A furcsa vacsora


…iszogatni kezdtünk – egyébként soha nem szoktunk. Meg is lett az eredménye. Ahogy fogyatkozott a bor, úgy váltunk egyre gondtalanabbakká, gátlástalanabbakká. Talán a bortól és az albérleti hangulattól egész más érzelmek, vágyak törtek fel bennünk…

Lakóhelyemtől távol kaptam munkát, de örültem, hogy egyáltalán sikerült szakmámban elhelyezkednem. Megbeszéltük párommal, hogy amíg nem kapok városunkban, vagy annak környékén hasonló ajánlatot, addig elfogadjuk ezt a távházasságot. Hétvégéken mindig hazautazok, ilyenkor mindig kellemesen töltjük el szabadidőnk minden percét, bepótolva a hétköznapi mulasztásokat.

Egyik hétvégén nem tudtam időben hazautazni a sok felhalmozódott munkám miatt. Robi úgy döntött, hogy akkor most ő fog hozzám elutazni, ezzel megspóroltam az utazásra fordított időt, jobban tudtam teendőimmel haladni.

Estére ért albérletembe párom, ott találkoztunk. Boldogok voltunk, hogy végül csak sikerül együtt tölteni a hétvégét. Kipakoltunk táskájából, ezt követően elindultunk bevásárolni az esti vacsorához. Egyszerűen elkészíthető ételt választottunk, kolbászos rántottát. Ehhez szereztük be a hozzávalókat. Bár nem egy elsőrangú vacsi, de azért bort is vettünk mellé.

Mikor visszaértünk az albérletbe, felbontottuk a bort, és iszogatni kezdtünk – egyébként soha nem szoktunk. Meg is lett az eredménye. Ahogy fogyatkozott a bor, úgy váltunk egyre gondtalanabbakká, gátlástalanabbakká. Talán a bortól és az albérleti hangulattól egész más érzelmek, vágyak törtek fel bennünk ( soha nem találkoztunk itt nálam, mindig hazautaztam férjemhez ). Szóval vacsorakészítés közben teljesen átszellemültünk. Egymásnak estünk, hevesen csókolózni kezdtünk, majd sorra dobáltuk le egymásról ruháinkat. Robi az asztalra ültetett, ő maga pedig leült a székre, s mint aki „vacsorázni” készül, hozzálátott elfogyasztani engem. Szenvedélyes volt, olyan tűz égett a szemében, amit rég nem láttam benne. Ez engem tovább fűtött. Aztán megszólalt:

– Mit szólnál egy kis játékhoz?

– Mindenben benne vagyok, azt csinálsz velem, amit csak akarsz. – válaszoltam.

Kíváncsian vártam ötletét, vajon mit akar kipróbálni. Elővett egy óvszert a táskájából és a vacsorához vásárolt kolbászra húzta. Közben kéjelgő szemekkel olvasott tekintetemből.

– Na, még mindig benne vagy? –tudakolta ismét.

– A tiéd vagyok drágám! – feleltem.

Felizgatott a szituáció, és a tudat, hogy mi még soha nem játszadoztunk ilyen perverz módon egymással. Alig vártam a végkifejletet. Robi először nyelvével tört utat lábaim között, aztán jött a kolbász. Úgy mozgatta bennem, mint egy igazi péniszt. Közben mindketten néztük az aktust, és egymás reakcióit. Aztán Robi már nem bírta tovább, váltott magára. Végig a konyhában szexeltünk, az asztalon, a széken, a szekrényen. Szenzációs élmény volt számunkra ez a nap. Soha nem voltunk még ennyire extrémek. Így utólag bevallom, kicsit neccesnek tartom ezt a kolbászosdit, nem hinném, hogy még egyszer bevállalnám, de akkor az volt a legtökéletesebb élmény életünkben.

Végül rendeltünk egy óriás pizzát, a kolbászból meg Cseferinek készítettünk egy rántottát.