árok árulkodott.
Hosszú szőke haja vizesen omlott alá, nem bajlódott a szárítással, elvégre kánikula volt már így kora délelőtt is.
Könnyű kis fehér póló volt rajta, ám látszott, hogy nem az övé, mivel néhány számmal nagyobb volt, de így legalább jótékonyan takart. Mini ruhának is elment volna, mert a gyönyörű barna combjait azért látni engedte. Leültünk, ittuk a kávét, dumcsiztunk az esküvőről, a lagziról. Közben gyorsan készített egy könnyű reggelit, amit elmajszoltunk beszélgetés közben.
Szóba került az egy évvel ezelőtti együttlétünk is. (Fáradtságomnak köszönhetően elsütöttem azt a hülye poént, hogy most már sajnos nem tudja megadni a tartozását, mivel férjes asszony lett belőle. Tőből haraptam volna le a nyelvem, de akkor már kicsúszott, nem lehetett visszacsinálni. Ő mondjuk poénra vette, még riposztozott is valamivel, de én ettől nem éreztem jobban magam, inkább idiótán.)
– Nem akarsz tusolni? – szegezte nekem a kérdést hirtelen. Adok egy tiszta pólót, meg egy rövid nacit alsó helyett.
Mivel mindenütt ragadtam az izzadságtól, mint valami nedves bélyeg, ezért nem sokat ellenkeztem.
Hihetetlenül jólesett a zuhany. A végére már jéghideg vizet engedtem magamra, hogy enyhítsem a kánikula hatását. Volt vagy egykilencvenes a víz, de amúgy minden más testrészem élvezte. Fogkefém nem volt, de az ujjammal körbedörzsöltem egy kis fogrémet a számban, mert a kávé csak tetézte a borzalmat, ami az éjszaka során elfogyasztott mindenféléből kialakult ott bent. Egész jól felfrissült a szám is. Még egy kis szájvizet is próbáltam, ami tényleg frissítőleg hatott.
Kijöttem, de Pálmi nem volt már a konyhában. „Na -gondoltam- elaludt ő is.” De nem aludt. Bár a redőnyt majdnem teljesen leengedte a nappalijukban, azért még így is jól lehetett látni. Ott ült a hintaszékben, amit nem is olyan régen vásároltak és amit annyit dicsért nekem az előbb.
– Gyere ide – szólt halkan.
odamentem, felém nyújtotta a kezét. Megfogtam, magához húzott és nyomott egy halvány csókot a számra.
– Gyere, megadom a „tartozásomat”.
– Pálmi, én csak hülyéskedtem, nem gondoltam komoly…
– Sss… – csitított. Én akarom. Én akarlak.
Pár pillanatig azon morfondíroztam, hogy lehet, én vagyok most delíriumban és álmodom ezt az egészet. Azután arra a következtetésre jutottam, hogy ha álom, akkor nagyon szépet fogok álmodni, de ha valóság, akkor…
Visszacsókoltam, most már kicsit bátrabban. Hiába nem aludtam immáron több mint 24 órája, a testem, kiváltképp a farkam, új életre kelt. (Ez segített ismét helyretenni az agyam erkölcsi kérdésekkel foglalkozó részét, lévén ismét az ágyékom kezdett gondolkodni helyettem, és hozta meg a következő fontos döntések mindegyikét..)
Leültem Pálmi elé, aki a hintaszékben maradt. Csak ültem és néztem, nem győztem betelni vele. Azután egy kicsit megbillentettem a széket, hogy hintázzon előre-hátra. Így is bámultam egy ideig. A lábujjait, a lábfejét (nem is mondtam, hogy eddig egy kezemen meg tudom számolni, hány igazán szép, tökéletes bokát láttam és ezek között Pálmié az egyik).
Tovább a vádliját, a térdeit (mindet csak felsőfokú jelzőkkel tudom illetni), a combjait és, huh…: nem is volt rajta bugyi!
Annyival nagyobb volt a póló, hogy nem is láttam eddig. Gyorsan körbesandítottam, hogy meglátom-e valahol a „hiányzó” fehérneműt, de nem láttam sehol. Hoppá! Lehet, ő előbb gondolt arra, hogy lerója tartozását, mint ahogy én poénból mondtam???
Most már nem maradtak kétségeim. Semmiféle kétség nem gyötört tovább.
Megállítottam a hintaszéket és lehajoltam a lábujjaihoz. Elkezdet csókolgatni mindegyiket külön-külön. Majd a bokáját, a vádliját, a combjait, mígnem felértem a puncijához. Életemben másodjára volt az arcom előtt. Mélyen beszívtam a tiszta punci jellegzetes illatát, és villámcsapásként idéződtek fel emlékeimben az egy évvel ezelőtti maratoni éjszaka emlékei.
Finoman megfogtam a lábait és felraktam a hintaszék ívelt karfájára kétoldalt, így teljesen hozzáfértem Pálmi kelyhéhez. Óvatosan belenyaltam, amire mély sóhaj jött válaszként. Nagyon lassan elkezdtem nyalni a gátjától a csiklójáig. Pillanatok alatt nedves lett. Nem emlékszem meddig kényeztettem, de nem volt rövid idő. Nagyon élvezte. (Én is, mert jó volt látni, hogy mennyire jólesett neki.)
Egyszer csak megfogta a kezem, felállt a hintaszékből és odavezetett az ülőgarnitúrához. Leültetett, de előtte megszabadított a rövidnacitól. Odakuporodott elém, feltérdelt és elkezdte nyalni, falni, szopni a farkamat. Gyönyörű látványt nyújtott a félhomályban. A kéjről, amit szerzett, pedig nem sokat tudok mondani. Olyan fantasztikusan tette a dolgát, hogy igazából megszűnt körülöttem a tér és az idő. Arra eszméltem, hogy ha így maradunk, akkor én menthetetlenül a szájába élvezek. Próbáltam is volna kicsit feljebb húzódni, meg valami olyasmit mondani, hogy nekem jön és…
Finoman visszanyomott az ülőgarnitúrán, így azután kénytelen voltam feladni a küzdelmet. Akkorát élveztem, hogy szabályosan levegő után kellett kapkodnom, mert az izmaim úgy összepréselődtek, ahogy végigrohant rajtam a beteljesülés, hogy nem tudtam levegőt venni. Mivel hosszú másodpercekig tartott a kéj elfogyott az oxigén. Csak pumpáltam a szájába a feltörő ondó tengert, ő pedig nyelte-nyelte az utolsó cseppig. Komolyan mondom még a könnyeim is kicsordultak, akkorát élveztem.
Kellett pár perc, mire magamhoz tértem, addig ő simogatta a lábam, meg a heréimet. Huh…
Mikor visszatért az erőm, felálltam és helyet cseréltünk. Felhúzta a lábait, széttárta a combjait és én beletemetkeztem Pálmi pinusába. Hol lassabban, hol gyorsabban nyaltam. Pálmi nyögött, néha már zihált. Élveztem, hogy így nekiereszti magát. (A férje mélyen aludt, nem kellett tartani tőle, de ha fel is ébredt volna hallanunk kellett a hálószoba ajtajának nyitódását.)
Elkezdtem finoman ujjazni. Először a középső ujjammal, majd a mutatót is bevetettem. A hüvely felső részét masszíroztam lágyan, nehogy nőgyógyászati vizsgálaton érezze magát. Titkon abban reménykedtem, hogy talán sikerül rálelnem így látatlanban a G-pontjára, de annyira azért nem erőlködtem vele. Egyszer csak mélyebben kezdte szedni a levegőt. Biztos voltam benne, hogy másodperceken belül megfeszíti testét az orgazmus. Így is lett. Viszont amire nem számítottam, az az volt, hogy életemben először szembesültem női ejakulációval. Olvastam már erről korábban, meg láttam is a neten néhány felvételt róla, de így élőben most először. Pálmi akkorát élvezett, hogy bár egy kiáltásnak induló hanggal kezdett, de ahogy a teste megrándult elakadt a kezdődő kiáltás, csak mély nyögdécselés lett belőle az összehúzódások ütemére, miközben a sokszoros mennyiségű kéjnedv az arcomba spriccelt, mint a pisi (de nem az volt). Nekem is elakadt a lélegzetem, nem csak neki. Együtt vettem részt a gyönyörében, legalábbis lélekben.
Ha nekem percek kellettek ahhoz, hogy magamhoz térjek a saját gyönyöröm után, akkor neki most jóval több. Nem szólt semmit, csak egyenletessé váló légzését lehetett hallani. Azt hittem elaludt, amit nem is csodáltam volna a tegnapi élmények, a végigtáncolt éjszaka és a hatalmas orgazmusa miatt. Nyelt egy szárazat, majd lecsúszott a garnitúráról és ráborult hasra, a melleit maga alá temetve az ülő részére, miközben térdre ereszkedett. Félig önkívületben fogta a kezem és mutatta, hogy kenjem be a fenekét az előbb távozott nedűvel. Megszólalni nem bírt, csak az ujjamat tette a feneke nyílásához. Úgy éreztem értem, mit szeretne, mert megszólalni nem nagyon tudott. Éljük át újra, hogy magamévá teszem a fenekét is. És ezzel mintegy „kiegyenlíti a számlát”, hiszen mindkettőnk egyforma arányban juttatta el a másikat a csúcsra. (Nem mintha számított volna, de ha már szinte szállóigévé lett köztünk ez az „én jövök eggyel”, akkor így szép befejezni.)
Szétkentem a fenekén a bőséges levet, ami a combjain folyt most lefelé a gravitációnak engedve, meg egy kicsit a nyálammal is segítettem.
Úgy gondoltam, most annyira el van varázsolva, hogy nem szükséges „tágítani”. Odatérdeltem mögé és a farkamat elkezdtem nagyon-nagyon óvatosan belenyomni a fenekébe. Ha már nem volt fenék ujjazás, legalább legyek körültekintő. Amikor a makkom már teljesen bent volt a záróizma mögött, megálltam picit. Úgyis az a legvastagabb részem, de hadd lazuljon el a kis izmos gyűrűje. Lassan tövig toltam magam. Majd óvatosan kihátráltam a makkomig és vissza. Oda-vissza, ki-be. Hatalmas élvezet ide vagy oda, amikor az előbb orálisan kielégített, nem kellett sok, hogy újra elmenjek. (Hiába, aki nem pornószínész, hanem csak nagyritkán jut ilyen élvezethez, nem hiszem, hogy túl sokáig bírja. A látvány, a tudat és a hüvelynél sokkal jobban szorító popsi megteszi a magáét.)
Másodjára is telipumpáltam, igaz most nem a száját, hanem a másik oldalon, de részemről legalább akkorát élveztem, mint nem sokkal azelőtt.
Finoman kihúztam a farkam Pálmi fenekéből, végigpuszilgattam a hátát. Szinte lerogyott a meztelen ölembe. Félig már aludt. A karomba kaptam, és odavittem a hintaszékhez. Óvatosan ráadtam a pólóját, megcsókoltam még egyszer. Mormogott valamit álmában, de nem értettem, nem is érdekes. Felöltöztem a levetett gönceimbe, a kölcsön pólót meg a rövidnacit bedobtam a szennyeskosárba, hogy ne legyen felesleges kérdezősködés a férje részéről. Belülről bezártam a bejárati ajtót, majd a kertre néző ablakon kiugrottam. Nehogy valaki bemenjen amíg az igazak álmát alusszák. Az utcaajtót benyúlva belülről ráfordítottam, beültem a kocsiba, ami szerencsére árnyékban állt, de így is forró volt a levegő benne. Rámtört az elemi erejű álmosság. Azt a néhány utcát már csak kibírom anyósomék házáig. Hazaértem, és tusolás meg minden nélkül bedőltem az ágyamba a vendégszobában. Persze anyaszült meztelenül, mert eszméletlen meleg volt.
Mondanom sem kell, hogy anyósomék és a feleségem is mélyen aludtak. Volt mitől kifáradni az éjszaka, ugyebár…
Olyan hirtelen szakadt rám a sötétség, hogy egy épkézláb gondolatot sem voltam képes végigfuttatni előtte az agyamon. Álmomban újra végigéltem az éjszakát, a lopott jelenetekkel, feleségemmel és apósommal, meg Pálmival a fantasztikus reggelt.