Közösbe dobva, pipára vágva

Több mint egy éve kezdődött az édeshármas közöttünk. Ahogy telt az idő, és ahogy jobban megismertem mindkettőjüket, annál inkább tetszett és izgatott a helyzet. Teljesen elmúlt minden tabu, minden szégyenérzet, megszűntek a vádaskodások saját magammal szemben, teljesen átengedtem magamat ennek az egy időben meghitt és kéjes érzésnek, a hármas nyújtotta gyönyöröknek és azoknak az orgazmusoknak, amelyeknek a létezéséről nem is tudtam, egészen 40 éves koromig. Már nem éreztem semmiféle lelkiismeret furdalást, amiért rendszeresen megcsaltam a férjemet, csak arra vigyáztam, hogy ne derüljön ki a titkos kapcsolatom. Munkámnak köszönhetően, éjszakai műszak, hétvégék, stb., nem volt nehéz alkalmat találni az együttlétekre, a férjemnek nem volt feltűnő, ha pl. nem voltam otthon éjszaka, úgy tudta, hogy dolgozom. Azonkívül ő is sokat volt távol, ugyancsak a munkája miatt.

Egy problémám azért mégis volt, egyre kevésbé igényeltem a férjemmel való szeretkezést. A recept ugyanaz volt mindig. Amikor kedve volt hozzá, simogatni kezdett. Mindig a combjaim között kezdődött és ott is ért véget… sajnos nagyon hamar. A melleimhez szinte hozzá sem nyúlt, pedig engem rendkívül izgatott volna. Legtöbbször nem tudtam eléggé bemelegedni, ő már bennem volt. Mindig ugyanabban a pozícióban, én a hátamon, széttárt lábbakkal, ő rajtam. 2-3 perc szuszogás, utána egy kis spricc, legtöbbször belém, aztán jöhetett a tv.
Közösbe dobva, pipára vágva részletei…

Az orgia folytatódik, a férjem egy köcsög !

Azt hiszem, életemben először láttam Ildikón, hogy zavarban van. Én sem nagyon tudtam, hogy mit mondjak, legalább annyira zavarban voltam, mint ő. A legutóbbi hármasban való találkozásunk óta, rengeteg megválaszolatlan kérdés keringett a fejemben és úgy tűnt nemcsak az enyémben. Barátnőm szótlanul kortyolgatta a kávéját, majd kivett egy cigarettát a csomagból, és rágyújtott. Nem nézett rám, én nem néztem rá. Mindketten tudtuk, hogy meg kell beszélnünk a történteket, de egyikünknek sem volt bátorsága belevágni. Ildikó 17 éves lánya már vagy 10 perce kiment az ajtón, azt mondta, valami buliba megy, úgyhogy nyugodtan lehetett volna beszélgetni, csak ketten üldögéltünk a konyhába.

Végül Ildikó törte meg a csendet:

– Khmm. Te Magdi, őőő… nos… az az igazság, hogy…őőő…nem igazán tudom, hol kezdjem…

Éreztem, hogy segítenem kell neki, bármennyire is nehezemre esett.

– Figyelj… megtörtént, és… hogy is mondjam… hááát… hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt jó… akkor, abban a helyzetben, abban a hangulatban… hmm… jól éreztem magam…

Éreztem, hogy enyhe pír önti el az arcomat, de megnyugtatott, hogy ugyanazt láttam az Ildikó arcán is. Mintha valamiféle megkönnyebbülést észleltem volna a hangjában, amikor megszólalt:

– Örvendek, hogy nem haragszol – mondta, és először amióta megérkeztem, elmosolyodott.

Mindkettőnk problémáját ugyanaz a történés okozta. Eddig egyikünk sem csinálta nővel. Elismertem, hogy akkor, azon a fergeteges pénteki estén nagyon jól esett. Nem tudom, nem hiszem, hogy csak kettesben jól éreznem magam egy nővel, de úgy látszik, vannak helyzetek, amikor ez is belefér.
Az orgia folytatódik, a férjem egy köcsög ! részletei…

Őrült szex egy vadidegennel

A kora délelőtti nyári napsütés kellemesen melegítette meztelen testem. Nem bántam a déli forróság hiányát; jobban kedveltem a mérsékelt meleget mint a rekkenő hőséget, ráadásul ilyenkor még a leégés veszélye sem fenyegetett. Lassan simogattam melleimet, hasamat, szeméremdombomat, majd kényeztetni kezdtem a puncimat, csiklómat. Nem siettem el, tudtam, hogy bőven van időm.

Úgy két hónapja fedeztem fel a tisztást miközben a folyópart egy szakaszát próbáltam feltérképezni mountain bike-om nyergében. Világéletemben szerettem biciklizni, különösen elhagyatott földutakon, ösvényeken, szántóföldek mellett, mindegy hol, csak lehetőleg ne aszfalt úton, autók között. Ez, így a huszonharmadik születésnapom felé közeledve se változott.

A tisztás inkább csak egy hézag volt a folyópartot szegélyező fák között, talán háromszor három méteres, de bőven elegendő a plédemet leteríteni és napozni. A délelőtt nagy részében a fák lombkoronája közötti résen át akadálytalanul átjutottak a nap sugarai. A hely jó pár kilométernyire esett bármelyik falutól, és a legközelebbi országút is túl messzire esett ahhoz, hogy az autók hangját hallani lehessen. Tökéletes csend és béke, csak a falevelek halk susogása az enyhe szellőben, bogarak motozás, a néhány méternyire békésen hömpölygő folyó időnkénti csobbanása. És a napsütés. Mindig is imádtam a napot, nyáron kivirultam.
Őrült szex egy vadidegennel részletei…

A Floridai út

Idén is elérkezett július negyedike, ami számomra nem csak a Függetlenség Napja miatt érdekes – bár a tűzijátékot kifejezetten kedvelem, és ráadásul Bostonban, ahol élek, mindig hatalmas és nagyon látványos –, hanem a floridai kiruccanásom miatt, ami az elmúlt öt év során egyfajta „tradicionális zarándokúttá” vált számomra. Ezúttal is a már szokásos menetrendet követtem: kivettem két hét szabadságot az aktuális munkahelyemen (gyakran váltogatom őket, még keresem az igazi hivatásomat…), július ötödikén autóba vágtam magam, és kedvenc (valójában egyetlen) autóm volánja mögött elindultam nővéremhez a távoli Florida, pontosabban Miami felé. (Itt jegyezném meg, bárminemű irigység nélkül, hogy neki bizony volt esze, beházasodott egy igencsak gazdag családba, és most megengedhetik maguknak, hogy egy jókora majdnem-tengerparti házban lakjanak, ami kifejezetten hívogatóbb a nyári vakációm eltöltésére, mint a kis bostoni albérleti lakásom.)
Egy ekkora autóút elsőre bizonyára őrültségnek hangozhat, mert ugyan miért akarna valaki kétszer két napot autózni ahelyett, hogy megoldaná két háromórás repülőúttal, de két érvem is van az autó mellett. Először is, az út során beiktatok néhány rokon- és barátlátogatást, amitől természetesen az út még tovább tart, de persze nem bánom. Előszőr beugrok a nagyiékhoz New Haven-be, majd Paul bátyámhoz Philadelphiába, aztán unokatestvéremékhez Richmondba, majd a legjobb barátnőmhöz Lisa-hoz Savannah-ba (ott telepedett le a férjével, jó korán házasodott), és végül így érkezek meg nővéremékhez Miaimiba. Jól szétszóródott a banda, de legalább egy észak-déli vonal mentén. 🙂 A Floridai út részletei…

Az érett asszony

Csak egy napja tudtam meg az egyetemi felvételi eredményeket. Hosszú út volt ez eddig is, de jó iráyban haladtam egy reményteli szabad élet felé. Pesti, egyedül élő nagyanyám ugyanis kitörő örömmel konstatálta, hogy jövőre az ELTE Informatikai Kar hallgatója leszek, ezért büszke is volt rám módfelett. Majd kiugrott a bőréből, amikor elfogadtam a meghívását a fővárosba költözésre. Mondanom sem kell, hogy milyen kedves volt a felajánlása, hiszen egy új világ felfedezése várt rám. Egy új világ, amit immár felnőtt fejjel kellett újra megismernem és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Persze nem kezdődött valami felhőtlenül a dolog, mert már a beköltözésem utáni második napon nagyi megkért, hogy segítsek egy kedves barátnőjének helyrehozni a számítógépét. Na jó, gondoltam, ez a kérés bőven belefér, ha már úgyis ő viseli majd gondomat az elkövetkezendő pár évben. Nem mintha nagy örömömre szolgált volna nagymamákhoz járni PC doktorosdit játszani, de a gépeket imádtam, a kihívások mindig fel tudták kelteni az érdeklődésemet.

Legnagyobb gondot a tájékozódás jelentette, hiszen a városnak csak kevés részét ismertem, de térkép és IGO volt a tapizós telefonon.

A drága mamikám ettől függetlenül útba igazított rendesen, részletes leírást kaptam a Pasaréti lakóparkba jutáshoz, utca, házszám, emelet, melyik busszal menjek, stb, stb. Érdeklődve, nézelődve tettem meg az út jó részét. A házak annyira nem is érdekeltek, csak kiélveztem a városi nyüzsgést és persze vágyakozva kapkodtam a fejem a szebbnél szebb és csinosnál csinosabb lányok után. Bőven volt közöttük, akit szívesen vittem volna ágyba minden előző beszélgetés és ismerkedés nélkül is.
Az érett asszony részletei…

Női bugyis fasz

Zoltánt egy házibulin ismertem meg. Fekete hajú. magas fiú volt, és amikor egy lassú számnál hozzám símult, éreztem, hogy nem mindennapi méretei vannak. Hamarosan a teraszon kötöttünk ki, ahol nem zavart senki bennünket. Remekül tudott csókolódzni, és az egyik lábamat felemelve, a puncimon éreztem azt a dudort, amiről tudtam, hogy a nadrág alatt ágaskodó hatalmas farkától van. Legszívesebben akkor, és ott odaadtam volna magam.

Már nem is sok hiányzott hozzá, de amikor gombolni kezdtem a nadrágját, hírtelen ellökött magától. Nem tudtam mire véljem a dolgot, de nem akartam eröltetni. A buli után találkozgattunk, és egyszer feljött végre a lakásomra is. Leült velem szemben, és zavartan, de minden szégyenkezés nélkül elmondta, hogy neki egy furcsa szokása van, és szeretné előre tisztázni velem a dolgot. Nem akarja ugyanis, hogy váratlanul érjen. Hírtelen minden végigfutott az agyamon, és gondoltam minden rosszra is. Kár volt. A furcsa szokás csupán abból állt, hogy hogy Zoltán imádott női bugyiban járni.

Azt mondta, izgatja a női fehérnemű, különösen a bugyi. Szóval, nincs is férfi alsónadrágja. Az eddigi barátnői kinevették érte, ezért fél minden új kapcsolattól.
Női bugyis fasz részletei…

Egy kis petting

Az egész történet egy évvel ezelőtt, februárban kezdődött. Akkor ismertem meg Vivient. Egy discoban találkoztunk, mint két különálló haveri társaság idegen, ám barátkozásra igencsak hajló tagjai. Ő akkor múlt 17 éves, én pedig 24. Tudom, nagynak tűnik a korkülönbség, és a többiek is mondták, hogy ne hülyéskedjek, ez a lány nem nekem való, de akkor én csak megrántottam a vállam, mondván semmi komoly, de azért elkértem a számát. (biztos, ami biztos:) Másnap megbeszéltünk egy találkozót, és onnantól kezdve, míg együtt voltunk, minden nap találkoztunk. Elvarázsolt az a lány. Én eléggé szabad gondolkodású vagyok, voltam, nem igazán kötöttem le magamat még senki mellett. Ehhez képest Vivien rendesen megfogott, Ő egy kedves, visszafogott lány, helyes pofival, majdnem popsiig érő barna hajjal, ártatlan mosollyal.

Levett a lábamról mindjárt az első találkozásunkkor. Kiderült róla, hogy nemrég jött vissza dél-Amerikából, hogy nem is olyan alamuszi nyuszi, mint amilyennek látszik, hogy imádja az embereket, mindig kész jókedvre deríteni bárkit, hogy olyan mint egy cica, szeret szeretni, és nagyon lehet imádni. A barátaim nem értettek, azt szajkózták, hogy nem hozzám való, de én tudtam, hogy megtaláltam ŐT, igen, csupa nagybetűvel! Mindig rácsodálkoztam, hogy milyen szép, nagyon felpörgetett pusztán az érintésével, egy kacér mosolyával, vagy mikor hozzám simult az a törékeny test, amit még más férfi nem fedezett fel előttem. Azt gondoltam, hogy ő az igazi, és csak az enyém, rám várt, s én őt kerestem. Elkezdtünk járni, ismerkedni egymással, én tudtam, hogy nem akárkiről van szó, nem siettem el semmit, nem siettettem, meg akartam élni a kapcsolatot teljes mélységében, átadtam magam minden érzésnek, a csillagokat is lehoztam volna, csak egy szavába került.. azt hiszem életemben először szerelmes lettem!
Egy kis petting részletei…