Reggel úgy éreztem, mintha egész éjjel félkemény lett volna a farkam, mikor a mostoha húgommal egy ágyban aludtunk a veszprémi kollégiumban. Mikor felébredtünk, tudtam, hogy nem ártana egy jó, tojásos reggeli, de titokban mind a ketten élveztük az estét, és nem akartuk megtörni a varázst. Hirtelen eszembe jutott, mit játszottunk az első pörgetős esténken a gimnáziumi osztálykiránduláson.
– Gyere, bekötöm a szemed! – mondtam Mártinak, aki már korábban ébren volt.
– Mi van? Mit játszunk? – kérdezte felhúzva magán a lepedőt és felkönyökölt.
– Nem az igazi, mert nem vagyunk felöltözve, de sebaj – válaszoltam – A játék neve: MICSODÁM? – mondtam, miközben átkötöttem a tarkóján egy összehajtogatott abroszt.
– Micsodád? – kérdezte Márti és vigyorgott.
Seggrepacsi Mártival részletei…