A hajókirándulás


Jó kis társasággal indultunk egy hajókirándulásra. Volt mindenkinek párja. Kinek komolyabb, kinek még egészen friss. Az én párom egy gyerekkori pajtásom volt, akihez semmi nem vonzott. Szinte észre sem vettem. Pedig a csajok odavoltak érte nagyon. Én nem is vettem férfiszámba, nekem ő a pajtásom volt mindig is. Amúgy már igy utólag el kell ismernem igencsak vak lehettem, mert nagyon jó fej volt. Szóval eljött velem, hogy ne jöjjek egyedűl, merthogy éppen mosolyszünet volt otthon. Ajtóbecsapás, férjotthagyás. Gondolom ismerős mindenkinek.

Szóval elhelyezkedtünk ki-ki a kabinjában. Aztán a társalgóba vonultunk.Ittunk is és nagyon jó kis üvegpörgetősdit játszottunk, de csak csókban. Mindig az előzővel kellett csókolózni annak, akinél az üveg megállt. A hangulat a tetőfokára hágott. Jócskán ittunk is. Hajnal 4 felé elálmosodtunk. Indultunk zuhanyozni, és lefeküdni. A zuhanyzót szép sorjában látogattuk. Én voltam az utolsó. Szépen, ahogy kell kiléptem a ruháimból és a földre ejtettem, majd beléptem a kabinba és behúztam az ajtaját. Egy mozdulattal kinyitottam a csapot. Abban a pillanatban tök forróviz vágott ki hatalmas sugárban, és megtelt a kabin forrógőzzel. Később tudtam meg, valami gond volt a csapnál és nálam adta meg magát. Szóval valahogyan kinyitottam a kabinajtót, de a kezemet megégette a forró gőz. Aztán ilyedtemben úgy, ahogy voltam kirohantam a folyosóra, ahol egy lélelek sem volt.
Nem gondolkodtam, csak az járt a fejemben, mielőbb a kabinomba kell érnem. Egy rövid folyosón végigmenni egy örökkévalóságnak tűnt, de végre ott álltam az ajtó előtt pucéran. Hogy semmi nincs rajtam ebben a pillanatban nem is volt fontos, de nem is jutott az eszembe. Beléptem, sötét volt. Felkapcsoltam a villanyt. A fiú félálomban volt, de felült az ágyán, szemeit dörgölte és ásitott egy szépet. Aztán,mint aki nem hisz a szemének, hatalmasra nyitotta és úgy meresztette rám, mintha UFOT látott volna. A szemei kidülledtek, karja leesett, a száját nem csukta be az ásitás után, és úgy kihúzta magát, mintha kardot nyelt volna! Nem hitte, amit látott . Ittam még egy kortyot a megkezdett pezsgős üvegből, aztán teljes hoszamban hanyattestem az ágyamon. Csak úgy, ahogy voltam, és elaludtam.
Sok idő biztosan nem telhetett el, amikor éreztem arcomnál a lehelletét. Finoman lehelt egy puszit a szeméjamra, persze nem nyitottam ki a szememet. Úgy tettem,mintha aludnék. Kiváncsi lettem, meddig mer elmenni, mit enged meg magának.
Aztán megsimogatta az arcomat és még közelebb éreztem a testét az enyémhez. De vártam mi lesz még ezután. Kezdett tetszeni ez a játék. Minden mozdulata között hagyott néhány másodpercet. Gondolom várta felébredek-e, vagy sem? Persze én nem ébredtem fel, sőt hatalmasat nyújtóztam, és amit még nem láthatott a félhomályban eddig, azt most megcsodálhatta. Hallottam ahogy kezdi kapkodni a levegőt. Igyekszik óvatosan kifújni, hogy ne ébresszen fel vele, hamár eddig nem sikerült neki. Én meg vártam és figyeltem minden mozdulatát. Ekkor már határozottan élveztem a helyzetet. Eddig nem vettem észre, hogy ilyen férfias, és ilyen gyengéd férfivé érett. Fölém hajolt és finoman megcsókolta a számat. De semmi, én aludtam tovább. Várt aztán felbátorodott és elkezdett simogatni szépen, lejjebb és lejjebb. A titkos helyeken igencsak elidőzött, ami nagyon felizgatott bennünket. Közben kisérőként puszilgatott, ahol csak lehetett, és hát lehetett, mert én ugye aludtam, de milyen mélyen Istenem ! Igaz eddigre már úgy éreztem tennem kell valamit nekem is. Mindenek előtt valahogyan fel kellene ébrednem! De olyan izgalmas volt igy, lopva szeretve lenni. Ki akartam élvezni minden pillanatát ezeknek a perceknek. Ő pedig egyre bátrabb lett ! És nem sokára már éreztem, hogy tudja nem alszom, és ezt az én teremtette játékot nem is akarta elrontani. Együtt játszott velem még egy ideig. Mindketten nagyon remegtünk a vágytól, nagyon fel voltunk már húzva. Szinte izzott a levegő körülöttünk. Aztán Hatalmas erővel, mégis nagyon finoman estünk egymásnak. Olyat szeretkeztünk, amilyenről még csak nem is álmodtam soha. Aztán ismét és ismét. Ekkor szólalt meg először. Nagyon halkan, de érthetően a fülembe súgta: Tudtam, én éreztem, hogy ez egyszer meg fog történni ! Köszönöm Neked.