– Hercegnő? A mosdóvize kész van. – A szolga alázatosan meghajolt, s kiment. A szobába helyette nővére lépett be, aki mint ahogyan a szokás diktálta, a házasságkötés előtt jó tanácsokkal akarta ellátni húgát.
– Hazare, kérlek ne tégy semmi meggondolatlanságot sem, amivel felbosszanthatod a nagyurat! Tudod jól, milyen lobbanékony a
természete…
– Ne félts engem, nővérkém, képes vagyok megoldani a feladatot! –
mosolygott rá a fiatal nő, s közben megoldotta szoknyáján a kendők csomóit, majd a felsőtestét borító fátylat is levette. A hatalmas dézsaszerű üsthöz lépett, s megkeverte ujjaival a vizet.
– Nem állsz még készen egy férfi elbűvölésére! – tördelte kezét nővére.
– Ebben tévedsz nővérkém. – mosolyodott el a lány, s közben belelépett a vízbe, melynek tetején olajfoltok táncoltak a fényben. Illatos gőz töltött be a szobát.
Keleti pompa. A szobát ez jellemezte, a hercegnő minden kényét-kedvét kielégíthette a szoba berendezése, az ékszeres ládákban megbújó drágakövekből álló diadémok és nyakékek, a földön szanaszét heverő párnákba töltött virágok illata elkábíthatták, a szolgák minden vágyát lesték.
De neki több kellett. A kegyetlen úr első felesége akart lenni, a hárem királynője. Meg akarta mutatni, hogy igenis, neki megvannak a képességei mindehhez.
– Hogy érted, hogy tévedek? – kérdezte Mezerinne, és letérdelt egy párnára a kád mellé.
– Jártam a Vörös Fátylasokhoz tanulni. Keleti szexmese részletei…