történet – Oldal 21 – Szex történetek, és pornó mesék

Pisiszex

Eldöntöttük, hogy kerestünk egy szállodát a közelben. Egy óra az összepakolásra bőven elég lett volna, de volt még egy programpont, amiről Te sem tudtál, mert akkor még csak az én piszkos fantáziámban létezett: ki kellett preparálnom Téged az útra az új ajándékkal. Mikor beestünk a lakásba, megkértelek, hogy két éjszakára való cuccot villámgyorsan pakolj össze, majd menj pisilni, és levetkőzve gyere be a dolgozószobámba.

Pár perc múlva meg is jelentél meztelenül, csak a csinos magassarkú szandálod volt rajtad. Szemmel láthatóan feszélyezett, hogy nem tudod, mi fog most történni. De én még nem árultam el, kicsit tovább feszítettem a húrt… Megkértelek, hogy foglalj helyet a dönthető bőrfotelben, és bízz bennem. Csak az fog történni, ami Neked is kedvedre való. Lábaidat finoman széttártam és a karfára helyeztem, majd térd alatt egy-egy bőr szíjjal szorosan a karfákhoz kötöztem.
Nos – mondtam – a délelőtti négy pingponglabdás próbát a puncidban sikeresen kiálltad, az esti megpróbáltatás azonban még ennél is érdekesebb lesz: tudom, hogy a húgycső izgatása a kedvenced, ezért a meglepetés-öltözék ma estére – és előhúztam a zakóm zsebéből – egy flexibilis húgycső vibrátort. Felcsillant a szemed, majd rögtön össze is szűkült: a vastagságát méregetted. Nyugalom, kedvesem – mondtam – megfelelő tágítás után kapod meg a kis kéjrudat. Felhúztam a gumikesztyűt, óvatosan behelyeztem és rögzítettem a bekent speculumot, majd kinyitottam az előkészített, lefertőtlenített Hegar-sor dobozát, és síkosítás után elkezdtem a “műtétet”. Szívem szerint lassabban csináltam volna, de sajnos az idő sürgetett, így egy-egy szisszenés elhagyta ajkadat, de ettől még élvezted: a fotelbe terített lepedő hamar lucskosra ázott. Arra azonban kínosan ügyeltem, hogy ne élvezz el, addig még hosszú az út, azt ki kell érdemelni. Mikor úgy láttam, hogy már felesleges fájdalom nélkül betolható a vibrátor, bevezettem. Azért, hogy ne csúszhasson ki, pántokkal és ragasztószalaggal szorosan a combjaidhoz rögzítettem. Közöltem, hogy készen vagyunk, eloldoztalak, és kértem, hogy gyakorold egy kicsit a járást.
Igaz, hogy ez egy flexibilis vibrátor volt, mozgás közben azonban feszített, de hát szokni kell… Kértem, hogy próbálj meg néhányszor óvatosan leülni és felállni. Egy kis gyakorlás után – bár még furcsán szögletesek voltak a mozdulataid – ment is. Nagyobb tornára viszont még nem mertél vállalkozni, ezért kérted, hogy segítsek felvenni a bugyit és a szoknyádat. A pólóba bebújni már nem volt akadály, a melltartót hanyagoltad – én egyébként sem kedvelem. Készen is álltunk az indulásra.
Az emeletről lépcsőn lemenni még szokatlan kihívás volt számodra, a fordulókban meg is álltál, hogy valami nedvességet érzel a bugyidban. Vagy a forró puncidból visszafolyó síkosító volt az, vagy pár csepp pisi (talán épp a hólyagodnál lehetett a vibrátor vége? Ki tudja – bár amikor enyhe ellenállásba ütköztem a bevezetéskor, pár millimétert visszahúztam. Viszont az adott szituációban sem leellenőrizni, sem korrigálni nem volt sem időnk, sem lehetőségünk).
Beültünk az autóba. Ez Neked annyira nem volt egyszerű, de azért megoldottad, kicsit hátradöntötted az üléstámlát, hogy csökkentsd a feszítő érzést. Elindultunk. Az enyhe rázkódás az aszfaltfoltokkal javított úton hirtelen újabb nem várt megpróbáltatásoknak tette ki meggyötört húgycsövedet – félénken szóltál, hogy alighanem egy kicsit bepisiltél, és tudtad, hogy ezért büntetés lesz. De nem lett, csak maximumra tekertem az ülésfűtést, hogy száradjon az üléshuzat (persze így elkezdett izzadni a puncid is). Odaadtam az iPhone-omat, hogy közben keress a környéken wellness szállót, és foglaljunk szobát. Gonosz voltam: amint felvették, és elkezdtél beszélni, röviden megnyomtam a zsebemben a vibrátor kapcsolóját. A hatás frenetikus volt: megfeszültél, csípődet csaknem a plafonig toltad és felsikítottál.
Ezt még valahogy kimagyaráztad a beszélgetőpartnerednek azzal, hogy átszaladt előttünk egy kutya, de ezután telefonálásra már nem voltál hajlandó. No mindegy, lesz még ennek böjtje… Ezután én vettem kézbe a dolgokat, és második próbálkozásra sikerült szobát találnunk nem is túl messze egy jó szállodában.
Mikor odaértünk, javasoltam egy kis pancsolást a jacuzziban és a medencében, majd egy kis szaunázást. Ehhez persze ki kellett venni a vibrátorodat, de megnyugtattalak, hogy még vacsora előtt visszakapod…
Így is történt, és soha nem látott megpróbáltatások elé néztél. A vacsora közben a legváratlanabb pillanatokban nyomtam meg a távirányító gombját, hol a svédasztalról történő salátaszedés közben ejtetted el a villát, hol a borospohár járt táncot a kezedben… De mindig csak röviden, az élvezés még tabu volt. Végre felmentünk a szobába, és leszíjazhattalak a franciaágyra. Ezután jó félórás tortúra vette kezdetét: csak addig tartottam nyomva a gombot, amíg majdnem elélveztél, majd szünet következett. Addig én töltöttem egy-egy italt mindkettőnknek (szerencsére a minibár jól fel volt szerelve), majd újra kezdődött a játék. A végén már én is annyira felizgultam, hogy nem engedtem el a gombot addig, míg kínodban-gyönyörödben be nem pisiltél. Mikor kipihented magad, eloldoztalak, hogy most én következem

Baszás a liftben

Kedves ismerőseinket látogattuk meg barátommal, Olivérrel, ahol egy aranyos kissrác született, s ahogy szokás, kis édességgel, ajándékkal felszerelkezve babanézőbe indultunk. Katával, az újdonsült anyukával megbeszéltük, hogy egy csinos etetőszékkel fogjuk „meglepni”, masszív, fából készült darabbal, melyet még együtt néztünk ki pár hónapja egy séta közben.

A lakásukra, egy panelház 3. emeletére igyekeztünk, s mivel kicsit késésben voltunk a megbeszélt időponthoz képest ( a pontosság ugye a kisgyerek miatt fontos ), a nagy ajándékdobozzal együtt hamar beugrottunk az üres liftbe, és uzsgyi fel! A lift azonban gondolt egyet, leállt a 2. és 3. emelet között, ezután semmiféle gombnyomásra, bíztatásra nem moccant. A szűk lift foglyai lettünk. Ráadásul a vészcsengő sem segített, úgy tünt, az sem működik.

Azt hiszem, van egy kis klausztrofóbiám, mert ilyenkor könnyen bepánikolok. Olivér ezt rögtön látta rajtam, meg ismer is, hiszen évek óta együtt vagyunk. Elkezdett nyugtatgatni, humorosra venni a dolgot, hogy legalább végre ketten vagyunk, az utóbbi időben ezt úgyis hiányoltuk, de nem sok sikerrel. Ekkos kétségbeesett arcomat kezdte símogatni, szájamat csókjával tapasztotta be, mielőtt ijedtemben kiáltanék. Majd a fülemet kezdte szelíden harapdálni, szopogatni – ezt nagyon imádom, erre mindig begerjedek. Át is futott rajtam egy kellemes, bizsergő melegség, elvonta figyelmemet szorult helyzetünkről, és ijedelmem kissé alábbhagyott. Olivér kedvesen folytatta, miközben szájával tovább időzött a fülcimpámnál – szenzációsan csinálta. Kezei megtalálták a laza nyári pólóba bújtatott melleimet, a könnyű kis melltartó sem volt akadály a nagy, erős biztonságot árasztó tenyere előtt. Ki is szabadította őket egy pillanat alatt, és csókolta, símogatta őket.

Egyre jobban oldódott szorongó érzésem attól, hogy két emelet között függünk egy kis fémdobozkában, mert már csak egymásra figyeltünk , ketten maradtunk felszabadult vágyainkkal, és ehhez a tökéletes kettőshöz nem kell semmi a külvilágból. Beletúrtam sűrű fekete hajába, ujjaimmal végigszántottam fejbőrét, le a tarkójáig. Közben ő figyelmen kívül hagyva rövid kis szoknyámat már kezével a bugyimnál járt, és attól ügyesen megszabadított. Aztán gondosan a zsebébe gyűrte – nehogy a földre pottyanva bepiszkolódjon. Ekkor felhúztam trikóját a mellkasánál, csókoltam, símogattam, majd meglazítottam nadrágját, ami már ugyancsak feszessé vált ágaskodó szerszáma felett. Miután kiszabadítottam, szájammal nyalogattam, kényeztettem kicsit. Közben hálás, gyengéd símogatását éreztem a vállamon, hátamon. Majd egy erős mozdulattal felemelt az etetőszék masszív dobozára (utólag örülök, hogy Katának nem valami könnyű kis műanyag holmi tetszett meg). A dobozon ülve éppen megfelelő magasságban voltam ahhoz, hogy erőlködés nélkül belémhatoljon. Vékony kis szoknyám a derekam körül, mint egy öv, semmi akadálya nem volt a fantasztikus érzést kibontó ritmusos mozgásnak. Ujja finom símogatásával is besegítve hamar rámtört az orgazmus minden porcikámat betöltő hulláma. Kicsit lágyabb mozdulatok után újra beleerősítve Olivér is elment, majd egymásba borulva, szoros ölelésben megpihentünk.

Lassan visszatértünk a valóságba, a doboz, a lift zárt kabinja, összefirkált fala…

Hangok hallatszottak és ekkor megmozdult velünk a lift. Lassan, szaggatottan, lépésben ereszkedni kezdett. Egy pillanat alatt felfogtuk, hogy megindult a mentési akció, és másodperceken belül az ajtó is megnyílik. Ezt a rövid időt kellett felhasználnunk, hogy kapkodva rendbeszedjük magunkat. Nadrág fel, szoknya le, póló a helyére, máris nyílott az ajtó.

A földszinten találtuk magunkat. A lift előtt pár várakozó lakó a házmesterrel, aki kiszabadított bennünket véget vetve kalandunknak. Kicsit ziláltan nézhettünk ki, de szerintem meg sem fordult a fejükben, hogy milyen csúcsokat röpültünk be az elmúlt percekben, túlszárnyalva a harmadik, sőt tizedik emeletet is.

Kissé megkésve érkeztünk barátainkhoz, akik persze örömmel fogadtak és csöppet sem nehezteltek emiatt.

Az csak később jutott eszembe a nappalijukban ülve a beszélgetés közben, hogy a bugyim Olivér zsebében maradt 🙂

Bekaplak a ribanc vicces meséje

Hallgassatok meg egy olyan történetet, amit nem igazán hinnék el, ha nem velem történt volna meg. Ilyennel a bohózatokban lehet találkozni. Ám a való életben ez a poen sokkal nagyobbat szól.
Szóval akkoriban együtt éltem a barátommal, akivel amúgy rendesen meg voltam elégedve, már amikor meglehettem. Ritkán volt otthon és általában éhes, fáradt és álmos volt, csak férfi nem.
Barátnőm egyik buliján megismertem egy fiút, aki jó illatu, kedves, udvarias, magas, jóképü, stb-stb volt. Egyszóval nekem bejött. Nem sokára éreztette velem, hogy én is neki, de nagyon. Sokat táncoltunk, végig magához szorított és éreztem, hogy bizony igencsak tettrekész. Már néha kínos is volt, mert alig birtunk magunkkal. Végülis hajnalig kínoztuk egymást, mire végre beszélni kezdtünk erről a problémánkról is. A lényeg az, hogy megbeszéltük feljön hozzám, hiszen egyedűl vagyok. A barátom vidéken dolgozott, és csak két nap múlva volt esedékes a hazajövetele. Taxit hivott,mert már ivott, én megadtam a címemet és 20 perc múlva már a lakásban voltunk. Itt már alig bírtunk magunkkal, ezért nagyon gyors zuhany következett. Aztán pedig a franciaágyon tettük egymást boldoggá. Nem csalódtam benne, s ő sem bennem. Minden tökéletes volt. Minden megtörtént, amit csak akartunk. Másnap estig a lakás összes szegletét megtiszteltük a jelenlétünkkel. Szinte megrészegültünk a boldogságtól. Csodálatos érzés volt, mennyire egymásrataláltunk. A legapróbb kívánságainktól a fantázia szülte csodákig mindent kipróbáltunk. Nem is tudtuk merre van a lent és a fent, de kit is érdekelt ez akkor? Senkit sem ! Úsztunk a boldogságban, és teljes önkívületben csókoltuk egymást ahol értük. És ekkor megszólalt a csengő!! Az ajtó üvegbetétjén áttetszett egy emberi alak, a barátomé, és ő nyomta a csengőt, ami úgy visitott, hogy majdnem bele süketültünk. Ki ez ? kérdezte és mégjobban magához húzott. Az agyamon átvillant az ott kint, és ez itt bent! Atyám most mi lesz ? Mit tegyek ? Mit tehetek ilyen helyzetben ? Nem ugorhat ki az emeletről….. És ekkor támadt egy nagyon jó ötletem… A szekrény !!! Ennek a szekrénynek alul volt egy cipőtartó polca, amin néhány pár cipő árválkodott csak. Gyorsan ráfeküdt erre a polcra, ami félelmetes nyikorgásával igyekezett tudatni velünk, hogy egyáltalán nem örül az ötletünknek. Utána dobáltam a cuccait , majd behajtottam a szekrény ajtaját, és már szaladtam is az ajtóhoz elforditani a zárban hagyott kulcsot. Párom zsörtölődve, kimerülten lépett be, és azonnal közölte, hogy csak aludni szeretne, de még gyorsan zuhany lesz, aztán pedig beesik az ágyba. Még szerencse gondoltam, legalább addig eltűnik a fiú a szekrényből. Barátom kezdte levetni a holmijait és a fotelbe szórta, én meg szedegettem össze őket. Ebben a pillanatban egy hatalmas robaj hallatszott, megremegett a padló alattunk, mintha csak földrengés lenne. Leszakadt a polc és a fiú kigurult a szekrényből mesztelenűl a barátom lábai elé, aki akkor már gatyában bámulta a csodát. Nem hitt a saját szemének. Azt hittem elájulok. Itt sok magyarázatra nem volt szükség. Ami még érdekes lehet az az, hogy ez a fiú lett a férjem.

Kolesz porn

Sokat utazgattunk diákként nyaranta barátokkal, hátizsákosan. Jópár éve – bár elég hűvös nyári időszak volt – megbeszéltük páran, irány Csehország. Szállás: olcsó kolesz. Aztán többeknek rosszul jött ki a lépés, és az indulás reggelén, kitartva az utazás mellett, végül ketten maradtunk Olivérrel, akit addig csak felületesen ismertem.

Többórás vonatozás, majd csavargás a kisvárosban. Jóléreztük magunkat együtt, kölcsönösen egyre vonzóbbnak találtuk egymást. A külvilág felfedezése helyett már inkább a másik felfedezésére vágytunk.

Késő délutánra kellemesen elfáradva, de egymástól teljesen feldobódva értünk a szállásunkra. A portáson kívül senki sem volt a kollégiumban, kongott az ürességtől (nem túl nagy épület, 12-14 fős termek emeletes ágyakkal zsúfolva), kedvünkre válogathattunk a szobák között.

Fantasztikus volt a közösen töltött nap, Olivér kedves, szórakoztató srác volt, az a fajta, aki minden helyzetben feltalálja magát, és bárhol jól érzi magát. Izgalmas volt az idegen környezet, és izgató volt egymás jelenléte.

Úgy döntöttünk, hogy együtt lezuhanyozunk, majd valamelyik emeleti terembe bevackolódunk. Itt csak egy zuhanyzó volt, a másik, a fiúmosdó valahol a porta mellett a földszinten. Az ajtókilincset az egyik diák hazavihette, csak egy lyuk maradt utána. Zár helyett Olivér – megnyugtatásképpen – egy ott lévő ócska, a fröcsögő víztől már szétázott széket tolt az ajtó elé, ami fölösleges volt, hiszen egy lélek sem volt az épületben, csak az utcai zajok szűrődtek be tompán. Az apró ablak nem sok fényt engedett be.

A ránk váró este izgalma lázba hozott. Javasoltam, hogy egyenként szabadítsuk meg egymást ruháinktól, egyet ő vesz le rólam, egyet én róla, majd megint ő, és így szép lassan, míg el nem fogy. (Túl sok ugyan nem volt rajtunk.)

A gyér világításban apránként kibontakozó testünk látványa, egymás közelsége, a símogatások elvarázsoltak, teljesen belefeledkeztünk egymásba. A ruha takarásából kikerülő minden újabb testrészemet végigcsókolta Olivér, én is az övét. Egyre szabadabbnak éreztük magunkat. Már nem is a lepukkant zuhanyzóban voltunk, hanem a menyország kapujában. Végül a bugyimat olyan érzékien, lassan, átéléssel húzta le, majd csókokkal halmozott el, hogy melegség öntött el és remegni kezdett a lábam. Addigra az ő szerszáma is rendesen emelkedett, nagyon kikívánkozott már a helyéről. Legugoltam, és az utolsó ruhadarabjából kiszabadítva, arcomhoz szorítva szájammal végigsimítgattam. Éreztem hogy nemsokára elsül.

Nem akartam siettetni a dolgot, ezért lassan felálltam, szorosan a testéhez simulva. Összeölelkeztünk,egymáshoz tapadva szinte eggyé váltunk, minél nagyobb felületen akartam érezni őt.

Ekkor idegen zaj tört be a mi közös világunkba: egészen közel egy elfojtott köhintés… Megrémültem, visszazuhantam a fellegekből az ócska kollégiumi zuhanyzóba. Mindketten a hang irányába kaptuk a fejünket. A félhomályban az ajtó elé tolt szék ikertestvérén a mosdók mögött a belső sarokban alig észrevehetően egy őszes, kissé bárgyú kinézetű, munkaruhába öltözött mozdulatlanul ülő férfi alakja bontakozott ki. A zuhiba lépéskor csak egymásra figyeltünk, és annyira egymásba gabalyodtunk, hogy nem vettük észre, rajtunk kívül egy szerelő bóbiskolt itt, aki közben felébredt és látványunktól meg sem mert moccanni, csak szájtátva nézett, mint a moziban. Miután felfedeztük, lassan fölkelt a székről, mintha vége lenne az előadásnak, mellettünk elhaladva bíztatóan felénk bólintott, majd a zárat pótló széket odébbtolva kisétált, behúzva maga mögött az ajtót. Hallottuk, amint a folyosón a „Fel torreádor…” dallamát dúdolva elment. (Talán feleségéhez indult haza ezzel az indulóval, és az elmúlt óra vizuális élményével.)

Bözsi, a szomszédasszony

Ma reggel a buszmegállóban találkoztam Bözsivel a szomszédasszonyommal, együtt szálltunk fel a zsúfolt buszra. Bözsi már régóta tetszik nekem, nagy dudái, telt feneke rendkívül izgató számomra. Most is olyan ruha volt rajta aminek a látványától teljesen beindultam. A busz hátuljába szálltunk és egészen hozzásimultam, először csak a lágyékomat nyomtam a combjához. A nadrágomban harcra kész farkam erőteljesen simult hozzá, biztos érezte mi történt odalenn, de tovább beszélgettünk. A következő megállónál még zsúfoltabb lett a busz, már a hátsó ablaknál lévő kapaszkodót kellett használnom, így félig átölelve őt. Mivel a busz az egész városon átmegy tudtam, hogy rengeteg időm van. Először a fenekét kezdtem simogatni az ujjaim végével, nem vette észre, hogy én vagyok az. Beszélgetésünk közbe próbált körbenézni a körülöttünk lévőkre, de nem szólt semmit. Ezen felbátorodva egész tenyeremmel simogatni kezdtem a fenekét, néha-néha belemarkolva. A kínos helyzet egyre jobban látszott rajt, de még mindig tovább dumáltunk. Ismét megállóhoz értünk, egy kicsit átrendeződtünk, most félig a háta mögé kerültem. Tovább folytattam a tapizást, tenyerem becsúsztattam a combjai közé, ö összeszorította a combjait, de még így is tudtam előre-hátra mozgatni a tenyerem. A másik kezemmel előrenyúltam és belemarkoltam a muffjába. Ez csak pár másodpercig tartott mert megint megálló következett, kihúztam a tenyerem , ezúttal egy kicsit távolabb kerültem tőle, de csak egy kis időre, sikerült úgy helyezkednem , hogy ismét szembe kerüljek vele. – Képzeld, valaki letaperolt. – Mikor, most?- kérdeztem ártatlanul. – Aha. –Hol? – A fenekemen. –De jó neki, én is megfoghatom a feneked? – súgtam oda neki. – Mi van? – Én is szeretném megfogni a feneked. –De hülye vagy! –Komolyan! – mondtam, és választ sem várva a fenekére csúsztattam a kezem. –Ha nem veszed le a kezed sikítok!- súgta oda. – Ugyan már, legalább tíz perce össze simulva utazunk, mit gondolsz mi nyomódik a combodhoz a nadrágon keresztül? Eláruljam? –Nem szükséges. – Látod, mégsem tetted szóvá. Tetszel nekem Bözsi, már rég óta, csak eddig még nem mondtam. – Hülye vagy, neked ott a nejed, nekem meg a férjem. – Persze akivel két éve külön élsz, az én nejemet meg még csak a római pápa nem dugta meg. Mire várnánk? Legalább egy vacsora mellett dumáljuk meg. Légyszi. – Átgondolom, de most vedd le a kezed a fenekemről. – Rendben. –engedelmeskedtem. Az utazás többi része eseménytelenül telt, leszállunk a buszról és elköszöntünk egymástól. Egy óra körül felhívtam és bocsánatot kértem tőle, ő csak annyit mondott, hogy négy óra felé ér haza és ha ráérek akkor majd megbeszéljük. Még egyszer bocsánatot kértem és elbúcsúztunk. Most idegesen várom a négy órát.

Seggbedugott feleség

Az udvarlás alatt minden rendben ment, legalábbis úgy tűnt. Gyakori szeretkezések, mindenhol, mindenhogy. Én nem tudom hogyan, de ahogy összeházasodtunk, mint egy varázsütésre elment a kedve a szextől. Először csak kevesebbszer akarta, majd pedig egyáltalán nem.

A végén eljutottunk oda, hogy már büntetett, illetve jutalmazott a szex megtagadásával vagy megadásával. Elválni nem akartam, de ő sem hozakodott elő ezzel soha. Megcsalni sem akartam. Egy idő után azt vettem észre, hogy úgy táncolok, ahogyan ő fütyül, mindent megteszek, hogy legyen egy kis szex, legjobb esetben is havonta egyszer és akkor, amikor ő akarta. Már majdnem teljes mértékre jutott a felettem való uralkodása, mikor olvastam az Interneten egy cikket a GHB-ról, az erőszak-drogról. Egy kis adagot kell tenni valami üdítőbe (alkoholba nem, mert az felerősíti a hatást és meg is halhat tőle), és a partner először hirtelen eufórikus hangulatba kerül, utána eszméletét veszti és azt tehet vele az ember, amit nem szégyell.

De ezt sem akartam igazán. Egy eszméleténél nem lévő nőt nem valami nagy élvezet dugni. Egyszer-kétszer talán, de én rendszeresen akartam a szexet. Ábrándoztam filmekben látott szerekről, mikor valami spray-vel odafújnak a hölgy orra alá és az bódultan követi a férfit, minden kívánságát teljesítve. De ez sajnos csak filmen létezik…

Egyik délután, mikor a feleségem nem volt otthon, a padláson rendezgettem a régi holmikat, mikor egy megsárgult, poros irkára bukkantam. A dátum alapján még a szépapámé lehetett, aki erdőkerülőként kereste a kenyerét, akit anno kitagadott a falu, mert varázslónak vagy boszorkánynak tartották. Ahogy én hallottam – a családi anekdoták szerint – mindenfélét készített az öreg, de jobbára inkább mai szóval természetgyógyásznak lehetett volna titulálni, sem mint varázslónak. Igazi javasember lehetett. Sok ember nyavalyáján segített, akik felül tudtak emelkedni a félelmükön és felkeresték őt a falu határán kívül eső, erdő széli kunyhójában. Amit most a kezemben tartottam, az ő munkásságának egy apró részlete lehetett, melyet megörökített, és ami eddig itt feküdt a többi lom között. Mindenféle főzet, különböző bántalmakra. Feltüntette a nevet, az összetevőket és a hatást.

A legtöbb elnevezés valami érthetetlen, fura szóösszetételből állt, amit ha megpróbáltam kiejteni, valami fura idegen, torokhangú hang hagyta el a számat. Nem is foglalkoztam vele, inkább a hatásokat olvastam, mert az összetevőkről sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák, hogy növényi vagy állati eredetű lehet. Az utolsó „receptek” között már rontás levétel, meg ilyesmi is szerepelt (persze ezt csak a hatása alapján értettem meg, mert a neve nem sokat mondott). Ezen utolsó „receptek” egyike volt egy nagyon fura hangzású akármi is, aminek az összetevői még talányosabbak voltak, mint a többinek. Ráadásul itt még valami hókuszpókusz is volt. Valami fura zajról, rigmusról írt.

Köcsögduda, egymásnak háttal levő kanalak hangja, mély morgás, meg ilyesmi. Amikor a hatásról kezdtem el olvasni, már az első néhány szónál a torkomba ugrott a szívem: „Akaratos menyecskék megtörésére, akik a köteles részt nem kívánják megadni az uruknak…” Na – gondoltam – ekkora szerencsém nem lehet. Gyorsan végigfutottam és tudtam, hogy megtaláltam, amire szükségem volt.
Persze a kezdeti lelkesedésem hamar alábbhagyott, mikor végignéztem a hozzávalókat és gyakorlatilag kilencvenkilenc százaléka ismeretlen volt a számomra. De ha már megleltem, amit kerestem, nem adom fel olyan könnyen! A következő hónapok a kutatás jegyében teltek…

Nyakamba vettem a várost és a vidéket. Könyvtárak, levéltár, gyógynövény leírások, internet, régi öregekkel való beszélgetés eredményeként végre azonosítottam és be is szereztem a hozzávalókat ehhez a recepthez. Miután összejött a keverék, azt mozsárban egy hétig kellett törni. Először azt hittem ez egy túlkapás, de rá kellett jöjjek, hogy nem. Digitális gépemmel minden nap lefényképeztem az eredményt, és láss csodát, valóban egyre finomabb por lett minden alkalom végén. Nem hittem volna, hogy ennyit számít a mozsarazás. A végén már olyan finom por lett, hogy a legapróbb légmozgás is felkapta, könnyebben, mint a lisztet. Ezt azután vízzel összekeverve kellett párologtatni, alatta kis tűzzel. Ma aromamécsesnek mondanák az ilyet. A leírás szerint az illat és a fura zaj, együtt hatott a delikvensre. A „zenét” is sokáig gyakoroltam, majd elkészítettem.
Végül az egészet magnóra vettem, mert nem gondoltam, hogy élőben akarnám előadni a produkciót. Nagyon bizarr hangzása lett, a hátamon felállt tőle a szőr, komolyan. (Az irka szerint férfiemberre nem hatott a nehéz fűszeres illat, nem kellett tartani tőle.)
Minden elkészült hát, és a napot is kitűztem…

Tél volt. Feleségem késő délután ért haza, átfagyva a januári hidegtől. Vett egy forró fürdőt, addig én bekészítettem a mécsest és a kazettát. Ahogy bejött odasündörögtem hozzá, jelezvén, hogy szeretnék vele szeretkezni, de nyersen visszautasított és leült a fotelba, elővette az újságját.
Most vagy soha – gondoltam magamban és bekapcsoltam a magnót. A meglepetéstől felszaladt a szemöldöke, de egy darabig nem szólt semmit. Közben én meggyújtottam a mécsest. Pont ott volt előtte a dohányzóasztalon.

„Mi ez az idegesítő zaj a magnóban?” – kérdezte, de nem feleltem, csak néztem rá, miközben helyet foglaltam vele szemben a szőnyegen. „Mondd már mi ez a …” És nem mondta tovább. Megérintette az illat az orrát. Megvonaglott, mint, akit valami nagy ütés ért. Szeme tágra nyílt, arcára valami csodálkozó, réveteg kifejezés telepedett. A leírás szerint itt még hangosabban kellett volna kántálni, de én csak a magnót hangosítottam fel.

Elkezdte mélyen, egyenletesen szedni a levegőt, kihúzta magát ültében, kezét az ölébe ejtette és tágra nyílt szemmel, átszellemült arccal úgy maradt. A semmibe bámult. Döbbentem néztem, nem akartam hinni a szememnek. A szívem ismét a torkomban dobogott, de a farkam meg át akarta lyukasztani a nadrágomat. Ettől az egész látványtól nagyon begerjedtem. A leírás azzal végződött, hogy elő kell venni az „ember” férfiasságát és oda kell tartani a „fehérnép” orra alá, hogy megérezze a szagát. Azután már a férfira volt bízva mit akar tenni. A bénultság, hipnózis, akaratmegvonás vagy nevezzük, aminek akarjuk, állítólag bő két óra hosszán keresztül tartott, utána mély álom következett és az ébredés után semmire sem emlékszik a fehérnép, csak addig, míg az illatot megérezte, onnantól az égvilágon semmire. És ez tényleg így működött…

Odadugtam feleségem orra alá a farkamat. Ahogy megérezte a szagát, odanyúlt, megfogta, és elkezdte szopni, de úgy, ahogy eddig életében még soha és valami olyan technikával, hogy rögtön megrogytak a térdeim. Hagytam egy darabig, majd kihúztam a szájából, és megfogtam a kezét. Felállítottam és odavezettem az ágyunkhoz. Jött, mint egy engedelmes kiskutya. Levetkőztettem, és én is ledobtam a ruháimat. Hanyatt fektetem és széttártam a combjait. Elkezdetem nyalni a pináját. Azt hittem ő nem fogja élvezni a dolgot, de tévedtem. Igaz, az arcáról nem távozott az a bizonyos arckifejezés, de a hangja, a nyögései tripla olyan hangosak voltak, mint egyébként. Néha még fel is sikoltott a gyönyörtől. Én ettől teljesen beindultam. Lábai közé térdeltem és elkezdtem tömni. Ki-be, ki-be hosszú perceken keresztül. Utána négykézláb állítottam és hátulról, kutyapózban is dugtam drága, kezes bárány feleségem szeretett pináját, amit hallhatóan ő is élvezett. Lihegett, hörgött, nyögött, és egyszer csak felsikított, miközben akkorát élvezett, hogy olyat eddig nem láttam. Legalább egy perces orgazmusa volt.

Én a döbbenettől nem mentem el, de nem is bántam. Most lenyomtam a feleségem fejét, vállait az ágyra, amitől a feneke feltárult előttem védtelenül és odaadóan, hívogatóan. Gyönyörködtem a két félgömbben és az általuk határolt izmos kis barna gyűrűben. Elkezdtem nyalogatni, ami láthatóan, hallhatóan ismét jó érzést szerzett neki. Kár hogy erre nem fog emlékezni. Fogtam egy kis síkosítót, és alaposan bekentem vele az ánuszát. Azután odahúzódtam és a makkomat a fenekéhez illesztettem, majd lassan nyomni kezdtem befelé. A szemem itta a látványt, ahogy a makkom nyomására elkezdett engedni az izmos kis gyűrű. Először a hegye tűnt el, majd a fele már bent volt, míg egyszer csak a legszélesebb rész is becuppant. Elnyelte a segge a makkomat. Mély levegőt vettem és lassan tövig nyomtam belé a szerszámom. Nagyon jó érzés volt, hogy csak a kis gyűrűnél szorított, beljebb pedig bolyhos puhaság vette a körül a farkamat. Kihúztam, de csak a makkomig, majd vissza.

Ki-be, mint valami dugattyú, közben néztem is. Azután nem bírtam tovább és beleélveztem a fenekébe. Csak jött, csak jött a magom megállíthatatlanul, hiszen régóta nem szeretkeztünk már. De ezután máshogy lesz! Elfektettem az oldalára, de nem húztam ki belőle a farkamat. Vártam, míg magától összemegy és kicsusszan belőle. Jócskán volt még hátra a két órából, úgyhogy pár perc múlva, már ismét állt a szerszámom, mert nagyon be voltam gerjedve. Az előző gyönyöröm csak olaj volt a tűzre. Most hanyatt fektettem, és a melleit olajoztam be. Odatérdeltem és a mellei között tettem a magamévá, telefröcskölve az arcát az ondómmal, amit egyébként sosem hagyott volna. Persze utána letöröltem róla gondosan.

Azután harmadjára is megjött a kedvem, ezúttal hasra fektettem és ráfeküdtem, hátulról hatoltam be a puncijába. Élveztem, hogy ha finoman is, de azért határozottan préseltem bele a súlyommal az ágyba, illetve nyomtam tövig magam belé. Ő sosem engedte ezt, mindig ő akart felül lenni, ezzel is jelezve a felsőbbségét. A maradék ondómmal telefröcsköltem feleségem dús, ébenfekete szőrzettel borított pináját is. Miután már sajogtak a heréim a hirtelen jött bőségtől, letörölgettem a nejem mindenütt, feladtam rá a hálóingét, megágyaztam és lefektettem. Körülbelül húsz perc múlva letelt a két óra, és feleségem mély álomba szenderült. Másnap reggel nem emlékezett semmire…

Ezután bármikor kedvem szottyant a szexhez, csak bekapcsoltam a magnót és meggyújtottam a mécsest. A többit már elmondtam. Jóllehet tényleg sosem emlékezett semmire, de mégis, valahogy kezdett megváltozni. Idővel kedvesebb, engedékenyebb lett, mígnem eljutottunk egy normális szintre. Ma már hetente háromszor szeretkezünk mindenféle hókuszpókusz nélkül. Azért a receptet nem dobtam ki, mert ha popószexre támad kedvem, azért még mindig bevetem ezt a trükköt. De már csak nagyon ritkán. Feleségem, amilyen büszke volt régebben, most olyan alázatos. Nem tudom hogyan, de mélyreható változásokat idézett elő nála a „kúra”. Valamilyen módon átformálta a jellemét. De ezt nem bántam és szerintem ő is boldogabb lett tőle. A múltat elfelejtette, nem emlékezet már arra a büszke, kegyetlen nőre, aki volt egykoron. Én sem idéztem fel, mert olyanná vált, újra, amilyennek megismertem.

Szex a nagyival

Most 16 éves vagyok, ezért érthető, hogy egy ideje már nem csak arra vágytam, hogy nagyi megsimogassa a buksimat, és pár jó szót intézzen hozzám. Egyre inkább érezni kezdtem, hogy az iránta érzett szexuális vágy egyszer majd kitörni kényszerül, viszont elborzasztott az a tudat, hogy ha esetleg ő nem érzi amit én, akkor abból hatalmas családi botrány lehet. Elfolytottam magamban az érzést, és a vágyat is, és kénytelen voltam megelégedni egy-egy öleléssel. 14 éves koromban amikor meglátogattuk őket a családdal a búcsúpuszi véletlenül a szájára sikeredett. Szenzációs élmény volt a számomra. Egy másik alkalommal, amikor náluk nyaraltam, bejött a fürdőszobába, amikor éppen fürödtem, és lecserélte a melltartóját. Ez egyébként a mi családunkban teljesen természetes, sohasem volt tabu a meztelen test, nem szégyelltük magunkat egymás előtt.
Nagymamám az én szememben gyönyörű nő, bár reálisan nézve kissé molett, 65 éves nő, aki már igencsak megette a kenyere javát. Hatalmas kebleinek, és számomra oly magával ragadó tekintetének összhatása tette számomra A Nő szimbólumává. Kerestem az alkalmat, amikor kettesben lehetek vele. Néha átölelt, és órákig simogatta a vállamat. Ilyenkor nagyon nehezen tudtam uralkodni józan eszemet kegyetlenül ostromló ösztöneimen.
Egyik alkalommal, mikor nagyapám nem volt otthon megtörtént velem a csoda. A kanapén ültem és tévét néztem, ő a konyhában mosogatott. Mikor elvégezte a dolgát kijött a konyhából, és leült mellém a kanapéra, ahogyan máskor is szokott. Kissé fáradtnak tűnt aznap. Én azonnal fantáziálni kezdtem. Rengeteget vívódtam magamban, és végülis erőt véve magamon egy határozott mozdulattal a fejemet a vállára fektettem, és a két lábamat a kanapé végére fektettem. Remegtem mint a nyárfalevél, és igencsak kapkodtam a levegőt. Ő meglepődve nyugtázta tettemet, mivel ilyen még nem történt köztünk sosem. Felemelte a kezét, és átkarolt vele, így a fejem mostmár a keblein pihent.
Ő a vállamat simogatta, s én viszonzásképpen a combjait kezdtem cirógatni. Ekkor azonban éreztem valamit. Mintha kissé lejjebb csúszott volna szinte észrevétlenül ugyan, de éppen eléggé ahhogy, hogy kezem egy picit közelebb került az áhított, ámde tiltott zónához. Beszélgetni kezdtünk a filmről, ami épp a tévében volt, s eközben végig a szemébe néztem egyre közeledve számmal a szája felé. Szinte már a szájából lélegeztem, és ő az enyémből. Nem bírtam tovább. átkaroltam a nyakát, és egy mennyei csókban forrott össze ajkunk. Innen már nem volt megállás, vagy lehetőség arra, hogy bármelyikünk is meghátráljon. Vadul téptem le blúzát, és kéjéhesen, nyaltam végig mellkasát és melltartóját. Fejét a kanapé karjára helyezte, szemét lehunyta, és egészen halk, apró nyögésekkel adta a tudtomra, hogy mennyire élvezi csókjaimat. Ismét a száját csókoltam, mintha soha nem akarnánk abbahagyni, s közben haját simogattam. Ajkaink szétváltak, s megtörtem a csendet. Szerelmet vallottam neki, majd legnagyobb meglepetésemre, és örömömre ő is ugyanígy tett. Elmondta, hogy már egészen pici korom óta vágyott erre a pillanatra. Mikor pelenkázott, már akkor is imádta mikor meztelenül ölelhetett magához, vagy a fenekemet csókolhatta. Bevallotta, hogy egy alkalommal meztelenül tett tisztába, és sokáig élvezettel nyalogatta férfiasságomat. Ez talán igaz, talán csak azért mondta, hogy felizgasson, mindenesetre ha ez volt a célja, elérte. Ismét csókolóztunk, s eközben lefejtettük egymásról a maradék ruhadarabokat. Meztelen testtel öleltük egymást, és csak a pillanatnyi boldogságnak éltünk. Elfelejtettük azt, hogy amit teszünk természetellenes, és perverz. Elfelejtettem, hogy merev büszkeségem a saját vérem, a saját nagymamám barlangjának bejáratát cirógatja, ő pedig elfelejtette azt, hogy legkedvesebb unokája az, akit szinte görcsösen kényszerít kezével mellei izgatására.
Ezzel a görcsös mozdulattal kapta el hirtelen a szerszámomat, s bejáratához vezette. Én egy egészen apró mozdulatot tettem csupán teste felé, az ő puncija azonban, mintha ezer éve csak erre készülne, őrült energiával kezdte el belefé kényszeríteni egész péniszemet. Ekkor vadul nyögni kezdett. Hatalmas erővel szorította egész testemet, mintha eggyé akarna válni velem, én pedig határozott lökésekkel háláltam meg. Megfordultunk. Én kerültem alulra, s így folytattuk a mennyei aktust. Ajkait, melleit, nyakát faltam, s időnként megismétlődött az a csók, ami szerelmünket kibontakoztatta. Olyankor leálltunk egy kicsit, és csak a nyelvét ízlelgettem.
Érezni kezdtem, hogy már közel a gyönyör, s ezt a tudtára is adtam. Azt válaszolta, hogy azt szeretné, ha teletölteném a punciját a szerelmi nedveimmel, s iszonyatos erővel kezdte feszíteni gyűrűs izmait, mellyel elérte, hogy pár másodpercen belül életem legcsodásabb pillanatait élhettem át.
Egymásba fonódva, forró csókok közepette szenderedtünk el, s mindketten álmodtunk. Álmodtunk mindarról a csodáról amit egymásnak okoztunk azon a délután, s álmodtunk mindarról a gyönyörről, amit még egymásnak okozhatunk ezután.